2009. június 20., szombat

Front

Amikor rossz napom van, kényeztetem magam. Néha csak semmittevéssel, egy kötelező feladat elhalasztásával, intenzívebb olvasással, hogy ne kelljen gondolkodni. Ha nagyon rossz napom van, akkor eszem. Csokit és sótlan mogyorót. Ha pocsék napom van, akkor „kieresztem a gőzt” – jöjjön ahogy akar /sírás, stb../ de ha ez sem elég, akkor az a szuperrémes nap. Mint a mai. Akkor be kell ülnöm az autómba, és fel kell mennem a Mecsekre. Van egy helyem, ahol le tudok csendesedni. Ma is oda kellett mennem. Itt mindig kapok valami ajándékot a Teremtőtől, valamit, ami megvigasztal, ami erőt ad, ami továbblendít. Itt van a „panaszfám” is. Mai ajándékom a lepkék voltak. Egy tisztáson ültünk Lilivel, előttünk, mellettünk nyíló szederbokrok. Életemben én még ennyi lepkét nem láttam ! Mint a mesében. Fekete-fehér pöttyös, barna, sárgásbarna csíkos, bolyhos, cakkos, foltos... Elkezdtem itt most este próbálgatni, hogy megkeressem, milyen fajtákat láttam- hát eléggé reménytelen. Azért néhánynak, amit megtaláltam, ide teszem a fotóját. Képek: 1.Erdei busalepke: http://pdubois.free.fr/espece.php?MyEspece=OCHVEN#photo 2.Fehérpettyes álcsüngőlepke: http://www.flickr.com/photos/sealer/2581481705

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése