(Ha én „ráharapok” valamire akkor annak az ég legyen irgalmas !!!)
Egy lakás-kiürítési/felszámolási (nem tudom mi a neve) látogatás alkalmával én is zsákmányoltam 3 dolgot: egy növényhatározót, (a meglévő öt mellé hatodiknak) a tönkrement éjjeli lámpám helyett egy másikat és egy kisebb méretű olajfestményt, ezt:
Azt hiszem, a fotón nem látszik, de ez van ráírva:
церковь Георгия со Взвоза --> Crekov Georgija szo Vzvoza
Vagyis a kis festmény hátulján lévő felirat alapján kiderült, hogy a képen a pszkovi Szt.György templom(ocska) látható.
Na, nekem se kellett több, ráharaptam ám a témára, és ma fél napomat ennek a templomnak, illetve a számomra tökéletesen ismeretlen városnak a megismerésével töltöttem. Leírom most a mai délutáni munkám eredményét – hosszú, de nem baj, ha senkit nem érdekel, én nagyon élveztem – és örömömre szolgált a végeredmény.
Először álljon itt két térkép: Hol is van ez a kisváros ?
 |
| A pszkovi terület Oroszországban |
A kis kápolna helyszíne a térképen (emberkével nézhető)
És akkor most jöjjön a mese:
A Pszkovi terület 55 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, sok folyóval és tóval. Legnagyobb tava a Csúd-tó, nagyobb, mint a Balaton. Népessége alig éri el a 650 ezret. A terület székhelye Pszkov, nagyváros, 210.000 lakossal, az észt határ közelében, a Velikája és a Pszkov folyók összefolyásánál.
Pszkov városa az ókori Oroszország egyik gyöngyszeme. Pszkovot az egyik legősibb településnek tartják, a története jóval az oroszországi keresztség előtt, pontosabban a 903-as évektől kezdődött.
Földrajzi fekvés és határos területek
Pszkov Oroszország északnyugati részén található Szövetség. Ez egy kicsi regionális központ. Ez a közigazgatási körzet határos Észtországgal, Lettországgal és Fehéroroszországgal. Itt a turizmus legfejlettebb. Sokan jönnek a látnivalókat megcsodálni.
Klimatikus és időjárási viszonyok
A tél a Pszkov régióban viszonylag enyhe, és a nyár mérsékelten meleg, nedves. Ennek oka az Atlanti-óceán közelsége. Az átlaghőmérséklet júliusban 17-20 ° C, januárban pedig 8-10 ° C alatt van.
Pszkov történelme
Az ókori Oroszország idején a falut Pls-nek vagy Pleskov-nak hívták. Sok évvel később a kiejtés megváltozott és Pszkov néven lett ismert. A város nevét a Pszkov folyó adja, ami észt nyelven "gyantás vizet" jelent.
A Pszkov és a Velikaya folyók összetalálkozásánál 903-ban épült. De az első települések ezen a területen már a 6. és 8. században megjelentek.
A városnak eseményekben dús múltja van. A XI. Század kezdetén Pszkov Novgorodhoz tartozott, és 1138-ban a falu elkülönült és önálló régióvá vált.
Földrajzi fekvése miatt gyakran érték támadások és háborúk. De az ellenség nem tudta megtörni a lakosságot. A küzdelmük a svédekkel két évig folyt, de a város mégis legyőzte a betolakodókat.
A 13. század virágzó időszak volt Pszkov számára. Monostorok és templomok épültek, a kereskedelem bővült, megjelentek az első krónikák, Pszkov festészeti módja, az ikonfestészet és építészet.
1941-ben megszállták a németek, Pszkov teljesen megsemmisült, a fennmaradó 83 ház magányos tornyosult a település romjai fölé. Pszkov 1945 után újjáéledt, ezután kezdődött a város aktív helyreállítása.
Népesség
Az első lakosok a Pszkov régióban a finnugorok a Zondi és a Vodi, valamint a balti törzsek, majd a 6. században érkezett Krivichi és Sloven népcsoportoknak köszönhető, hogy megjelent a modern szláv népesség.
Pszkov és Moszkva a 15. században a legnagyobb városok Oroszországban, de Szentpétervár építése és a nyugati határok kiterjedése után elveszíti hatalmát, és veszít védekezőképességéből, így jelentőségéből. Ezek a tényezők hátrányosan befolyásolják a város és a lakosság fejlődését.
A népesség csökkenésének másik oka lett a Nagy Honvédő Háború, amely négyezer pszkovi életét követelte. Az utóbbi években a lakos-szám növekedése elsősorban a régióban élő emberek mozgásának köszönhető.
Pszkov modern város, a régió legnagyobb városa, a lakosság legnagyobb része (95%) orosz, egy kis csoport fehérorosz, ukrán és más nemzetiségű él még itt.
Látnivalók
Megújult templomok, kolostorok és katedrálisok üdvözlik a vendégeket. Ezek: a Szentháromság-székesegyház, a Szent György templom, a Keresztelő Szent János templom, a Vybutyi temető, az Olginsk-kápolna, és még sok más.
Figyelemre méltó az erődítmények, mint Gremyachya torony, Dovmontov város és természetesen a Crom - Pszkov Kreml. Érdemes megnézni még: a Pogankin Chambers, a Gorai Manor, az Akadémiai Színház, a Kézművesek Háza, a Méz Farm Múzeum, a Shfaqnye Chambers épületeit is.
 |
| A templom a folyó túlpartjáról |
 |
| A templom télen |
 |
| A templom nyáron |
Pszkov kerületek
Történelmileg a települést négy kerületre osztották:
Zaveličye - a város nyugati része, a Velikaya folyó mentén helyezkedik el.
Pszkov Kreml, amely magában foglalja az egész központot és Dovmontov várost.
Zavokzalye - a Pszkov "szívének" délkeleti és délkeleti területei.
Zapskovye - a Pszkov-folyó északi peremén.
A nyolcvanas években a városnak csak két kerülete volt - Puskin és Lenin, amelyeket 1988 októberében eltöröltek. Most Pszkov 14 közigazgatási körzet, amelynek rendelt sorszámai vannak.
Infrastruktúra
A második világháború pusztítása utána modern Pszkov alaposan megváltozott. Időszakos restaurálási munkákat végeznek a város történelmi részének frissítésére. A nagyváros minden évben növekszik és egyre szebb.
A szórakoztatóipar széles körben kifejlesztett, magában foglalja a könnyed szórakoztatását, és a múzeumokat is. Egy elegáns jégpalotát hoztak létre, és gyermekeik számára egy gyönyörű parkot és az Állatszínházat. Mind a gyerekek, mind a felnőttek érdeklődnek a planetárium előadásai után.
A városban a közlekedés minibuszokkal és városi autóbuszokkal megoldott, de természetesen igen sok autó is közlekedik az utakon. Van egy folyami állomás, ahol hajókirándulásokat szerveznek. A városok közötti közlekedést autópályák, vasutak és légiközlekedés biztosítja. A turisztikai és szállodai üzlet virágzik.
Ökológia
A környezet állapota nagyjából olyan, mint az Oroszországi Föderáció legnagyobb városaiban, ahol az ipari termelés fejlett. De a hatóságok és a helyi lakosok növényzet telepítésével próbálják javítani a helyzetet, amennyire csak lehetséges. A zöldterület teljes területe mintegy 40 hektár.
A Pszkov környéki erdőkben szanatóriumokat építettek, amelyekben ásványvizes források vizével és gyógy-iszap segítségével kezelik és próbálják megelőzni a betegségeket.
A címer szimbolizmusa
A metropolisz jelképe egy kék alapú pajzson mozgó leopárd (?) és egy mutató kéz. Felette gyöngyökkel díszített arany korona és két ezüst kard. A pajzsot két piros nyelvű, ezüst szemű leopárd (?) tartja. Alul egy égszínkék szalagon felirat „Tiszteld nem ad senkinek.” (?)
A leopárd a bátorság, a bátorság szimbóluma és a címeren való megjelenése nem véletlen. Végülis, Pszkov határvárosként, az ókor óta az első védelmi vonalként szolgál a litvánok, a németek és a livóniaiak ellen. Lakossága mindig is az oroszok őrzését biztosította, és óvta nyugalmát nyugatról. Pontosan ezt a készültséget jelzi a leopárd, és a testtartása, a nyelve és a felemelt mancsa hangsúlyozza a megszállókra való összpontosítást.
A kéz mennyei védelmet, a korona erejét, a tölgyfa levelei pedig az örökkévalóságot jelentik. A kék és arany színek a nagylelkűséget, az igazságot és a nagyságot.
(A neten talált egyéb leírások olyan bonyolultak, hogy ezek „megfejtésére” nem vállalkozom.)
Nos kérem, ez a mai"termés".
Én meg vagyok elégedve magammal. Ingyen utaztam/tanultam - olvastam és írtam.
Kell ennél több ???
Ugye, nem ?
Címerkép: http://www.wikiwand.com/hu/Pszkov
Templomképek:
https://ru.wikipedia.org
cikk
alapján állítottam össze az ismertetőt…