„Barátnős” hetünk van. Itt lakik nálunk kis ideig Franciaországban élő barátnőm. Ma egy ismerőséhez vittem a Xavér utcába, azaz a Rókus dombhoz. Lili is jött velünk. Máskor is sétáltunk már az ottani kutyafuttatón ill. a környékén. Ma épp „véletlenül” velem volt a fényképezőm. Ezt a képet készítettem, s az alábbi szövegeket találtam hozzá:
A Rókusdomb vagy Rókus-domb nevezetes domb és környék a Szigeti városrészen belül.
/A Szigeti külváros Pécs egyik belső városrésze, mely az egykori Szigeti-kaputól nagyjából Uránvárosig terjed. Déli határa a vasútvonal./
Korábban legelő és szőlő volt ezen a dombon. Mára azonban teljesen beépült. A domb keleti oldalán található a műemlék jellegű Török-kút. A dombon épült a 16. században Idrisz Baba türbéje is. /wikipedia/
Kép: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/minaret/pics/pecs26.jpg
A Rókus-domb déli lejtőjén török temető volt. A türbe Idrisz Baba sírhelye, török zarándokhely. A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegeket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt múemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is. A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye. /utazzitthon.hu/
Török kút és rituális mosdó (Kerlejela, Idrisz Baba kútja), 1935-ben falazott forrásfoglalattal Idrisz Baba türbéjének közelében áll. Az átépített kútház török formájú ugyan, de eredeti török részlete nincs. Kérdés, hogy valóban török építmény-e?
Pécsett a Xavér utca mellett a Gyermekkórház alatti lépcsősor mellett fakadt egykoron a bővizű forrás. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható. A forrás vizét közvetlenül a csatornába vezették. Sajnálatos, hogy az akkori városvezetőség hagyott egy ilyen szép forrást „eltemetni”. Az előtte lévő csatornában ma is lehet hallani a csobogó hangot, melyet a beömlő víz kelt. A mellette lévő árokban, csapadékos időszakban gyenge vízmegjelenést lehet tapasztalni. A forrással szemben valamikor alacsony kis kertes házak voltak, felette pedig kilátóhely volt, ma csak ennek a korlátja látszik. /terebess.hu/
A Rókusdomb vagy Rókus-domb nevezetes domb és környék a Szigeti városrészen belül.
/A Szigeti külváros Pécs egyik belső városrésze, mely az egykori Szigeti-kaputól nagyjából Uránvárosig terjed. Déli határa a vasútvonal./
Korábban legelő és szőlő volt ezen a dombon. Mára azonban teljesen beépült. A domb keleti oldalán található a műemlék jellegű Török-kút. A dombon épült a 16. században Idrisz Baba türbéje is. /wikipedia/
Kép: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/minaret/pics/pecs26.jpg
A Rókus-domb déli lejtőjén török temető volt. A türbe Idrisz Baba sírhelye, török zarándokhely. A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegeket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt múemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is. A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye. /utazzitthon.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése