Ma ezt találtam érdekesnek a Fb-on....(Kicsit talán hosszúnak tűnő leírás, de én eddig nem ismert dolgokat tudtam meg belőle. Hátha másnak is sikerül meglepetést szereznem.....)
 |
| https://www.kozterkep.hu/47594/terey-janos-siremleke |
Miért lett Térey János síremlékének díszítő eleme a ginkgo biloba levele (ahogyan a Csendes barát főszereplője is) ?
Azon túl, hogy a szerző egyik kedvenc növénye volt, az örökélet és a bőség szimbóluma a japán kultúrában. Bardóczi Sándor részletezi a növény "leg"-eit:
"A magyar nevén páfrányfenyőt a nyugati civilizáció Engelbert Kaempfer holland természettudósnak köszönheti, aki a Holland Kelet-Indiai Társaság kötelékében Dél-Japánban írta le a fajt az 1600-as évek végén, amelynek addig csak fosszíliái voltak ismeretesek. Hollandiában az első példányt valamikor 1730 körül ültethették el Uthrechben, ez a fa ma is él, onnan terjedt el újra az európai kontinensen botanikus kertek láncolatain át, de a kínai kultúrkörben már 1000 éve is ültették, vélhetően az ehető magjáért, innen terjedt át a 14. században Koreába és Japánba.
Miért írom hogy újra? Mert a fa annyira ősi, hogy a dinoszauruszok korát is megelőzi. A Yale szakértő professzora szerint a Ginkgo egy több mint 200 millió éves, alig módosult élő fosszília, amely jelen volt az Őskontinensen is (Pangea), amely 180 millió éve kezdett kontinensekre törni a tektonikus lemezek mozgásával, így a Ginkgo fosszíliái (amit anno még kövületként Trichopitys heterophylla néven írt le a paleontológia) Tasmániától Észak-Amerikáig mindenhol fellelhetők s ez alatt az ősi növény genetikailag alig változott valamit.
Azt is gyanítják, hogy a dínók korában a macskapisi illatú termését imádták a Föld akkori királyai fogyasztani, így hatékony terjesztői lettek a növénynek, aminek a magja egyértelműen csíraképesebbé válik, ha átvándorol egy emésztőrendszeren. A legrégebbi fosszíliáját Franciaországban találták meg. Azaz voltaképpen Európában is őshonos.
Ma pedig Budapesten már 1111 darab (majdnem azt írtam: fő) Ginkgo bilobát tartunk nyilván (lásd: BP Fatár)
350 ezer virágos növényfaj él ma Földön, s ezeknek a Ginkgo evolúciósan mind az ősanyja. Ő ugyanis az egyetlen ismert kapocs a nyitvatermők (pl a fenyők) és a zárvatermők között. Ha megvizsgáljuk a levelei erezetét, azt tapasztaljuk, hogy olyanok, mint a legyezőszerűen összetapadt tűlevelek. A magyar neve is innen, mert valóban így történt: így lett a tűlevelekből az első nagy asszimilációs levélfelület, így keletkezett a levél formájú levél az evolúció során. Ahogy itt lesz először nyálkás húsa (termése) a magnak, amit terméshéj is véd. Bár ebben a tiszafa is elkezdett már valami reformot még a Ginkgo előtt, csak nem fejezte be.
A növény kétlaki, termős és porzós virágú példányok (lányok és fiúk) is léteznek belőle, de a hihetetlen túlélési képességeit mutatja, hogy amennyiben nincs fiú vagy lány a csoportban, képes a fa nemet váltani. Ez veszélyes!
Ha valaki azt gondolná, itt vége van a legeknek, nagyon téved. Az ősi fafaj, ami túlélte a dínókat és a bolygópusztító meteoritot, túlélte a jégkorszakot is (mivel lombhullató, képes volt hibernálni magát) és közben a kártevői mind elpusztultak. Ezért várostűrő faként mostanában reneszánsza van a városfásításban. Bár a város tesz róla, hogy időnként rosszabb környezeti körülményeket biztosítson a fáknak, mint egy bolygópusztító meteorit. Túlélőképességét megalapozza még egy leg: 6 példánya túlélte a hiroshimai atomcsapást, s ezek a példányok ma is élnek, a túlélést és az újrakezdést szimbolizálják Japánban."
Kerestem a neten az egyik pécsi öreg ginkgot, amelyik( aki?) a Ferencesek utcájában (25.) lakik évtizedek óta - de őt nem találtam...pedig megérdemelné, hogy valahol, valaki megemlékezzen róla.
Na, hát akkor itt, és mos én. Fotóm nincs róla...(de majd megpróbálom pótolni.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése