Ma ezt kaptam:
A digitális állampolgárság (DÁP) nem csak egy rendszer. Nem csak egy applikáció, egy igazolvány, vagy egy kényelmi eszköz. Egy olyan kapu, amin, ha belépsz, nincs visszaút. Mert amit ma szabad választásnak hívnak, holnapra kötelezővé teszik. Amit ma kényelmesnek árulnak, holnap a túlélés egyetlen eszköze lesz.
És te? Te készen állsz arra, hogy mindent feladj? A magánéletedet? A szabadságodat? Az önállóságodat? Mert ne legyenek kétségeid: ha belépsz ebbe a rendszerbe, minden egyes adatod, döntésed, gondolatod, mozdulatod egy kattintással láthatóvá válik. És ne gondold, hogy ez paranoia. Ez tervezés.
Mert mit jelent digitális állampolgárnak lenni? Azt, hogy egy rendszer része vagy. Egy szám. Egy adatpont. Hogy az életed minden pillanata – a munkád, a pénzed, az egészséged, a kapcsolataid – egy központi rendszerhez kapcsolódik. Egy rendszerhez, amit nem te irányítasz.
És mi van, ha egyszer úgy döntenek, hogy valami, amit csinálsz, nem felel meg az ő szabályaiknak? Mi van, ha egy nap lekapcsolnak? Nem kell sok: egy rossz döntés, egy rossz mondat, egy rossz kattintás, és egyszer csak nincs hozzáférésed semmihez. Mert minden, amit birtokolsz, digitálisan van rögzítve.
Gondolj bele: nem kell, hogy börtönbe zárjanak, ha elvehetik a hozzáférésedet az életedhez. Ez a digitális börtön. Láthatatlan falak, amik között élsz, és észre sem veszed, hogy rab vagy, mert a falakat te magad írtad alá.
Ezért állj meg egy pillanatra. Gondold át. Kérdezd meg magadtól: tényleg ezt akarod? Egy kényelmes rabságot, ahol azt hiszed, te döntesz, miközben minden döntésedet előre meghatározták?
A szabadság nem kényelmes. A szabadság nem egyszerű. De a szabadság az egyetlen dolog, amiért érdemes élni. És ez most nem nagy szavak kérdése. Ez most a valóság.
Most kell döntened. Most kell nemet mondanod. Mert holnap már késő lesz. Holnap már nem lesz választásod. A digitális állampolgárság nem a jövő. Az a te láncod. És ha nem vigyázol, te magad zárod be a bilincset.
A szabadságodat senki nem fogja megvédeni helyetted!
Nos, én leszek az utolsó - hacsak nem sikerül előbb meghalnom - aki "digitális állampolgárrá" válik - mármint még jobban, mint amennyire most (akaratomon kívül) vagyok....
Érdemes elolvasni a cikket is, ahonnan a képet hoztam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése