Ezt találtam...és mert olyan 'ínycsiklandozónak" néz ki ez az alábbi fotó, hát ma mindenképp kipróbálom - habár emlékezetem szerint életemben tán két-háromszor csináltam már sült hagymát - de az se tegnap volt...Na majd két fejnyit pucolok csak meg és ha nem sikerül....hát Istenem...nem lehet mindig szerencséje az embernek...
Milyen hagymából készül a ropogós sült hagyma? A klasszikus sárga vagy vöröshagyma az ideális választás erre a célra. Ezeknek a fajtáknak az íze és textúrája adja a legjobb alapot. Válasszunk marokba illő, vagyis termetes, gömbölyű, egészséges példányokat. Csakis a friss, üde, könnyeket csalogató hagyma lesz a jó hagyma ehhez a speciális fogáshoz.
Itt számít a méret. A hagymát szeleteljük vékony csíkokra, de ennél fontosabb, hogy egyenletesek, egyméretűek legyenek a hagymacsíkok. Ez kulcsfontosságú, mert a különböző vastagságú csíkok eltérő idő alatt pirulnak meg. Ha valamelyik vékonyabb vagy kisebb, az odakaphat, miközben a nagyobb testvérei még nem tudtak ropogóssá pirulni.
Szeletelés után öblítsük át a hagymát hideg vízben, majd csepegtessük le. Az öblítés fontos lépés, mert így a keményítő egy részét el tudjuk távolítani a hagymáról – biztosabb lesz a ropogós állag a végén. Ezután papírtörlővel óvatosan szárítsuk meg a szeleteket. Tényleg legyen száraz a hagyma, mert a nedvesség a forró olajban gőzt képez, így párolódni fog csak a hagyma pirulás helyett.
Az olaj hőmérséklete a ropogósság lelke ! Az olaj hőfoka meghatározza a végső eredményt. Ha túl hideg, a hagyma olajos és puha marad, ha túl forró, könnyen odaég és keserű is lesz. A közepesen magas hőmérsékletet a jó, de figyelünk arra is, hogy bőséges olajban süssünk. A kevés olajban ugyanis összetapadhatnak a hagymák, márpedig a forró olajnak egyszerre kell minden oldalról hatni, hogy egyenletesen süljenek a szeletek.
Amikor az olaj elérte a megfelelő hőt, vagyis úgy gondoljuk, már jó, akkor végezzünk egy próbát – dobjunk bele egyetlen szem hagymát –, ha gyöngyözve azonnal sercegni kezd az olaj, akkor nekikezdhetünk a sütésnek. Vegyük ki a próbaszeletet (ez fontos, mert oda fog kapni) és mindig csak kevés mennyiségekkel, apró adagonként süssük a hagymánkat. A szeleteket folyamatosan mozgassuk, hogy minden oldaluk egyenletesen piruljon.
Figyelem: egyetlen másodpercre se hagyjuk magára a serpenyőt, mert a hagyma hajlamos a leégésre, egyik pillanatban még megfelelő a minősége, a másikban meg már meg is égett, szóval érdemes résen lenni.
Ropogósság megőrzése és ízesítés. Ahogy a hagyma aranybarnára és ropogósra sül, lyukacsos szűrőkanállal szedjük ki, és helyezzük egy papírtörlőre szétterítve. Ahogy az olajnál is ügyeltünk erre, kiszedés után, a kihűlésig ne érjenek egymáshoz a hagymaszeletek, mert összetapadhatnak és akkor nem marad meg a ropogós állag. Ízlés szerint ízesíthetjük a sült hagymát – tapasztalataink alapján szereti a sót, a borsot, a paprikát is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése