Találtam
egy jó kis anyagot Pécs „nevezetes” helyeiről, kimazsoláztam belőlük egyet – és
összeszedtem a tudnivalókat, vagy tudni érdemeseket róla, hátha érdekel valakit.
(Vagy csak önmagamnak, felidézve bizonyos emlékeket) Íme:
Makár vagy Makár-hegy Pécs egyik városrésze a Mecsek-oldalban, a Jakabhegyi út, az Egyetemváros, a Szigeti út és a Magyarürögi út között. Magassága ~277 méter.
Rákattintva nagyítható: a Makár hegy térképen |
Pécs
kialakulása már az újabb kőkorszakban (cca. 6000 évvel ezelőtt) megkezdődött,
elsősorban a Mecsek védett lankáin. Ezen helyek egyike volt a mai Makár domb is
ahol már zárt település volt. A Makár dombi ásatások során a rézkorszakból és a
bronzkorból is több lelet került elő.
A
néphagyomány szerint Makár Jánosról kapta nevét. Vélhetően azért, mert Makár
ezredes 1686. október 22-én érdemeket szerzett Pécs felszabadításában. Makár
János óbester zsoldos-hadserege szabadította fel a pécsi várat a török alól. A
sereg horvát, magyar és német anyanyelvű katonákból állt. Akkori városvezetés
hálából az óbesternek ajándékozta a Basamalmot, és a szőlővel gazdagon
betelepített Makár hegyet, valamint több lakóházat.(Mások ezt cáfolják.)
(Mellesleg
itt említem meg, hogy a Basamalom nevét a legendák szerint, Terjéki Hasszán
basa malmáról kapta, amit lassan egy évszázada elbontottak. https://hu.wikipedia.org/wiki/Basamalom - ezt is elolvasásra ajánlom !)
Két - szerintem nagyszerű - távolból készült képe a hegynek |
Ám valószínűbb,
hogy Makár ezredesnek ezen a helyen nagyobb szőlőterülete volt.
Pécs
leghíresebb, fehér bort termő szőlőhegye volt itt, ma már sajnos a folyamatos
beépítések miatt, a szőlőterület jelentősen lecsökkent. A hegy tetején
valamikor földvár volt és egy kisebb kőből épített erődítmény.
Ez a fenti három saját fotó - nekem nagyon tetszettek, nem tudtam ellenállni, hogy betegyem ide.....
A Makár
család Pécsett jelentős vagyonnal rendelkezett. 1665-1722 között négy lakóház,
illetve telek volt Makár ezredes tulajdonában.
Az egyik
romos telket (a mai Anna utcában) 1721. június 21-én Makár János Lipót a horvát
közösségnek adományozta, hogy ott iskola létesüljön. 1722-ben jezsuiták
irányításával, társadalmi munkával és közköltségen a romos épületet
helyreállították és az iskolát megnyitották. Az épületben később emléktáblát
helyeztek el.
1992-től itt üzemel a Pécsi Horvát Színház. https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9csi_Horv%C3%A1t_Sz%C3%ADnh%C3%A1z
(Az emléktáblán nincs feltüntetve, hogy én ott jártam első osztályba 😊 - az épület ugyanis 1951-ben még iskola volt.)
1992-től itt üzemel a Pécsi Horvát Színház. https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9csi_Horv%C3%A1t_Sz%C3%ADnh%C3%A1z
Ami most az Anna utcai iskola helyén van: a Horvát színház. |
Ha érdekelne az Anna utca és környéke is, itt írtam róla: http://aranyosfodorka.blogspot.com/2014/10/morzsak-az-eletembol.html
Infók:
Képek:
Nagyon jó kis cikk, évekkel ezelőtt egy túra kapcsán is foglalkoztam a Makár-hegy történetével. Amúgy megjegyzem, a mecsekoldali szőlők területe nem lecsökkent, hanem, lényegében el is tűnt. Jóformán alig találni szőlőket. Épp eszembe jutott: sok kis faluban pincéket látogatunk meg, ahol borokat kóstolhatunk. A Mecsek oldalban még egyszer sem voltunk. Nem is tudom van egyáltalán pl. Bálics, Donátus, Ürög, Deindol, vagy éppen a Makári-hegy környékén olyan pince, ahol helyi készítésű bort lehetne kóstolni/vásárolni (helyben)?
VálaszTörlésAz a gyanúm, hogy ilyen kis pincét nem találtok. "Benőtte" a város a peremkerületeket, ha mégis elvétve akadna is egy-egy - azt a gazdája a városi zaj előli menedéknek tartva "titkosan" kezelné. De lassan már egy kis csendért is ki kell autózni a városból....
Törlés