Szépséges Vénuszom

Őszül a Mecsek....

...és aludni készül a pók.

Ma  a csodás, langyos, őszi Mecseken sétálva barátnőmmel, valahogy a csillagokra, azok közül is a Vénuszra terelődött a szó. Arra, hogy vagy másfél hónapja még a kora reggeli égen szikrázott, most meg sehol sincs.

Ki kell ezt derítenem, hogy mi most a helyzet,  mert reggelente már én se látom – határoztam el, s az elhatározást tett követte.

Az egész estém ráment arra, hogy ezt az anyagot így összeállítsam. Bocsánat, ha rajtam kívül senkinek nem fontos, de beteszem ide a blogba, hogy később, bármikor, ha meg akarnám nézni, egy kattintással elérhető legyen. Egyébként a kis huncut ott van ám a keleti égen, csak most már olyan alacsonyan, hogy éppenséggel eltakarja a szomszéd házának teteje…. 😊

Ez egy jó kis térkép, bekerülhet ide. A Naprendszer bolygói (a Naptól távolodva): a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.

Miből áll  a Vénusz ?

A Vénusz a Föld testvérbolygójának is tekinthető, nála csak a Nap és a Hold fényesebb az égen látható bolygók közül. Maximális fényessége idején 15x fényesebb, mint a legfényesebb csillag, a Szíriusz. Megtalálása nem nehéz, mivel közel kering a Naphoz így szinte azzal együtt mozgónak látszik. Napnyugta és/vagy napfelkelte környékén a legkönnyebb észrevenni, amit nagyon eltéveszteni sem lehet mivel szinte mindennél fényesebb az égbolton.

A Vénusz a Merkúrhoz hasonlóan belső bolygó, és úgy tűnik számunkra, hogy az egyik kitérésből a másikba megy át a Nap körüli keringése során. Hol esti csillagként, hol hajnali csillagként ötlik szemünkbe.

Vénusz a Földnél közelebb kering a Naphoz, így attól látszólag nem távolodik el 46 foknál messzebb, hol az egyik, hol a másik oldalán mutatkozik központi csillagunknak. A Napot legfeljebb három órával követi, illetve előzi meg az égen.

Mivel a Naphoz közelebb kering, így a Földnél gyorsabban mozog - megvilágított és árnyékos oldalát egyaránt látjuk, ezért a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat. (Kisebbnek, vagy nagyobbnak, fényesebbnek, vagy kevésbé fényesnek látjuk.)

Napkelte előtt a keleti égbolt, vagy napnyugta után a nyugati égbolt feltűnő fényességű égiteste.

A nagybolygók az óramutató járásával ellentétes irányban keringenek.

Amikor a Vénusz közeledik hozzánk, az esti égen látható. Amikor távolodik tőlünk, hajnalban, napfelkelte előtt figyelhető meg.

  

Vénusz-naptár

Január: Napnyugta után az első égitest, amely feltűnik az égen az esti szürkületben, a délnyugati látóhatár fölött. A hónap végén már két órával nyugszik a Nap után.

Február: Estéről-estére egyre magasabban látszik a délnyugati égen. A Hold után az éjszakai égbolt legfényesebb égitestje.

Március: Estéről-estére egyre magasabban látszik a nyugati égen. A Hold után az éjszakai égbolt legfényesebb égitestje.

Április: Estéről-estére egyre magasabban látszik a nyugati égen. A Hold után az éjszakai égbolt legfényesebb égitestje.

Május: Sötétedéstől késő estig ragyog a nyugati égbolton.

Június: Sötétedéstől késő estig ragyog a nyugati égbolton.

Július: A hónap elején még sötétedéstől késő estig ragyog a nyugati égbolton, de napról-napra egyre hamarabb nyugszik a Nap után.

Augusztus: A hónap nagy része nem alkalmas a megfigyelésére. Az utolsó napokban azonban a hajnali szürkületben már észrevehető a keleti látóhatár fölött.

Szeptember: Napról-napra egyre magasabban látszik hajnalban a keleti látóhatár fölött. A hónap végén már csaknem négy órával kel a Nap előtt.

Október: A Hold után a hajnali égbolt legfényesebb égitestje, a keleti égbolton látszik. Négy órával kel a Nap előtt.

November: A Hold után a hajnali égbolt legfényesebb égitestje, a keleti égbolton látszik. Négy órával kel a Nap előtt.

December: A Hold után a hajnali égbolt legfényesebb égitestje, a keleti égbolton látszik. Négy órával kel a Nap előtt.

Képek:

https://www.mozaweb.hu

http://www.idialstars.com

http://slideplayer.hu