2017. január 7., szombat

Hideg napok



Dermesztő a hideg, az ablakhőmérőmön  - 15 fok… Tudom, hogy tél van, meg kell is a hideg, de valahogy „annyira” nem szeretem…

Mivel tudtam az előrejelzésből, hogy közeledik a tél, mindent betároltam, nekem nem kell kilépnem sem minimum két hétig, vagy akár tovább se… Egyes-egyedül a joghurtomhoz használt tej fog elfogyni, mert ahhoz friss házi tejet használok, azt meg a piacon lehet csak kapni. Nem baj, kibírom.

De azt azért elhatároztam, hogy nem fok 15 órát a gép előtt ülni – habár lenne mit nézegetni. Kicsit rendezgetni akarom a kálváriákat – kaptam is most nagy örömömre pár újat – „letudom” a napi szokásos blogok végignézegetését, aztán uccu – irány a takarítás. Méghozzá NAGY… Mert olyan kirámolós le- és ki-törlőset terveztem. És pompásan állok a feladattal. Konyha, étkező és kis szoba (egy teljes falnyi beépített szekrénnyel) elkészült. Vissza van a nagy szoba – ez minimum két nap, és a fürdőszoba. Az előszobát nem piszkálom, az most tele van a kertből behozott virágokkal. Azt majd tavasszal.

Mindenki tudja, hogy az efféle nagy „ganyézás” selejtezést is jelent - no ezt is megejtettem. Ruhafélék kerültek ki a szekrényből – megy tovább a „szokott” helyeimre, az edények közül is félretettem párat, majd megkérdem először a gyerekeket…

És bevallom, ma délután olyan jóleső érzéssel ültem le, kissé elfáradva – mert valójában elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy 72 évesen ennyire klasszul meg bírtam még mindent csinálni. Létára fel-le sokszor, pakolás ki-be többször, lámpabúra, gázcső letörlés, szóval minden, ami a takarítás témába belefér, leszámítva az ablakmosást, mert azt ebben a mínuszban mégse lehet.

Szóval nagyon meg vagyok magammal elégedve, s mivel nincs ki dicsérjen  (a macskák azért túlzottan nem élvezték ezt a mozgalmas 3 napot) – azt mondom most magamnak: ügyes voltál !!! Csak így tovább… (még vagy 10 évig 😀 )

És azt majdnem el is felejtettem, hogy tegnap délután még megsütöttem  40 palacsintát...
Most mondja valaki, hogy unalmas egy öregember élete...

Jönnek a rigók csemegézni a vadszőlőből....

2017. január 6., péntek

Dugó



Valamit keresek a neten – és valami egészen másra találok.
Sokszor előfordul, s nem haragszom érte, bár eltérít a "témámtól".
Valójában azt szerettem volna most megtudni, hogy az a "dugó" - amivel a borokat manapság bedugaszolják, miből készül. (Nyilván műanyag, de mégis, pontosabban....)

Az ember ilyenkor próbálkozik, beüti a gugliba, hogy dugó, meg én azt is beírtam, hogy parafadugó - mert azonnal beugrott, hogy mást is neveznek "dugó"-nak nem csak azt, ami az üvegbe kerül. Jól tippeltem egyébként....
Na, hát azt látni kell, hogy erre a két kereső-szóra hány ezer válasz bukkan elő... Mindenesetre a dugók újra-hasznosítása terén félelmetes mennyiségű ötletet találtam.

Az jutott szembe, hogy csak én vagyok ilyen fantáziátlan, hogy semmire se használtam ezeket ? (Mondjuk nem bontok naponta bort/dugós italt - de azért eldobáltam már jó pár dugót....)Hát...meglehet....

Csak néhány ezekből: 
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-parafadugo-37-orulten-kreativ-felhasznalasi-modja/
http://anyakanyar.hu/wp-content/uploads/2013/05/parafadugok.jpg

(Na, tudok én ilyesmiket is írni....)

2017. január 5., csütörtök

Számomra valahol itt kezdődnek a csodák

No, lazítsunk egy picit a tegnapi "nehéz" téma után....
Pár napja láttam/hallottam a tévében – rákerestem, s hamar kiderült: megint nem én fedeztem fel elsőként. Jóval  régebbi felvételeket is találtam róla …Szóval bocs attól, akinek a "könyökén jönne ki".... 

Alma Deutscher-ről van szó.
A youtube-ba csak be kell ütni a nevét és máris számtalan videója látható.
Nem tudom, ki hogy van vele, én ilyesmiket látva/hallva tökéletesen értetlenül állok és nem lelem a „hogyan lehetséges ez ?”-re a választ.
(Igeeen, tudom/látom, vannak más csodagyerekek is, de én most kifejezetten ezt a kis  csodatündért néztem-kerestem...)

Ez egy 2016-os video:
 


Nektek pl. ezt látva, nem fordul meg a fejetekben, hogy valami "más bolygóról" érkeznek ezek a "csoda-emberek" ? Mert az ilyesféle fantasztikus tehetség számomra  valamiképp nem egészen érthető/magyarázható egyszerűen "gyakorlással"..... Több videó van fent, pl. ha megnézel egy olyant, ahol beszél is - ez NEM egy 11 éves gyerek szövege, stílusa (Én hallottam a TV-ben nyilatkozni, azért merem ezt mondani.)
A szememben ez a kicsi lány afféle "zenei-kis-leonardo" - még ha más művészeti ágban is. Már pedig az "öreg" szerintem magasan az "emberi" jelző fölött állt. Szoktam gondolni, hogy valahonnan innen eredhet az "istenek" létének kitalálása. Köztünk élnek, közénk érkeznek (?) olyanon lények, akik külsőre ugyan hasonlítanak hozzánk, de szellemi szinten egy más világból jönnek. Aztán régen annyira nem értették ezt, hogy mivel megmagyarázhatatlan volt, csodálni, majd imádni kezdték....                   

(Hmmmm....Látom, már megint olyan mondatot írtam le, amin lehet vitatkozni...Nem baj...)


2017. január 4., szerda

Dühöngő







Totál ki tudok akadni az efféle videóktól. Semmi sem könnyebb, mint fenyegető szöveget nyomni félelmetes képek alá. Öcsém, azt mondd, konkrétan mondd, hogy mégis ki, mit csináljon !? Kis Rózsika Kunbánfarka Fő utca 18: tessék mondani ő mit tegyen ? vagy mit tegyek konkrétan én ? Ne egyek húst, zöldséget, tejet, tojást, kenyeret – egyáltalán semmit, és nem is sorolom tovább a kérdéseimet.

Az én elméletem: félresikerült teremtmény az ember – csak annyiban különb az állatnál, hogy bizonyos tekintetben rosszabb, bizonyos tekintetben meg kicsit okosabb. Nem tudhatom persze, hogy a dínók nem próbálkoztak-e meg az űrrepüléssel, mert nincs róla dokumentum. És azt sem tudom, hogy a nagynéha előkerült eszméletlen-régi csontok tulajdonosai mikkel kísérleteztek. Tán atombombával nem, mert annak azért nyoma lenne még ma is…
Szerintem, ha az Isten teremtette az embert – figyelmetlen volt, valamit kihagyott belőlünk. Csak azt nem értem, hogy akkor miért nem gyártott újabb szériákat ? Vagy gyártott – és még a miénk sem az igazán jól működő és várhatók a további próbadarabok ???
Ha „csak úgy” lettünk – akkor meg nincs min csodálkozni, a kísérleti példányok sosem olyanok, mint a legtökéletesebb termék. A tökéletesség – ha egyáltalán van ilyen - elérhetetlen messzeségben van.

Egyébként azzal teljesen egyetértek, nem érdemeljük meg, hogy ezen a csodálatos bolygón éljünk. De mondja már meg valaki konkrétan, hogy mégis mit kell/(ene) MOST csinálni, hogy a dolgok megváltozzanak, pozitív irányba forduljanak ? Több mint 7 milliárdnyian vagyunk – a javaslatnál ezt tessék figyelembe venni !

2017. január 3., kedd

Mára ez:







Remélem végig-mosolyogtad ezt a két percet ? !
Kívánom, az év minden napjára jusson két percnyi mosolyogni-valód !










2017. január 1., vasárnap

Egy délutáni séta képei



Még „tavalyról” – vagyis tegnapról - valók a fotók. Bár ma is gyönyörű napsütés volt ebéd után, de valahogy a kedvem hiányzott az útra-keléshez – míg tegnap, azaz tavaly még ez megvolt…
Nem mutogatom ezredszerre a most napos Havi-hegyi képeket (nem unom meg fotózni ezt a vidéket) – de összehasonlításképp hármat mégiscsak:

A most napsütésben fürdő rom a ködben alig látszik....

Ici-picit más a felvétel szöge, de a "gaz" ugyanaz. :-)

Ez nem egész pontosan az az ág, de ugyanaz a jázmin-bokor.


Ugye, mit jelent az a pár kis szőrős jégtüske ? Pedig ugyanott készültek a képek, mégis mindegyik más és más világ…

Viszont amit már régen mutogattam – pár fotó a kedvenceimről, a mohákról. Teljesen „oda vagyok” értük – és ez a szerelem 70 éve tart. Annyira emlékszem, amikor egész pici gyerek voltam, a Munkupunkus manós-mesekönyv hatására állandóan manólakot építettem- s ennek alapvető eleme a moha volt. Mai napig csodálom sokféleségüket.
Most is találtam egy kerítést, ahol „megvetették a lábukat” – az alábbi képek valójában 3-4 m-es kerítésdarabon megtelepedett mohákról készültek, s bár sokkal többet kattintgattam, de nem könnyű ilyen közeli képeket csinálni. A selejtezés utáni maradékból mutatok néhányat: 







Mohák kicsit messzebbről és közelebbről. Az utolsó előtti képen jégkristályok

 

Természetesen legalább két kép kell a pompás kilátásról:

Tettye völgy, háttérben a kétpupú Makár hegy, távolabb a Jakab hegy, balról a székesegyház és a kálvária kápolna

A TV torony és az Ilona pihenő
Az utolsó két kép már csak azért került ide, mert részemről nincsenek elfelejtve a Hegyalja utcai keresztek. „Valakiknek” meseházuk építése közben útban voltak és megfeledkeztek az újjáépítésükről. Kár, hogy ezek a régi keresztek senkinek se fontosak itt. Nem úgy, mint Máriakéménd környékén….