2015. november 4., szerda

Gyalog az iskolába



Még valamikor szeptember végén jártam a Káptalan utca környékén, vagyis, hogy egészen pontos legyek, nem csak jártam, hanem a Keresztelő Szt.János szobor (pécsiek "Aranyos kútnak" hívják) előtti padon a barátnőmre várva kicsit ücsörögtem…
Nézelődtem és gondolkodtam.
Két iskola is van ott, nem merek megesküdni rá, hogy jót mondok, inkább „elnagyolom”, szóval az egyik a Papnövelde utcában, talán belvárosi iskola, a másik meg a „szentmór” katolikus iskola a Hunyadi út Káptalan út sarkán.
 
Pontosan ezen a padon ücsörögtem....


A szobor  egy másik paddal....
                                       Csak hogy lássátok, milyen volt régen:

Gebauer Ernő : Pécs – Aranyoskút (1959)


Délután négy óra lehetett. Nem tudom a mai iskolák/napközik rendjét – de  ottlétem ideje alatt megállás nélkül jöttek-mentek az autók – 90 %-ban iskolás korú gyerekkel. Volt autó, amelyik a Káptalan utca sarkán állt meg pár percre és ott szállt be a gyerek, volt, amelyik már gyerekestől jött a Papnövelde utcából.
Nem ismerem pontosan ennek a területnek a közlekedésrendészeti adatait sem, ez valami zárt terület, ahová tán csak engedéllyel lehet behajtani – de mondandómat tekintve nem is ez a lényeg, hanem maga a tény, hogy  szinte nem láttam iskolatáskájával hazafelé közlekedő gyereket. Egynek a mama vitte a hátitáskáját, erre felfigyeltem, de tény: alig jöttek gyalog gyerekek errefelé. Mintha nem lenne „divat” a gyaloglás.

Persze meglehet, nem a legideálisabb időben voltam ott, és mondjuk a hatodik óra végén nagyobb a gyalogos gyerekforgalom, de a sok autót látva jutott eszembe, hogy én 8 éven keresztül a Székely Bertalan utcából az akkori Kulich Gyula, ma Papnövede utcába mindig gyalog jártam. Sőt, utána még négy évig a Déryné, ma Mária utcai gimibe is.
Aztán később az Asztalos János, ma Angster József útról gyalog le a Köztársaság térre (ennek, meglepő módon egyelőre még ugyanaz a neve….). Nem is emlékszem pontosan rá, mikortól lettem bérletes, de elég későn szálltam buszra, mert nem voltak igazán kedvezőek az akkori busz-vonalak, szinte gyorsabb volt gyalog menni, mint pl. bemenni a Kossuth térre, ott felszállni egy buszra és úgy felmenni a hegyre. Lefelé nem kellett több 15 percnél, de hazafelé azért már a hegyre lassabban értem fel, mint kisgyerek koromban.

Néha bizony elgondolkodtam, amikor a láb-bajaim jelentkeznek, hogy hány km-t is gyalogolhattam le életemben ? Mert nem ültem mindig autóban… Az egyenlítő kb. 40.000 km. Vajon körbejártam–e 70 év alatt a földet ? Bizony meglehet, sőt, akár még több is kijöhet a számolásnál, főleg, ha mindenféle „járást” beleszámítok, azt is, amit a konyhából a szobába, pincéből a padlásra, vagy éveken át a kutyákat naponta sétáltatva  tettem meg. És akkor ugye a Mecsekben megtett több száz km-t ne is említsem….
Vajon hány km-re vagyunk  „kalibrálva” ?



Képek: https://www.kozterkep.hu/artpieces/edit_details/312?url=%2Fartpieces%2Fedit_details%2F312
http://zoldkalauz.hu/sites/zoldkalauz.hu/files/pecs_aranyoskut_ter_3.jpg
http://2.bp.blogspot.com/-FuhesFsX_DA/T9I6Lo5VktI/AAAAAAAAMlU/-kxe06zKiJk/s1600/Gebauer5.jpg

13 megjegyzés:

  1. Sajnos ez a gyereket autóval visszük az iskolába már falun is nagy divat. Én szörnyen rühellem. Menjenek gyalog vagy bicajjal, nem kell kiskoruktól így kinyalni a seggüket, már bocsánat, hogy ezt mondom. És azt se szeretem, ha a szülő viszi a gyerek táskáját. Igenis tanuljon meg önállóan csinálni dolgokat már egy kis elsős is! Én ennek vagyok a híve. És érdekes, most, ha a fiam megy vissza Pestre, hiába kínálom neki a hátizsákhoz a bicaj csomagtartóját, mikor kikísérem, a világért el nem fogadná. Úgy látszik, így szokta meg. :-)

    VálaszTörlés
  2. Manapság a gyerekek 4 óráig az iskolában vannak. Sőt az elsősöknek - ismerősöm elmondása szerint - már szeptembertől napi 5 esetleg 6 órája van.
    Amit Te láttál az még istenes ahhoz képest, ami nálunk több suli környékén tapasztalható reggel és délután. A kedves szülő az út közepén megáll, kiszáll, kiszállítja a gyereket, feladja a táskáját, majd úgy búcsúzkodnak, mintha évekre válnának el egymástól. És nem csak kicsiket, de a felsősöket is így hozzák viszik, igaz a nagyok már gyorsabban ugranak ki és be. És ezt szorozd meg min. 100-zal. A fél város bedugul.

    VálaszTörlés
  3. Elsőben a gyerekemnek 32, most másodikban 31 órája van. Az ő táskájának a súlya minimum kétszerese, de inkább ötszöröse az enyémnek annak legrosszabb állapotában. Mi buszozunk és gyalogolunk, de néha én is viszem az övét, vagy cserélünk, én kis híján megszakadok az övétől. És mivel 1/2 7-kor elindulunk reggel, ha van lehetőség, délután mi is autózunk, mert már alig élünk kollektíve 5-kor, mikor hazavergődünk. Gyerekkoromban én sem szálltam soha buszra, pedig a vasúttól másztam fel az Őz u-ba, a Nagy Lajosba menet pedig a rekordom 12 perc volt ajtótól ajtóig. Mégis ma sokszor nem a gyerek vágya az autó, hanem a szülőé, mert így van esély, hogy még el tudunk menni biciklizni, belefér a maradék lecke, a beszélgetés, esetleg játék, s talán a 8 órai villanyoltás is egy napba úgy, hogy dögivel jön haza mindkettőnknek munka. Én az összes különórámmal együtt nem rohangáltam ennyit 30-35 évvel ezelőtt...

    VálaszTörlés
  4. Hogy mennyire vagyunk kalibrálva?Szerintem teljesen akaraterő kérdése.A caminot járva olyan véres lábakat láttam,hogy sok ember lábra sem állna vele,de reggel mindenki útnak indult a cél felé.Cél és akarat...
    (Lélekajtós)

    VálaszTörlés
  5. Eü. állapotom miatt sem kedvem, se erőm hosszabban írni. Nem védem a mundér becsületét... (Talán szerencsések voltunk, mert 2 gyerekünk a "szomszédba" jártak ( közelbe) bölcsődébe,óvodába és ált. iskolába. ( Az egyik még középiskolába is.) Sértődés se essék !- ez is egy olyan történet, amit a gyermektelenek nehezebben tudnak "elképzelni !"... (azok is, akik ritkábban utaznak pl. busszal) ( valahogy nem említette senki sem a "közbiztonságot," (...) jó-e ha a gyerek egyedül jár... nem említődött a mai forgalom ! - (amikor még a "zebrán" is elüthetnek...) Azt,hogy mi mindent kell az iskolába cipelni,- mások már említették. Lehet, hogy a gyerek nem gyalogol... de ott van pl. a gyakoribb tornaóra, az úszásoktatás (ahol van...) és a mindenféle "szakkörök"... ( Én is csak azt mondhatom : "más idők voltak azok" - és más idők ezek. )
    Más BIOKOM/ behajtás-védett övezetek engedélyek

    VálaszTörlés
  6. Sajnálom.- ( nem jól írtam be a linket )
    Érdeklődőbbek megtalálhatják. ( Hogy őszinte legyek...én sem nagyon olvastam - eddig még - ilyen alaposan. ) Igaz, anno valaki nagyon fröcsögött... amikor megbüntették... holott elég lett volna elolvasni a tudnivalókat.

    VálaszTörlés
  7. Három gyerekemmel szerencsés voltam. Kiálltam az erkélyre és végig követtem amint bement az iskolába. Aztán kiköltöztünk ide.
    Most már mind az öt unokám iskolás . A két nagyobb busszal jár . Amíg alsósok voltak addig én vittem és hoztam Őket, az volt a cifra mikor még az egyik iskolába a másik óvodába járt.
    Aztán kinőttem mellőlük:-) De mivel messze van a suli buszoznak .
    A három kicsi szülővel megy szülővel jön.Persze kocsival .
    Nem is mernék(m) elengedni egyedül Őket.
    Mikor mi voltunk iskolások , egy autó volt az utcánkban, most minden házban van , van ahol több is.
    Nagy a forgalom, nincs lámpás átkelő stb... veszélyes még a kicsiknek egyedül.

    És időről időre felbukkannak "cukros " bácsik is :-(

    A táska súlya pedig nekem is nehéz.Nem bír el egy 21 kg os elsős egy 8-9 kg -s táskát.
    Ide fejlődtünk:-(

    Hogy mennyire vagyunk kalibrálva ?
    Szerintem a mi korosztályunk többre , mint az utánunk következő.
    Anyáink is többet bírtak mint mi .

    mmama

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "A táska súlya pedig nekem is nehéz.Nem bír el egy 21 kg os elsős egy 8-9 kg -s táskát.
      Ide fejlődtünk:-(

      Hogy mennyire vagyunk kalibrálva ?
      Szerintem a mi korosztályunk többre , mint az utánunk következő.
      Anyáink is többet bírtak mint mi ."

      Lehet, ilyesmi is van benne. Nem tudom, a ti korosztályotoknak hány órája volt elsőben, én 41 éves vagyok és nekem 1980-ban 17 órám volt elsőben, a könyveim gyerekként is hordozhatóak voltak. Ahogy írtam, az én elsősömnek (általánosban!!) tavaly 32 órája volt, a magyarhoz idén 4 könyvük, 3 füzetük és munkafüzetük van. És ez csak a magyar. Nekem nehéz az ő táskája.
      Az elengedés is egy nehéz kérdés: ő félig egyedül jár a suliba, minden reggel felhív a buta telefonján, amikor beér a suliba, mert nem őbenne nem bízom, hanem a nagy kereszteződésben, meg a járda nélküli szakaszban, amin át kell kelnie, továbbá a már reggel részeg egyénekben stb., akikkel találkozik.
      Ha együtt megyünk, akkor a sörgyártól a belvárosig gyalogolunk, útba ejtve közben az ovit. Nekem hatalmas igényem van a gyaloglásra - én a sörgyártól a 48-as térig gyalog megyek minden reggel. De ha délután begyűjt minket a férjem, nagyon nem tiltakozom. Ma is fél órája értünk haza, úgy, hogy 7 előtt kint voltunk a házból, és a gyereknek még két leckéje van. Ilyen nem volt 35 évvel ezelőtt. Először is nem kellett 4-ig az iskolában lennem, és nem maradt otthonra leckém, pedig a 2. gy. nevű versenyistállóba jártam.

      Amiről nem volt szó: a belvárosi sulikba külön meg kell venni a behajtási engedélyt, és felsősnek nem adnak. Nyilván, ahol van alsós, ott a felsős azért beszállhat az autóba ;) Ha valaki a város másik végéről jön, és a suli középen van az útján, én meg tudom érteni, ha nem akar 2-3 buszon nyomorogni, az külön megér egy misét, hogy már a 6.53-kor induló buszunkon micsoda tömeg van, mennyit késik, hogyan vezet a sofőr stb. A belvárosban ráadásul nem sok hely van, ahol ki tudod rakni a gyereket, és a behajtási engedély konkrét utcára szól, egy utcával vagy sarokkal arrébb már nem érvényes.

      Tudnék még mesélni, de vár a saját munkám holnapra, meg a gyerek leckéje, fürdés, vacsora, beszélgetés és a híres 8 órai lámpaoltás ;)

      Törlés
  8. A PIZZÁS -sal értek egyet, maximálisan. Más időket élünk. Mi három gyereket hordunk naponta kocsival és a csomagtartó tele van, pedig nem kicsi! Mindegyiknek a táskája, az edzős/tesis holmija és a hangszere. A hetedikes táskája 8 kg - ne kérdezd, hogy miért, az egy külön poszt lehetne! - nem engedi, hogy vigyem mondván, neki könnyebb a hátán cipelni... A harmadikosé se különb! Volt olyan, hogy a szülők nem voltak itthon, 2 napig mi hordtuk őket, hát bizony elképzelni nem tudja, aki még nem próbálta ezt a tortúrát! Egyik iskolából a másikba eljutni időre a különórára, vagy akár az órarendi úszásra, edzésre - ezt 3 gyerekkel -, úgy tűnt, hogy egy autóval nem tudjuk megoldani, ezért egyikünk buszozott. A két kisebbet még nem engedték egyedül buszozni, én se engedném..., nem bírják el a táskát, hangszert együtt, bármelyiket elhagynák, nagy baj lenne! Van olyan, hogy a nagy a suliban hagyja a táskáját úgy megy zeneórára és aki megy a kicsikért, elhozza - ha nem felejti el...Volt már olyan!
    Egyébként az iskolában is rémes állapotok vannak. Minden terem szaktanterem, ami egy hülyeség szerintem, mert a kémia esetében ok, de hogy biológia, földrajz, matek, magyar, stb., azt nem értem. Régen a szertárból felhoztuk a térképeket és kész, vagy éppen a táblai nagy vonalzót, körzőt. Most, ha kicsengetnek, mindenki minden cuccát bepakolja a táskába, fogja a kabátját és viszi a másik terembe, ami még nincs nyitva - mert a tanár óra után bezárja -, vagyis a 20 gyerek - és ez csak egy osztály! - lerakja/dobja a táskáját a folyosón, amin átbukdácsolnak - szünet van, kicsit rohangálnak - majd jön a tanár, kinyitja a következő óra termét, amit elfoglalnak és 45 perc múlva kezdődik elölről... Agyrém!!! Nem csoda, ha hetente elvesznek a sálak és egyebek és hogy a gyerek se tudja komfortosan, biztonságban érezni magát a saját kis osztályában. (Alsósok maradnak egy helyen, szerencsére!)
    A másik az étkezés. A mieink termoszban viszik a meleg ebédet itthonról, mert ételallergiásak. Az iskolai étkezőbe egy osztálynyi gyerek fér el, így már 11 után elkezdenek ebédeltetni és ez eltart 2-ig. A mieink ide nem ülhetnek be, hiszen azoknak is alig jut hely, akik itt étkeznek. A folyosón az említett tumultus miatt nem lehet enni, mert a véletlen lökdösődébe még a kanalat is lenyelheti... Az udvaron nem lehet leülni és ugye már hideg is van. Számtalanszor hozzák haza az ételt, hogy nem volt idő/hely megenni. Alsóban a tanító néni még megengedte, hogy az osztályban egyenek, de ez feljebb már nem így működik. Persze, én egy bizonyos iskoláról tudok csak nyilatkozni, biztos nem általános a probléma - itt szerintem megnőtt a létszám, kinőtték az amúgy sem túl praktikus épületet -, és ezt leszámítva elégedettek vagyunk, emiatt nem váltanánk.
    Lényeg a lényeg, bizony sokat autóznak a gyerekek és nem azért, mert kényeztetve vannak. Egy őrült világba születtek, ahol pl. az idő a legkevesebb! Sajnos...Még szerencse, hogy a mieink hétvégeken rengeteget mozognak a jó levegőn!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Lényeg a lényeg, bizony sokat autóznak a gyerekek és nem azért, mert kényeztetve vannak. Egy őrült világba születtek, ahol pl. az idő a legkevesebb! Sajnos...Még szerencse, hogy a mieink hétvégeken rengeteget mozognak a jó levegőn!"

      Ezt én is írhattam volna :) Nekem csak kettő van, de ez is őrület a kicsi néptáncával és a saját hektikus munkaidőmmel, a férjem munka melletti tanulásával, segítség nélkül (!!)

      Törlés
  9. Hiszen egyet értünk mindkettőtökkel.

    Én is pont azt mondtam hogy "de nehéz az iskolatáska "......
    A gyerekek leterheltek, sokkal jobban mint mi voltunk .
    Pont ma panaszkodott az egyik menyem hogy nem kerülnek haza hét előtt mire összeszedik a három gyereket. És reggel hétkor már az utcán vannak !
    Pécsen nem vagyok ismerős, de gondolom minden városban a csúcsforgalom az csúcsforgalom, én is félteném egyedül engedni .
    A két nagyobb pedig ki van téve a busz rapszodikus közlekedésének. Van mikor nem férnek fel rá, akkor meg kell várni a következőt. Nem is vagyok nyugodt addig amíg nem látom hogy hazaértek.

    Most a szünetben a három kicsi itt volt és kikérdeztem az iskolai étkezésről Őket. 20 perc van adva ebédidőre !!! Amit szívesen megennének azt sem tudják ennyi idő alatt kikérni és megenni.
    Egy hétig a kedvencüket ehették, a mama megfőzte :-))

    Én szülőként (a gyerekeim a ti korosztályotok lehet) és nagyszülőként (14-12-9-7-7 éves unokák) is
    csak pártolom a véleményeteket,

    Viszont anyáink (a régi nagymamák) a háborúban edződtek , és magamról tudom hogy én szeméky szerint sokkal gyengébb vagyok, igaz van egy két kórságom is.

    Egyébként hálás téma , könyvet lehetne írni belőle :-)
    mmama

    VálaszTörlés
  10. Nem értem, miért kell a kisgyerekekkel cipeltetni a cuccaikat. Ha a mi iskolánkban meg tudták oldani, hogy minden ott marad a padban, máshol miért nem? Így csak a legszükségesebbeket kell haza vinni, és nem nehéz a táska. Én egyenesen betiltanám, hogy a kicsik dög nehéz táskákat cipeljenek.

    És szerintem azért jócskán akad gyerek, aki kényeztetésből utazik autón Pl. itt nálunk falun semmi nem indokolja az autóztatást. De tényleg semmi. Se a távolság, se a közbiztonság.
    Az én szüleim hajnal 4-kor elmentek dolgozni, a tesómmal egyedül kellett felkelnünk, elrendezni magunkat és elindulni az oviba, iskolába. Kitartok a véleményem mellett, hogy iszonyúan gyerekközpontú társadalomban élünk, ahol ki van nyalva a fenekük és ez egyáltalán nem helyes. A gyerekek nem tanulják meg önállóan megoldani a dolgaikat. Biztos vannak autó nélküli szülők is, azok hogy oldják meg az iskolába menetelt?

    VálaszTörlés
  11. Pipulka, mint feljebb írtam, minden óra más teremben van, vagyis egy osztálynak sincs saját terme, nincs hol hagyni a cuccot!!! Egyébként meg, a tanulószobán nem tudnak minden leckét megcsinálni, haza kell hozni a tankönyveket. Erről órákig tudnék mesélni, mint "nyugger" tanító...

    Biztos vagyok benne, hogy sok helyi szülő feleslegesen autóztatja a gyerekét és egyszerűbb/olcsóbb lenne egy bérlet, de lehet, hogy így tovább alhat a gyerek, vagy a szülő, kényelmesebb a családnak..., egyszerűen státuszszimbólum.., ki tudja?
    Mi mindenesetre ezt nem tehetnénk meg, mivel a szülők a városban dolgoznak - 25km-re - viszik magukkal a gyerekeket is, mert így kényelmes, így tudják legjobban koordinálni a három különböző órarendet...
    Biztos vagyok benne, hogy vannak autó nélküli szülők. Erdész család lévén tudnék hosszan mesélni erről is, hogy egy biciklink nem volt, de gyerekünk igen és hat évesen kollégiumba kellett volna adni a kislányunkat, amit nagyon nem szerettünk volna és mivel nem tudtuk megoldani, hogy a kerek erdő közepéről a gyerek bejusson az iskolába, elköltöztünk. Addig bikákat tartottunk, hogy vehessünk egy autót és a gyerekeinknek ne kelljen az erdész apuka miatt kilógni a sorból!
    Biztos mindenkinek megvan a maga története. Egy biztos, az élet nem fekete - fehér, s hogy nem egyszerű!

    VálaszTörlés