 |
Rumos meggy befőtt, cseresznye befőtt, meggy dzsem, meggy szörp. Szép ugye ? Olyan öröm ez nekem, a kamraszekrénybe bepakolni őket, látni/tudni, hogy téli napokon lesz mihez nyúlni. Szeretem és sokra értékelem a biztonságot. Egész életemben arra törekedtem, hogy a körülményekhez képest biztonságban élhessek. Sokszor elgondolkodom, mondta ezt nekem valaki ? Vagy „csak” láttam ? Bárhogy is történt, a családom tagjainak, a szüleimnek utólag is hálás vagyok, hogy ilyenné tudtam lenni köztük. Ismerek családokat, ahol az efféle „biztonságérzet-igény” ismeretlen fogalom, szinte napról napra élnek, előrelátó tervezés nélkül. És nem az anyagiak hiánya miatt. Ők így is jól érzik magukat. Én meghalnék, vagy legalábbis szenvednék. Ők azok akik miatt a nagyáruházak hatalmas hasznot kaszálnak. Betolják a kocsijukat és különösebb előrelátás és gondolkodás nélkül belepakolják a polcokon látható áruk egy részét, főkképp persze a kész moslékokat, amivel semmit se kell tenni, csak megmelegíteni és máris mehet lefele. Most már több generáció is felnőtt, melyben a lányok se főzni, se háztartást vezetni nem tudnak. Lehet, lehet, hogy ez is jó valamire, ámbár én nem nagyon tudnék mondani az efféle életstílus mellett szóló előnyöket. Mert az nem előny, hogy a háztartás, a család tisztességes ellátása helyett a szórakozás legyen az egyetlen célja és értelme az életüknek. És többnyire ők azok, akik igazán se nem tudnak, se nem akarnak pl. saját kisgyerekükkel se foglalkozni, hiszen azt se volt kitől megtanulni. Stop ! /Mondom ezt most magamnak…./ Itt befejezem, mert megint fogok kapni a fejemre, hogy ugyan már miért „ítélkezem” ? Hát nem ítélkezem, csak elmondtam a véleményemet. Senkit se kényszerítek arra, hogy kövesse a példámat. De nem hiszem, hogy én álltam egy életen át „rossz vágányon”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése