Alázat az, amit soha nem éreztem fiatalon, még középkorúan se, sőt, mondhatom csak pár éve jelent meg ez a szó a „szótáramban”. Mert igenis megalázkodásnak érzem, hogy olyan életkorba/helyzetbe értem/kerültem, ahol már sajnos nem tudok mindent egymagam elintézni/megoldani/megcsinálni. Néha még egyszerűnek tűnő dolgokat se.
Már kicsi gyerekkoromban azt írta rólam anyám, hogy makacs, önfejű vagyok, később se nagyon fordultam másokhoz tanácsért, segítségért, tényleg csak végső esetben, ha nem láttam más lehetőséget a probléma megoldására. Nem azt mondom, hogy ezért büszke voltam magamra – egyszerűen nekem ez volt a természetes. Feladat van ? Ide vele ! Megcsinálom. Meg bírom csinálni, meg akarom csinálni, meg fogom csinálni.
És most hiába akarom, nem bírom.…
És ebbe félig belehalok. Mert kérni kell… Megfizetném én – de még csak azt se tudom, pontosan mit kell és kitől kérni. Még ezt is meg kell tudakolnom előbb, mielőtt a tényleges kérést elmondom valakinek.
Őszintén mondom, kezd elegem lenni mindenből. (Gyalázatnak érzem azt is, hogy ezt ide most leírtam.….sőt, közreadom…)
Az az érzésem ilyenkor, ha valami kudarc ér, hogy a blogírást IS abba kell hagynom, mert szégyellem az őszinteségemet, és a gyengeségemet. De sajnos, a két macskámon kívül senkim nincs, akinek elmondhatnám a problémáimat (és néha az örömeimet), ők meg valahogy nem igazán reagálnak a panaszkodásomra….Minden hülye gondolatomat ide tudom csak leírni...Szegény olvasóim, bocsássatok meg nekem.....
És hogy miért került ez a panasz most ide ? Mert "megújult", felfrissült a gépem (HURRÁ - ez öröm) viszont vannak dolgok, számomra fontos dolgok (pl. a kálváriák), melyeket nem tudok használni. És segítséget kell kérnem. És talán holnapra kiderül, hogy még más valamiben is. És akkor is kérni kell... És valami hülye okból - én ezekbe a kéregetésekbe félig belehalok.
(Csak zárójelben.... ahhoz, hogy ezt a két képet egymás mellé tegyem, régen 2 percre -se- volt szükségem...most kb. másfél óra alatt jutottam el ide - de nem tudom megmondani miképp, tehát nem fogom tudni ezt a műveletet megismételni...Nagyon szomorú vagyok....írtam ezt még délelőtt.....)
ESKÜSZÖM a kép délelőtt, sőt még ebéd után is itt volt....én nem tudom, mi történik, de katasztrófa. Most már a kép se látszik. A kálváriákat pedig egyáltalán nem tudom kezelni. Azt hiszem vége a netes életemnek....(is). Írtam ezt kb. ebéd után....
Folytatás altató ellenére hajnali 2-ig átvirrasztott éjszaka után....másnap reggel 9-kor:
Nem tudom mit csináltam és nem tudom "újra csinálni". A két képet - más formában ugyan - de sikerült beillesztenem...
ÉS A "SZEKÉR" MEGY TOVÁBB........) Bár néha kétségeim vannak, hogy megvan-e még mind a négy kereke..?
Az hogy a kép nincs itt ettől nagyobb bajod ne legyen! Egymás alá sem tudod tenni vagy csak egy képet! Sok embernek van hozzád hasonló gondja hogy valamit nem tud megoldani a kérés igénybevétele pedig nem alázat. Nyugodjál meg minden megoldódik legyél türelmes!
VálaszTörlésÉva, miképp látod - ha nem is az eredeti formában, de azért csak csak feltettem a képeket. De nagyon el tudok keseredni mostanában a kudarcaim miatt. Már nem vagyok az a "keménylegény" ki voltam hajdanán - akinek kisebb-nagyobb kudarcok meg se kottyantak. Elestem ? Felálltam, leporoltam a ruhámat és mentem tovább...Hát ez most már nem megy ilyen könnyen...De igyekszem...
TörlésKedves Aranyosfodorka! Megértem a panaszodat, de ne szégyelld, mindenki , aki megéri ezt a kort ugyanezt át fogja élni. Egykorúak vagyunk, tehát tudom miről írsz, hasonló cipőben járok. Igen, nehéz elfogadni, hogy az erőnk fogytán, de hát ez van, bele kell törődnöm. A két gyerekem mindkettő elég messze lakik tőlem, tehát nem tudnak hipp-hopp átugrani. Azért kérlek, hogy a blogírást ne hagyd abba, úgy gondolom, talán segít, hogy elmondhatod mindazt, ami kikívánkozik, minket, az olvasóidat pedig terelgetsz ismeretlen helyekre, új dolgokat fedezünk fel általad, amiért hálásak vagyunk. Én legalább is. Sajnálom, hogy a fotó eltűnt, szerettem volna látni milyen szép, ha már az enyém nem virágzik. Sajnos nem tudom, mi az oka, de évek óta ez van. Tavaly átültettem, gondolván, hogy talán nem szereti a helyét, az idén valószínűleg ezért nem virágzik. Kellemes napot kívánok! N.Irén
VálaszTörlésVégtelenül hálás vagyok minden kommentelőmnek minden soráért !! Amikor az ember bajban van néha - ha más nem is - de a jó szó a biztatás, a vigasztalás nagyon sokat ér...(Nem mintha ezt eddig is nem tudtam volna - de most különösen jólesett...) A képet most Irén-nek is küldöm, ha lenne Email címed, még oda is elküldeném - írd meg, esetleg tudok tanácsot adni, mitől, miért ilyen az enyém, amilyen. Hátha tudunk segíteni a te virágodon is.
TörlésÓ, a manóba :), hát én aztán alaposan eltévedtem..., most, hogy látom a fotót jöttem rá, hogy én a kerti királyliliomra asszociáltam :))), hogy miért? A csuda tudja...Nagyon szép a virágod, ez is okozhat örömet, amikor ránézel, hiszen siker az, hogy gyönyörűen él, és virul. N.Irén
TörlésSemmi baj...Nem ismerek olyan virágot, ami nem szép és amit nem lehet szeretni !!! És igen, néha egy szál virág is adhat örömöt.
TörlésMinden frissités a gépen elnyökkel és hátrányokkal ját. Régi programok már nem müködnek vagy nem úgy mint régen, újat kell venni, vagy hasonló. Mindenképen hozzáértö informatikus segitségét kell kérni. Ez nem szégyen, magunk vagy rájövünk vagy a próbálkozâssal töltjük napjainkat. Javasolnám, hogy aki a ftissitést végezte, segitsen ebben Néked.
VálaszTörlésMeg kell barátkozni avval a gondolattal hogy a kor elörehaladtával szükséges a segitség. Le kell gyözni büszkeségünket.
Meg kell fogadjam a tanácsodat és keresnem kell valakit, aki egy bolond öregasszonynak elmagyarázza a netes kétszerkettőt - mert hát alapjában itt vagyok én elakadva és a folytatáshoz segítségre van szükségem. Mert amilyen makacs öregasszony vagyok, csak elkeseredett pillanataimban akarom a blogolást abbahagyni...
TörlésAlázat
VálaszTörlés(Demut)
Az alázat mély akna
hullsz mind alább
de feneketlen a kút
és minden vigasz
egyre drágább.
(Hilde Domin)
"Alázat. Nem más ez, mint egy belső fékrendszer, ami újra és újra figyelmeztet, mennyire törékeny körülöttünk minden, mennyire esendők vagyunk, milyen hamar semmivé válhat a biztonságosnak, és kiszámíthatónak hitt világunk. (Orvos-Tóth Noémi)...igaz szavak...súlyosak....mert minden vigasz (ha egyáltalán érkezik) egyre drágább....
TörlésCsodás a virágod!
VálaszTörlésÚgy örülök, hogy azért csak csak sikerült beilleszteni a képet. Idén nagyon szép, a két "hagyma" 4 ágon 16 virágot hozott. Ennyit még soha...
TörlésTegnap én is láttam, hogy ott volt az összeszerelt képed, hogy miként tűnt el, számomra is rejtély.... Nagyon sajnálom!
VálaszTörlésNe szomorkodj, és főleg ne érezd megalázónak, hogy segítséget kell kérned! És főképp ne hagyd abba ez miatt a blogozást. Nem szégyen, ha valamit nem értünk, vagy nem tudunk megoldani. Bonyolult ez a számítástechnika, egyre gyorsabban változik, fejlődik minden, nem csoda ha az ember nem tud lépést tartani. A férjem 55 éve foglalkozik számítástechnikával, középiskoláskora óta, és még nála is előfordul a munkájában, hogy valamin megakad...
Persze ha ott lenne valaki melletted, aki rögtön tud segíteni, az sokkal jobb lenne. És az is igaz, hogy a kor előrehaladtával minden kicsit nehezebben megy.... már én is érzem magamon....
Más:
Gyönyörű a virágod! És nem kekeckedni, vagy kötekedni szeretnék, ne haragudj, de..... de úgy nézem ez amarillisz, vagy más néven hölgyliliom.
A tüzes liliom vagy tűzliliom (Lilium bulbiferum) másmilyen. Én szerintem....
Igazad van Katalin - mindenben....De egy téves nevet könnyű javítani - könnyebb, mint bizonyos dolgokat elfogadni, megemészteni - tudva, hogy sok pozitív változás azon a téren már nem nagyon várható...és aki egyedül van, annak még erősebbnek kell(ene) lennie - de hát az se megy "parancs-szóra"...Én mindenesetre hálás vagyok a (??? nemtudomkinek - Istennek, Sorsnak, stb...) hogy "megfogyva bár, de törve nem..." képes vagyok még talpon maradni.
TörlésEzer éve nem jártam erre, alig találtam meg a blogomat... és - csak hogy megnyugtassalak - fogalmam sincs hogy kéne egy posztot írnom, 2 éve nem használtam, elfelejtettem. :( Nehéz, de tudomásul kell venni, hogy öregszünk. Kellemetlen kérni, jobb lenne tudni mindent, persze, de azt hiszem bele kell törődni, hogy segítségre szorulunk. Egyelőre ebben, aztán egyre több mindenben. De hát ezzel mindenki így van, aki nem halt meg fiatalon! :) Örüljünk, hogy itt vagyunk!!! Gyönyörű a virágod, élvezd a látványt!
VálaszTörlésIgen. Igazad van. De attól még nem könnyű .....
TörlésMindenki változik, telik az idő, sajnos nehezednek a dolgok.
VálaszTörlésVigyázz magadra, én szeretnélek tovább is olvasni, jó egészséget kívánok neked!!!! És mindenkinek!!!
💕
:-) Köszönöm a jókívánságot. Igyekszem vigyázni magamra - és egyelőre nem tervezem a blogolás abbahagyását..Ez a döntés ugyan néha megváltozik, de aztán meg "visszaváltozik"... :-)
TörlésEgy művelt,szerény ember ezt a szót ismeri"alázat" így megfelelően tud viselkedni egy adott szituációban,Vagy nem.
VálaszTörlés80 évesen többnyire már tud viselkedni, de nem könnyű........
Törlés