Lánybuli

Gimis osztálytársaimmal volt 5 éves, majd több év kihagyás után 17 éves találkozó, s onnan kezdve már „rendesen”, 5 évenként tartottuk a „hivatalos” összejöveteleket. Közülünk azonban egy Franciaországban él, s néhány éve „rászoktunk” arra, hogy amikor nyaranta ő hazajön, s lejön Pécsre, akkor a „tiszteletére” rendezünk kis-talikat is, „aki bújt bújt, aki nem, nem” alapon. Ha valaki nem ér rá, megértjük, aki meg eljön, annak nagyon örülünk. Jók funkcionáltak ezek a kis-talik, aztán tavaly hazajött egy Amerikába szakadt társunk is, akit 1980 óta nem láttunk. Családi okok miatt a tavalyi 45 évesre nem tudott eljönni, de amikor idén E-mail-oztam neki /vagyis a fiának, mert ő nem nagyon ért a gépezéshez/ azt a választ kaptam, hogy „Anyu elmegy a találkozóra.” Hát volt nagy örömöm, és „természetesen” titokban tartottam. A franciaországi barátnőm nálam lakott, neki elárultam a titkot, de a többiek nem tudták. Voltunk 10-en, ebből a többség bizony nem ismerte fel elsőre a közel 30 évvel ezelőtt utoljára látott „leányzót”. Meg kell mondjam, volt meglepetés…Mi, akik évi rendszerességgel találkozunk, nagyjából tudunk egymásról és azért én mindig beszámolok azokról is /már amennyit tudok/, akik épp nem tudtak eljönni. De most azért több mesélnivaló volt. Hiszen ezt az elveszett lányt elárasztottuk az évtizedek történeteivel... Egy cukrászdában találkoztunk, de miután beburkoltunk egy-egy nagy adag fagyit, egyikünk, aki a közelben lakik, meghívta az egész társaságot, hiszen ott náluk nyugodtabban lehetett sztorizni, vihorászni, mint a nyilvános helyen. Természetesen boldog örömmel mentünk. Nagyon jól éreztük magunkat, jó volt együtt lenni. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de mi ilyenkor mindig visszavedlünk 18 évessé és ez olyan jó ! Századszor is elmondjuk a régi sztorikat, visszaidézzük a tanáraink mondásait. Talán már csak az osztink él közülük – ezt nem tudjuk pontosan, mert valahogy az a rendszer alakult ki nálunk, hogy a tanárokat sose hívtuk meg. Vendégem/barátnőm ma elutazott, így hát holnaptól visszaáll a régi világrend, rendes időben fekszem és kelek. Direkt sajnálom az éjszakába nyúló jó kis duma-partikat… Sebaj. Már megbeszéltük, ha minden rendben megy, tavasszal újra találkozunk. Kép: http://image.hotdog.hu/_data/members0/284/694284/images/fagyi.gif