 |
| Őszül a Mecsek.... |
 |
| ...és aludni készül a pók. |
Ma a csodás, langyos, őszi Mecseken sétálva
barátnőmmel, valahogy a csillagokra, azok közül is a Vénuszra terelődött a szó.
Arra, hogy vagy másfél hónapja még a kora reggeli égen szikrázott, most meg
sehol sincs.
Ki kell ezt
derítenem, hogy mi most a helyzet, mert
reggelente már én se látom – határoztam el, s az elhatározást tett követte.
Az egész
estém ráment arra, hogy ezt az anyagot így összeállítsam. Bocsánat, ha rajtam
kívül senkinek nem fontos, de beteszem ide a blogba, hogy később, bármikor, ha
meg akarnám nézni, egy kattintással elérhető legyen. Egyébként a kis huncut ott
van ám a keleti égen, csak most már olyan alacsonyan, hogy éppenséggel
eltakarja a szomszéd házának teteje…. 😊
Ez egy jó
kis térkép, bekerülhet ide. A Naprendszer bolygói (a Naptól távolodva): a
Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a
Neptunusz.
 |
| Miből áll a Vénusz ? |
A Vénusz a
Föld testvérbolygójának is tekinthető, nála csak a Nap és a Hold fényesebb az
égen látható bolygók közül. Maximális fényessége idején 15x fényesebb, mint a
legfényesebb csillag, a Szíriusz. Megtalálása nem nehéz, mivel közel kering a
Naphoz így szinte azzal együtt mozgónak látszik. Napnyugta és/vagy napfelkelte
környékén a legkönnyebb észrevenni, amit nagyon eltéveszteni sem lehet mivel
szinte mindennél fényesebb az égbolton.
A Vénusz a
Merkúrhoz hasonlóan belső bolygó, és úgy tűnik számunkra, hogy az egyik
kitérésből a másikba megy át a Nap körüli keringése során. Hol esti
csillagként, hol hajnali csillagként ötlik szemünkbe.
Vénusz a
Földnél közelebb kering a Naphoz, így attól látszólag nem távolodik el 46
foknál messzebb, hol az egyik, hol a másik oldalán mutatkozik központi
csillagunknak. A Napot legfeljebb három órával követi, illetve előzi meg az
égen.
Mivel a
Naphoz közelebb kering, így a Földnél gyorsabban mozog - megvilágított és
árnyékos oldalát egyaránt látjuk, ezért a
Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat. (Kisebbnek, vagy nagyobbnak, fényesebbnek,
vagy kevésbé fényesnek látjuk.)
Napkelte
előtt a keleti égbolt, vagy napnyugta után a nyugati égbolt feltűnő fényességű
égiteste.
A
nagybolygók az óramutató járásával ellentétes irányban keringenek.
Amikor a Vénusz közeledik hozzánk, az esti égen látható. Amikor távolodik tőlünk, hajnalban, napfelkelte előtt figyelhető meg.
Vénusz-naptár
Január: Napnyugta után az első égitest,
amely feltűnik az égen az esti szürkületben, a délnyugati látóhatár fölött. A hónap végén már két órával nyugszik
a Nap után.
Február: Estéről-estére egyre magasabban
látszik a délnyugati égen. A Hold
után az éjszakai égbolt legfényesebb égitestje.
Március: Estéről-estére egyre magasabban
látszik a nyugati égen. A Hold után
az éjszakai égbolt legfényesebb égitestje.
Április: Estéről-estére egyre magasabban
látszik a nyugati égen. A Hold után
az éjszakai égbolt legfényesebb égitestje.
Május: Sötétedéstől késő estig ragyog a nyugati égbolton.
Június: Sötétedéstől késő estig ragyog a nyugati égbolton.
Július: A hónap elején még sötétedéstől
késő estig ragyog a nyugati
égbolton, de napról-napra egyre hamarabb nyugszik a Nap után.
Augusztus: A hónap nagy része nem alkalmas a megfigyelésére. Az utolsó napokban
azonban a hajnali szürkületben már észrevehető a keleti látóhatár fölött.
Szeptember: Napról-napra egyre magasabban
látszik hajnalban a keleti látóhatár
fölött. A hónap végén már csaknem négy órával kel a Nap előtt.
Október: A Hold után a hajnali égbolt
legfényesebb égitestje, a keleti égbolton
látszik. Négy órával kel a Nap előtt.
November: A Hold után a hajnali égbolt
legfényesebb égitestje, a keleti égbolton
látszik. Négy órával kel a Nap előtt.
December: A Hold után a hajnali égbolt
legfényesebb égitestje, a keleti
égbolton látszik. Négy órával kel a Nap előtt.
Képek:
