2018. október 23., kedd

A pszkovi Szent György kápolna


(Ha én „ráharapok” valamire akkor annak az ég legyen irgalmas !!!)

Egy lakás-kiürítési/felszámolási (nem tudom mi a neve) látogatás alkalmával én is zsákmányoltam 3 dolgot: egy növényhatározót, (a meglévő öt mellé hatodiknak) a tönkrement éjjeli lámpám helyett egy másikat és egy kisebb méretű olajfestményt, ezt:


 Azt hiszem, a fotón nem látszik, de ez van ráírva:


          церковь Георгия со Взвоза --> Crekov Georgija szo Vzvoza


Vagyis a kis festmény hátulján lévő felirat alapján kiderült, hogy a képen a pszkovi Szt.György templom(ocska) látható.



Na, nekem se kellett több, ráharaptam ám a témára, és ma fél napomat ennek a templomnak, illetve a számomra tökéletesen ismeretlen városnak a megismerésével töltöttem. Leírom most a mai délutáni munkám eredményét – hosszú, de nem baj, ha senkit nem érdekel, én nagyon élveztem – és örömömre szolgált a végeredmény.



Először álljon itt két térkép: Hol is van ez a kisváros ?

A pszkovi terület Oroszországban



A kis kápolna helyszíne a térképen (emberkével nézhető)


És akkor most jöjjön a mese:

A Pszkovi terület 55 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, sok folyóval és tóval. Legnagyobb tava a Csúd-tó, nagyobb, mint a Balaton. Népessége alig éri el a 650 ezret. A terület székhelye Pszkov, nagyváros, 210.000 lakossal, az észt határ közelében, a Velikája  és a Pszkov folyók összefolyásánál.

Pszkov városa az ókori Oroszország egyik gyöngyszeme. Pszkovot az egyik legősibb településnek tartják, a története jóval az oroszországi keresztség előtt, pontosabban a 903-as évektől kezdődött.

Földrajzi fekvés és határos területek
Pszkov Oroszország északnyugati részén található Szövetség. Ez egy kicsi regionális központ. Ez a közigazgatási körzet határos Észtországgal, Lettországgal és Fehéroroszországgal. Itt a turizmus legfejlettebb. Sokan jönnek a látnivalókat megcsodálni.

Klimatikus és időjárási viszonyok
A tél a Pszkov régióban viszonylag enyhe, és a nyár mérsékelten meleg, nedves. Ennek oka az Atlanti-óceán közelsége. Az átlaghőmérséklet júliusban 17-20 ° C, januárban pedig 8-10 ° C alatt van.

Pszkov történelme
Az ókori Oroszország idején a falut  Pls-nek vagy  Pleskov-nak hívták. Sok évvel később a kiejtés megváltozott és Pszkov néven  lett ismert. A város nevét a Pszkov folyó adja, ami  észt nyelven  "gyantás vizet" jelent.

A Pszkov és a Velikaya folyók összetalálkozásánál 903-ban épült. De az első települések ezen a területen már a 6. és 8. században megjelentek.
A városnak eseményekben dús múltja van. A XI. Század kezdetén Pszkov Novgorodhoz tartozott, és 1138-ban a falu elkülönült és önálló régióvá vált.
Földrajzi fekvése miatt gyakran érték támadások és háborúk. De az ellenség nem tudta megtörni a lakosságot. A küzdelmük a svédekkel  két évig folyt, de a város mégis legyőzte a betolakodókat.

A 13. század virágzó időszak volt Pszkov számára. Monostorok és templomok épültek, a kereskedelem bővült, megjelentek az első krónikák, Pszkov festészeti módja, az ikonfestészet és építészet.

1941-ben megszállták  a németek, Pszkov teljesen megsemmisült, a fennmaradó 83 ház magányos tornyosult a település romjai fölé. Pszkov 1945 után újjáéledt, ezután kezdődött a város aktív helyreállítása.

Népesség
Az első lakosok a Pszkov régióban a finnugorok a Zondi és a Vodi, valamint a balti törzsek, majd a 6. században érkezett Krivichi és Sloven népcsoportoknak köszönhető, hogy megjelent a modern szláv népesség.

Pszkov és Moszkva a 15. században a legnagyobb városok Oroszországban, de  Szentpétervár építése és a nyugati határok kiterjedése után elveszíti hatalmát, és veszít védekezőképességéből, így  jelentőségéből. Ezek a tényezők hátrányosan befolyásolják a város és a lakosság fejlődését.

A népesség csökkenésének másik oka lett a Nagy Honvédő Háború, amely négyezer pszkovi életét követelte. Az utóbbi években a lakos-szám növekedése elsősorban a régióban élő emberek mozgásának köszönhető.
Pszkov modern város, a régió legnagyobb városa, a lakosság legnagyobb része (95%) orosz, egy kis csoport fehérorosz, ukrán és más nemzetiségű él még itt.

Látnivalók
Megújult templomok, kolostorok és katedrálisok üdvözlik a vendégeket. Ezek: a Szentháromság-székesegyház, a Szent György templom, a Keresztelő Szent János templom, a Vybutyi temető, az Olginsk-kápolna, és még sok más.
Figyelemre méltó az erődítmények, mint Gremyachya torony, Dovmontov város és természetesen a Crom - Pszkov Kreml. Érdemes  megnézni még: a Pogankin Chambers, a Gorai Manor, az Akadémiai Színház, a Kézművesek Háza, a Méz Farm Múzeum, a Shfaqnye Chambers épületeit is.

A templom a folyó túlpartjáról

A templom télen

A templom nyáron
(Bocs, nem tudtam ellenállni, betettem mindhárom neten talált képet.)


Pszkov kerületek
Történelmileg a települést négy kerületre osztották:
Zaveličye - a város nyugati része, a Velikaya folyó mentén helyezkedik el.
Pszkov Kreml, amely magában foglalja az egész központot és Dovmontov várost.
Zavokzalye - a Pszkov "szívének" délkeleti és délkeleti területei.
Zapskovye - a Pszkov-folyó északi peremén.

A nyolcvanas években a városnak csak két kerülete volt - Puskin és Lenin, amelyeket 1988 októberében eltöröltek. Most Pszkov 14 közigazgatási körzet, amelynek rendelt sorszámai vannak.


Infrastruktúra
A második világháború pusztítása utána modern Pszkov alaposan megváltozott. Időszakos restaurálási munkákat végeznek a város történelmi részének frissítésére. A nagyváros minden évben növekszik és egyre szebb.
A szórakoztatóipar széles körben kifejlesztett, magában foglalja a könnyed szórakoztatását, és a múzeumokat is. Egy elegáns jégpalotát hoztak létre, és gyermekeik számára egy gyönyörű parkot és az Állatszínházat. Mind a gyerekek, mind a felnőttek érdeklődnek a planetárium előadásai után.

A városban a közlekedés minibuszokkal és városi autóbuszokkal megoldott, de természetesen igen sok autó is közlekedik az utakon. Van egy folyami állomás, ahol hajókirándulásokat szerveznek. A városok közötti közlekedést autópályák, vasutak és légiközlekedés biztosítja. A turisztikai és szállodai üzlet virágzik.

Ökológia
A környezet állapota nagyjából olyan, mint az Oroszországi Föderáció legnagyobb városaiban, ahol az ipari termelés fejlett. De a hatóságok és a helyi lakosok növényzet telepítésével próbálják javítani a helyzetet, amennyire csak lehetséges. A zöldterület teljes területe mintegy 40 hektár.
A Pszkov környéki erdőkben szanatóriumokat építettek, amelyekben  ásványvizes források vizével és gyógy-iszap segítségével kezelik és próbálják megelőzni a betegségeket.




A címer szimbolizmusa

A metropolisz jelképe egy kék alapú pajzson mozgó leopárd (?) és egy mutató kéz. Felette gyöngyökkel díszített arany korona és két ezüst kard. A pajzsot két piros nyelvű, ezüst szemű leopárd (?)  tartja. Alul egy égszínkék szalagon felirat „Tiszteld nem ad senkinek.” (?)
A leopárd a bátorság, a bátorság szimbóluma és a címeren való megjelenése nem véletlen. Végülis, Pszkov határvárosként, az ókor óta az első védelmi vonalként szolgál a litvánok, a németek és a livóniaiak ellen. Lakossága mindig is az oroszok őrzését biztosította, és óvta nyugalmát nyugatról. Pontosan ezt a készültséget jelzi a leopárd, és a testtartása, a nyelve és a felemelt mancsa hangsúlyozza a megszállókra való összpontosítást.
A kéz mennyei védelmet, a korona erejét, a tölgyfa levelei pedig az örökkévalóságot jelentik. A kék és arany színek a nagylelkűséget, az igazságot és a nagyságot.
(A neten talált egyéb leírások olyan bonyolultak, hogy ezek „megfejtésére”  nem vállalkozom.)





Nos kérem, ez a mai"termés".

Én meg vagyok elégedve magammal. Ingyen utaztam/tanultam - olvastam és írtam.
Kell ennél több ???
Ugye, nem ?

6 megjegyzés:

  1. Mit találtam?
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:T%C3%B6rt%C3%A9nelem_p/Pszkov_ostroma
    PZs

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szuper ! Köszönöm, hogy megírtad.
      De: a magyarok soha semmi "buliból" nem maradtak ki... már akkor se...

      Törlés
  2. Érdekes egy kutatómunka lehetett. Elismerésem. Én könyvek olvasása közben,vagy után szoktam ehhez hasonlót csinálni,- ellenőrizni azt,hogy "igazat" olvastam-e ?- vagy,hogy egy témáról többet tudjak meg. Olvasva blogodat,első gondolatom volt,kiktől és hol olvashattam én Pszkovról ? Természetesen fogalmam nincs...mert elég sok lett,litván,észt,fehérorosz... stb. írótól olvastam én ezt-azt. (kedvelem az "újakat") Felmerült bennem : vajon milyen magyar vonatkozású kapcsolatok lehetnek ? ( mert olyan aztán nincs, hogy egy magyar (vagy magyarok) elő ne fordultak volna ott ? :-) -de nincs adatom. Más : (mert írtad a 2 kerületet) Puskin... talán azért,mert anyja birtoka volt a "közelben" - Lenin...bizonyára azért,mert ott lakott (?) - azt viszont nem tudtam, hogy egy közeli kolostorba (?) záratta Putyin a volt (?) feleségét... (Kicsit "zavaró," hogy gyakran úgy írják... Pszkov közelében. Nem csak személyekre értve.) Mivel nem akarnám szokásomat folytatni ( további böngészés a neten...) talán ennyit. Megpróbálom Névtelen PZs beírt linkjét megtalálni,- milyen ostrom lehetett ott ? - azután meg - ... kezdődjön a hét (43.) ami eléggé macerás lesz, annyi "vendéget" és még egy iparosra is várva, hogy már előre "aggódom."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Számomra is érdekes volt ennek az anyagnak az összeállítása - szeretem az efféle "kihívásokat".

      Törlés
  3. Nagyon tetszik, mármint ez a nyomozás. Kedvelem az ilyen "akciókat", mert ezzel is igen sokat lehet tanulni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És micsoda öröm a relatíve egyforma hétköznapokban ! Hogy megtalálsz, valami olyant, amiről életedben még soha nem hallottál és mégis hirtelen ismerőssé, közelivé válik. Én nagyon hálás vagyok az ilyesféle (ritka) ajándékokért.

      Törlés