Egytálétel meg krumplistészta

Legyen egy kis receptes bejegyzés – nem is emlékszem, mikor írtam ilyesmiről.

Ihletőm megint egy Tv műsor, amiben azt fejtegették, hogy nem mindenhol ismerik már, nem emlékeznek a régimódi „egytálételek”-re. Laktató, tápláló, hiszen általában sok zöldség is kerül bele, megfőzni se nagy művészet.

Fel is soroltak/bemutattak néhányat, egyet biztos ki fogok próbálni, annyira gusztusosan nézett ki. Afféle sűrű lencselevest kell főzni (állítólag van valami fekete színű lencse, ami egy igen régi fajta, abból az igazi. Én ilyen itt nálunk még nem láttam.) Szóval a majdnem kész lencselevesbe apró kockára vágott krumplit kell tenni és karikára vágott virslit. Még egy kicsit  főzni, míg a krumpli megpuhul. És kész.

Mivel Tv-ben láttam, nem tudok erről képet mutatni, de itt (is, meg még millió helyen) http://www.nosalty.hu/tipus/egytaletel  igencsak sokféle ötletet találhattok.

 

Kép: (a fentiekben leírthoz hasonló):  http://de.academic.ru/dic.nsf/dewiki/380126

Ezt pedig nem hiszem, hogy megkóstolnám:  http://www.noltv.hu/video/3884.html

Maradok a régi variációnál.

Kiegészítés a Hamerli-házas post-hoz.

Igazán nem dicsekvés, de be kell valljam, nagyon jólesik, amikor valaki, akiről egy post szól,  a blogban, vagy levélben  reagál az általam leírtakra.

Kaptam egy kedves levelet (a kommentekbe beírtakon felül),  a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter egyik munkatársa írt egy E-mailt, és mivel vannak benne a látogatáshoz kapcsolódó információk, magyarázatok, - engedelmével – ezúton most közzéteszem.

Kedves Aranyosfodorka!

Örömmel olvastam blogbejegyzését a hétvégi Hamerli-programon szerzett élményeiről, tapasztalatairól.

Néhány, Ön által felvetett észrevételre szeretnék reagálni, mint a rendezvény egyik önkéntes közreműködője, a szombati első csoport idegenvezetője.

Hamerli Sarolta már a rendezvényt megelőző napokban jelezte a családtagok részvételét, így számítottunk megtisztelő jelenlétükre. A programon a Hamerli család jelen levő tagjainak indulás előtt történő bemutatásán mi, szervezők is gondolkodtunk. Azonban a családtagok kifejezett kérése volt, hogy ne mutassuk be őket előre, nem kívántak "szerepelni". A kérést tiszteletben tartottuk, és ezért a vezetés végén mutattam be a családtagokat, megemlítve, hogy aki kedvet érez hozzá, a kapualjban lehetősége lesz egy kötetlen beszélgetésre.

A program elsődleges célja egyrészt annak megmutatása volt, hogy az épületkomplexum egyes elemei a régmúltban, a közelmúltban és jelenleg milyen funkciót töltöttek/töltenek be. Másrészt annak illusztrálása, hogy a jövőben milyen sokféle kulturális célra lehetne hasznosítani, újból megtölteni élettel a több mint egy év óta kihasználatlanul álló tereket, helyiségeket - többek között művészeti kiállításokkal, filmvetítésekkel, előadásokkal.

Az egykori Hamerli-lakás zárt helyiségeiben jelenleg a volt Városi könyvár irodáinak berendezési tárgyai találhatók. A Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár munkatársai és a közreműködő önkéntesek az első szobát a rendezvény alkalmára rendezték be Várkonyi Nándor és Tüskés Tibor hagyatékához tartozó tárgyakkal, könyvekkel. Ezzel a könyvtár terveit (egy, a jövőben kialakítandó belvárosi fiókkönyvtár kapna helyet az épületegyüttesben) kívánták előrevetíteni és ízelítőt adni abból, ami itt fogja fogadni a látogatókat, amennyiben a terv megvalósulhat. A lakás helyiségeiben négy emlékszobát kívánnak berendezni Várkonyi Nándor, Tüskés Tibor, Csorba Győző és Weöres Sándor tárgyaival. Ezek az emlékszobák a jövőben író-olvasó találkozóknak, dedikálásoknak, könyvbemutatóknak, irodalmi esteknek, irodalom-szakköri foglalkozásoknak adnának otthont. A famennyezetes, egykori Hamerli-ebédlő hírlapolvasó funkciót kapna, valamint alkalmanként irodalmi estek, versfelolvasások, színielőadások kerülnének megrendezésre itt. Ez utóbbi terv "demonstrációjaként" került az épületbejáró séta, a kulturális kavalkád végére a KuPé Folyóirat szerzőinek verseiből összeállított előadás.

Üdvözlettel:
Komlós Attila

Ugyancsak Komlós Attilától kaptam a tárgyban az alábbi ajánlatot:

http://blogpecs.hu/hamerlitol-tuskes-emlekszobajaig.pecs

Az ő blogja pedig itt van:  http://komlosattila.hu

Itt is elmondom, örülök és köszönöm, hogy  elolvasták a véleményemet, s a fentiek szerint kibővítették az infókat.

A PKKK Klaszternek további jó munkát kívánok, s ígérem, figyelni fogom rendezvényeiket.

Olvasnivaló

Mára csak olvasnivalót ajánlok. Én elég sok igazságot érzek az alábbi cikk soraiban.(Ami azonban nem vonatkozik az oldalon található egyéb írásokra.) Elgondolkodtam, hogy a saját életem  miképp is változott, mióta nyugdíjas lettem ? Bizony nagyon sok minden másképp van, mint régen volt. És nem csak, vagy elsősorban a múló idő terhei miatt.

Itt lehet olvasni a cikket:

http://magunk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1416:kevesebb-munka-toebb-elet&catid=75:koezoesseg

(Erre az oldalra is csak most találtam rá: http://www.slow-food.hu )

 Kép: http://www.kaposest.hu/cikk/90627/piknik_a_lassusag_jegyeben

Így „szolgáltat” a digi

Történik a következő. Szomszéd néni haldoklik. A fiát akarom hívni, megtudni, él-e még, kihozták-e a kórházból, mi van vele ? Telefon foglaltat jelez hétfő délben – délután – este -  kedden reggel. Nyilvánvaló, hogy rossz a telefon.

(Hacsak nem a szomszéd néni fekszik rajta holtan, miközben a család többi tagja sem él már.)

Mit tesz a lelkiismeretes ember ?  Megpróbálja valakinek bejelenteni a hibát.

Na jó, de ebbe, a (jelzőt nem írok) világban ki tudja, hogy XY melyik előfizetőnél van ? Hívom a t-comot. Nem náluk. Hívom az upc-t nem náluk. Hívom a tudakozót (198) egyedül ő ad használható tanácsot, a 197 meg tudja mondani, hol van a számnak előfizetése. (Ezt nem árt megjegyezni !!!)

Oké, megtudom, a diginél van előfizetés. A digi honlapján nincs telefonszám másik, csak a 1272 – ezt – tízszer felhívtam – semmiféle változatban nincs lehetőség arra, hogy földi halandó, aki nem ennek a  fantasztikus cégnek az előfizetője, bejusson a rendszerükbe. Mitől félnek ezek ? Beleköpök a fülükbe, vagy mi van itt ? Nem lehet sehol reklamálni ? Nem lehet sehol érdeklődni ?????

Na nagy nehezen megtalálom a pécsi iroda 6 számjegyes „rendes” telefonját. Hívom őket. Első kérdés: mondjam be a szerződésük számát. Hát akkor kitörtem. Ilyen barom állatok, hát honnan tudjam én, hogy mennyi a haldokló szomszéd néni fiának a szerződésszáma ? Én csak azt akarom tudni él-e a néni, s  annyiban akarok esetleg segíteni, nekik, hogy ha nem jó a telefonjuk (nyilván nem jó, ha második napja foglaltat jelez), hogy valaki foglalkozzon ezzel a hibával. De nem, ma Magyarországon ilyen mocskos trükkök vannak/lehetnek. Nem is értem, miért hagyják, vagy ez kinek áll érdekében. Ja, persze a szolgáltatónak, nehogymá’ megtudja, hol van valami baj.

Kedves előfizető, jelentsd be telefonon a hibádat ! Ja, hogy rossz a telefonod ? Hát kit érdekel ? Nekünk, a CÉG-nek ez így jó !!!

Na és most akkor tessék jelentsenek fel, ha hazudtam. A digit csak az ő saját ügyfelei hívhatják fel, akkor is legyen számla a kezükben, mert varázs-számok nélkül semmire se megy velük.

Pfuj !!  Az életbe nem kötnék ilyenek inkorrekt féllel  szerződést.

Megérkezett....

Nézem/hallgatom a kedvenc reggeli műsoromat a Wetterpanorama-t.

A 2000  m körüli hegyek havasak…..

Hozzánk is megérkezett az ősz – amit nem bánok, bár a mostani szeles/vizes formájánál azért a „,mi nyarunk” jobban tetszene…… Na de talán majd még abban is lehet részünk.

Juhász Gyula:  Fák

Oly mozdulatlanul nyugodtak

A kerti fák az őszi fényben.

Talán a nyárról álmodoznak,

Csak egy levél hull néha szépen.

Az élet csöndje ez a béke,

A nyugalom e nagy tenyészet,

Örök erők szent szövedéke,

Lehullt levél én, elenyészek.

Avar leszek majd az avarban,

Míg fölöttem a fiatal fák

A lombjaikat diadallal

Az örök égnek fölmutatják.

Látogatás a Hamerli házban

„Kulturális kavalkád helyszíne lesz a Hamerli ház Pécsett. A Kulturális Örökség Napjai nevet viselő, a  megyeszékhely nevezetességeit bemutató eseménysorhoz, idén  csatlakozott a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter és a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár is, melynek részeként megnyitják a Király utca 9. szám alatt található  épületegyüttes kapuit  a nagyközönség előtt. Az itt működő, a könyvtár munkatársai és a  pécsi civilek  által létrehozott Retro Könyvvásár   programja pedig kibővül épületbejárással és kulturális bemutatókkal.”

Folytatás itt:  http://pecsi-hirhatar.hu/hirek/kulturalis-kavalkad-a-hamerliben  akit érdekel elolvashatja.

Alább pedig az én beszámolóm.

Eddig még minden olyan lehetőséget, mely a tudomásomra jutott, megragadtam, ha mód nyílt bizonyos régi pécsi épületek megtekintésére. Itt éltem le egy életet ebben a városban, azt hiszem érthető a kíváncsiságom. Megörültem, amikor a kezembe akadt a mai program szórólapja, és „természetesen” szombaton  10-kor az első  látogatók között ott voltam én is.

Rögtön az elején elmondom az egyetlen negatívumot a bemutatóval kapcsolatban, mert ettől kezdve csak jó szókat tudok írni a rendezvényről. Mint az végül is kiderült, ebben az első csoportban voltak  Hamerli  leszármazottak is. Én a legelején tiszteletteljesen köszöntvén, bemutattam volna őket a résztvevőknek. No azért a végén csak-csak megtörtént ez, de talán jobb lett volna másképp….(Mellesleg én nagyon szívesen hallgattam volna tőlük is néhány családi történetet. Vagy akár többet is…)

Először is dicséret illeti a szervezőt, hogy csak 10 fős csoportokat vittek be a házba.(Vagyis az első csoport ilyen volt, de láttam a másodikban azért már többen gyűltek össze…)  A nagy tömeg (lásd Zsolnay bejárások) hátránya, hogy nem mindig és nem mindenki hallja az ismertetőt, pláne, ha még a fotózással is el van foglalva az illető.

A fiatalember mesélt a családról, bemutatta és elmondta az épületek történetét, eredeti funkcióit. A házban részben még ma is a   Csorba Győző könyvtár anyaga található – de őszintén be kell valljam, bizonyos helyeken sírnivaló körülmények között. Tudom én, hogy mindenre létezik a nagyon könnyen kimondott ”Nincs, nem volt rá pénz!” védekezés, de hát akkor is… Fogok mutatni fotókat, hogy  milyen állapotok uralkodnak ott, ahol könyveket tárolnak. Hulló vakolat, vizes, penészes falak….

Amit a tulajdonos sok sok évtizeddel ezelőtt tisztességes munkásokkal, jó anyagból rendesen elkészíttetett (lásd a téglafalazatú épület külseje) – az ma is változatlanul állja az idők viharát. Ahol valami belső, kisebb  technikai hiba keletkezett, netán meglazult cserép, vagy hasonló okozott bajt, arra szól a fenti mentség. Pedig  szerintem nem csak a pénzhiány volt itt a baj (évtizedek óta), hanem a „nem az enyém, nem törődöm vele” patópáluras magyar személet is.

Meglepett – nem tudtam, hogy a gyermekkönyvtár lépcsőházába Lantos Ferenc alkotások láthatók. Ezek egyelőre jó állapotban vannak, nem úgy, mint a Légszeszgyár utcában – a vasúti átjáró alatti épület külső tulipános dekorációja, amit, miután kikezdett az idő vasfoga, egyszerűen valami ronda festékkel átmázoltak, mindörökre eltűntetve azt. (Sajnos erről most nincs fotóm.)

Ebben az épületben „pihent meg” először a csoport (a három emeletnyi lépcsőzés után ez nem is volt baj) és itt levetítették nekünk Hamerli Antal Pécsről készített filmjének egy összevágott részletét. Nekem ez nem volt újdonság, többször is megnéztem már a youtube-on.

http://www.youtube.com/watch?v=DqdWdiPWxLQ

http://www.youtube.com/watch?v=LQXo16L_Bec

Aki esetleg még nem látta, feltétlenül nézze meg !! Igazán mondom érdemes. Persze a fiatalok nem tudom, mit kezdenek vele – hiszen szerintem fel sem ismerik a helyszínek zömét – sajnos….Mellesleg ma már találtam egy videót a bejárásról is, itt: http://www.youtube.com/watch?v=ieYxlIobNeY   ez a második csoport volt, nem a miénk.

A Kossuth  L. út felőli épületrészben csak egy szoba látható, vagyis nekünk egyet mutattak meg, sajnos kicsit lemaradtam a csoporttól a fotózás miatt, nem tudom elhangzott-e  a többi szoba elzárásának indoka. A bejárás végezetén leültettek bennünket egy igen szép fa-kazettás mennyezetű teremben és meghallgathattunk egy kis  prózai előadást .Itt megnézhető: http://www.youtube.com/watch?v=iZa4qzdDOsg&feature=related

Sajnos azt sem hallottam, hogy ennek mi köze volt az egész bejáráshoz. (Szerintem nem  volt erre szükség – de hát ez aztán teljesen egyéni vélemény. Az elhangzottak ugyanis semmiféle kapcsolatban  nem állhattak a Hamerli családdal -  legfeljebb talán a kor szelemét próbálták vele visszaidézni…Vagy nem tudom…)

Minden egybevetve nagggyon örülök, hogy elmentem, mert megint egy életre szól szép emlékkel lettem gazdagabb !!

A város egyébként tele volt. Láttam (bár nem tudtam), hogy megint fel lehetett menni a Városháza tornyába is.

A Kossuth téren eszméletlen tömeg volt, rengeteg sátor állt, mindenféle orvosi vizsgálatot lehetett ingyen elvégeztetni. Hosszú sor állt a vérnyomásmérők, szemvizsgálók, a cukorbetegséggel foglalkozó sátrak előtt, de más helyeken is. Épp arra gondoltam, tán rendszeresíteni kellene az ilyesmit, az SZTK-ba úgyis néha többnyire hosszú időt kell várni, míg egy-egy rendelésre/vizsgálatra bejuthat az ember….

Csak úgy csendesen magamban morfondírozgattam el, amikor a cukrászda utcai fagyipultja előtt álló, 2 gyerekes anyukát megkérdeztem, (mert nem láttam sehol se kiírva), hogy mennyibe kerül itt egy gombóc fagyi ? Mire az volt a válasz, hogy: „Fogalmam nincs.” Hm… akkor azért még nincs is nagy vész, ha egy kétgyerekes anyukát nem érdekli az ár, mert akármibe kerül, vesz a gyerekeinek….

Én a napot egyébként 100.- Ft kiadással megúsztam. Lementem ugyanis a földalatti parkoló mellékhelyiségét „ellenőrizni” (még nem jártam lent). Elárulhatom, tiszta, volt papír, folyt a víz  és csak egy 100-as volt….

Nos és akkor a fotók:  

A ház üzleti frontja régen és ma 

Családtagok vendégekkel

 A belső udvart körülvevő  épületek

   

 A Hamerliék idejében nem így nézett ki....

A raktárépület kívülről  és belülről

 A fenti képen egy használt, alább egy "elfalazott" lépcső. 

(Természetesen az elfalazás nem a Hamerliék idejében történt.)

Míves munka. Sőt. Alkotás.

Az irodai szárny Lantos Ferenc műveivel díszítve

Részletek az utcai épületben lévő  lakásból

A nagyterem famennyezete és a bemutatott darab szereplői

A lépcsőház, az erkély és csendélet macskával

Végezetül kilátás a raktár legfelső emeletéről

P.s. Az alábbi  képen jó hír a Caflisch-kedvelőknek: 

Köszönet

http://abilekuckoja.blogspot.com/2011/09/gombok-es-viragok.html

Itt is, ezúton is köszönöm Abile, a kedves ajándékot ! ♥♥♥

Mivel - véletlenül úgy adódott, hogy ma van (lenne) Édesanyám 90. születésnapja, az ő nevében is köszönöm !

Szobrok a pincében

Hogy nem csak morgolódó postokat tudok írni – arra remélem az alábbi is bizonyítékul szolgálhat.

Azon a bizonyos keddi napon volt egy harmadik helyszín is ahová ellátogattam, és hadd legyen ez a tejszínhab a tortán: elmentem az August Šenoa Horvát klubba, ahol két keramikus hölgy Rózsakerti Anita és Bozsánovics Bianka  „12 hónap” címmel megrendezett kiállítása látható.

Igaz, igaz tény, hogy túl nagy reklámja ennek sincs, de csengetésemre azonnal megszólalt a kaputelefon és egy kedves női hang invitált befelé. Elmondtam mi járatban vagyok, s mivel  mindez röviddel a nyitás után volt, s a „teremőrök” még nem érkeztek meg, a hölgy felajánlotta, hogy ő szívesen végigkalauzol a kiállításon.

Én ebben az épületben még sosem jártam, itt van róla  pár sor ismertető:

Az Esze Tamás utca 1787-ben épült be, amikor a város kisajátította ezt a területet és áttörték a városfalat. Azóta a házak többségét lebontották, csak a déli oldalon maradt meg három. Ezek az épületek földszintesek, jellegzetes kisvárosi házak. Az épület homlokzatát fülkében elhelyezett fából faragott és színezett Sárkányölő Szent György szobra látható.
Az Esze Tamás utca 3. szám alatti épületben ma az August Šenoa  Horvát Klub működik, melyet 1982-ben adtak át. A horvát származású íróról elnevezett civil szervezet amellett, hogy a pécsi és Pécs környéki horvátok művelődési központjaként szolgál, országos módszertani feladatokat is ellát. A klub fő célja a horvát anyanyelv ápolása, megőrzése és a nemzetiségi öntudat erősítése. Az intézmény nyitott, nemzetiségtől függetlenül mindenki látogathatja. A klubban két öntevékeny kiscsoport működik.

(http://www.pecs.hu/cikk/0829/162699/20080717_pecs_epitmenyek_1.htm )

Bevallom, az alkotókról sem tudtam eddig semmit, most ennyit találtam: 

http://rozsakertigaleria.hu

Mindezek persze betűk, vagy/és számszerű adatok, engem azonban a látvány, az alkotásuk érdekelt.

Be kell valljam,  a kedves női figurák között  volt olyan, „akit” szívesen látnék otthonomban is. A kb. fél m. magas ezerféle zománc-színben csillogó hölgyek kedvesek, hol vidám, hol elgondolkodó, hol szomorkás arcukat mutatják. Igazi meglepetés volt (ámbár nem is tudom miért, hiszen Pécs tele van pincékkel!) amikor  kedves idegenvezetőm kinyitott egy ajtót, s hosszú lépcsősor tárult a szemem elé. (Meglepetésemben persze elfelejtetem erről képet készíteni.) A kinti melegből csodálatos hűvöse érve megpróbáltam a Rózsakerti Anita által alkotott 12 hónap figuráit végig is fotózni. Tetszettek Bozsánovics Bianka különleges kerámia-ékszerei is.

A sötét termekben erős fénnyel megvilágított csillogó mázas szobrok SOKKAL szebbek, mint a képeimen. A 12 hónapos sorozatból csak kettőt mutatok, olyan gyengék lettek a fotók. Utálom folyton mentegetni magam a képek minőségéért – de ugyanakkor kényszerem is van rá. NEM tudok ezzel a géppel jobbakat készíteni, bocsánatot kérek….Nem is fárasztalak benneteket sok képpel.

(Egyébként igenis vannak jó kiállítások, vannak kedves vendégfogadók és van, ahol jól érzem magam !)