2017. október 19., csütörtök

Ne tedd !





Mivel ezt senki nem mondja nekem (tekintve, hogy nem is ismeri senki sem az életemet, sem a gondolataimat) – most én mondom magamnak.
És azt tudja-e vajon mindenki, hogy milyen nehéz ezt véghezvinni ?
Próbáltad már mondani önmagadnak, hogy NE TEDD !!! – amikor látod, hogy szükség lenne rá/d….?

Nem, nem fogom itt most az egyébként is gyérülő olvasói létszámomat untatni a lelki nyavalyámmal – de NEM ELŐSZÖR jövök rá, hogy a legjobb szándékú segítség is kudarcba fúlhat a mások irigysége, gáncsoskodása, rosszakarata miatt.
És nekem már se kedvem, se erőm kiállni az arénába és mindenféle aljas bikákkal megküzdeni. Mert az én arénámban aljas bikák vannak – ellentétben a „rendes” arénával – ahol szánalomra méltó, csak felhergelt állatot gyilkol le a torreádor. Gyűlölöm…  EZT AZ EGÉSZET !!!

Sokat téve, sokat tévedsz,
keveset téve keveset tévedsz,
semmit se téve sohase tévedsz.

Hát így….

NIBIRU  gyere !

4 megjegyzés:

  1. Remélem már megnyugodtál. Ölelés.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, olyan nehéz dolog ez: hogy fáj is belül nekem, meg olyan nagyon nem is akarom "kifecsegni" a dolgokat...De a lényeget leírtam és nehezen találom a "középutat". Segíteni akarok/kell - mások rosszindulata ellenére is. Nem hagyom magam eltiporni, megfélemlíteni.De hidd el, nehéz dió ez....

      Törlés
  2. Összeszorult a szívem! Ez nem Te vagy.Csak nézd az arénát:a győztest is - egyre újabbak LEGYŐZIK. Csak vesztesek vannak, de Ők megmaradnak. Semmit sem téve nagyot vétesz !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elég régóta "ismersz" - tudod, hogy nem tudok "semmit tenni"....Az "ügy" folyamatban - legfeljebb fohászkodni tudok a mindenféle földöntúli segítőkhöz...talán meghallják.

      Törlés