Nem és nem és nem tudom megunni a "róluk-olvasást-gondolkodást".
Bocsássátok meg nekem...Ígérem, holnapra kitalálok majd valami "jobbat"....
Legközelebb, ha tiszta éjszakán az Orion-övre nézel, tudd, hogy galaxisunk legerősebb és legextrémebb csillagait látod. Ebben a híres vonalban az Alnitak, az Alnilam és a Mintaka nem akármilyen fénypontok. Ők kék szuperóriások, hatalmas csillagszörnyek, amelyekhez képest a Napunk egy apró szikrának tűnik.
Vegyük például az Alnilamot. Körülbelül 32-szer masszívabb, mint a Nap, és közel 200.000-szer fényesebben süt. Ezt a fajta erőt nehéz elképzelni. Alnitak és Mintaka ugyanolyan hatalmasak és ragyogóak, mindegyik eltörpül a Nap méretében és fényességében egyaránt.
Ezek a csillagok olyan forróak és fényesek, hogy energiájuk átjárja a kozmoszt. De a nagyságuknak ára van. Miközben a Napunk nyugodt és biztos életet él, ezek a kék szuperóriások eszméletlen ütemben égetik át az üzemanyagukat. Az életük gyors és tomboló, erőszakos szupernóva robbanásokkal végződik, amelyek rövid ideig túlragyoghatják az egész galaxisokat. Ők az univerzum rocksztárjai, akik fényesen égnek és fiatalon halnak meg.
Tehát, amikor az Orion-övre nézel, nem csak egy csillagképet látsz. Kozmikus titánok csillagai életének lehetsz szemtanúja, amelyek méretükkel, erejükkel és intenzitásukkal uralják az eget. Arra emlékeztetnek, hogy milyen kicsi a helyünk az univerzumban, és mennyi csodát rejt a kozmosz.
Az Alnilam (Epsilon Orionis, ε Ori) az Orion csillagkép egyik legfényesebb tagja, az Orion-öv középső csillaga.
Legfontosabb jellemzői:Típus: Forró, kék szuperóriás (színképtípusa B0 Ia).
Fényesség: Az éjszakai égbolt 29. legfényesebb csillaga. Abszolút fényessége rendkívüli, a Napnál több százezerszer (becsléstől függően 275 000 – 800 000-szer) több energiát sugároz ki.
Távolság: Körülbelül 1340–2000 fényévre található a Földtől. Bár távolabb van az öv másik két csillagánál (Alnitak és Mintaka), nagy luminozitása miatt hasonló fényességűnek látjuk őket.
Méret és tömeg: Tömege a Napénak mintegy 30-60-szorosa, sugara pedig nagyjából 30-42-szerese.
Név eredete: Az arab al-niżām szóból származik, melynek jelentése „gyöngysor”.
Csillagászati jelentősége:Standard csillag: 1943 óta viszonyítási pontként (anchor point) szolgál más csillagok színképének osztályozásához.
Navigáció: Az 58 kiválasztott csillag egyike, amelyet a tengeri navigációban használnak.
Sors: Fiatal csillag (kb. 4-6 millió éves), de hatalmas tömege miatt gyorsan éli fel üzemanyagát. Várhatóan vörös szuperóriássá fúvódik fel, majd szupernóvaként végzi be életét.
Az Alnitak (más néven Zeta Orionis vagy ζ Orionis) egy hármas csillagrendszer, amely az Orion csillagképben található, és az Orion övének keleti (bal oldali) csillaga. A név arab eredetű, jelentése "öv" vagy "derékszíj".
Főbb Jellemzők
Többszörös csillagrendszer: Bár szabad szemmel egyetlen csillagnak tűnik, az Alnitak valójában egy összetett, legalább három csillagból álló rendszer.
Fő csillag (Alnitak Aa): Ez egy forró, kék szuperóriás (O-típusú) csillag, a legfényesebb O-osztályú csillag az éjszakai égbolton. A Napnál körülbelül 28-33-szor nagyobb tömegű és 20-szor nagyobb átmérőjű.
Kísérők: A fő csillagnak van egy közeli kísérője, az Alnitak Ab (egy kék szubóriás), és egy távolabbi, negyedik magnitúdójú kísérője, az Alnitak B. Távolság és fényerő: Körülbelül 1260 fényév távolságra van a Földtől. Rendkívül fényes, a látható tartományban mintegy 10 000-szer fényesebb a Napnál, de energiájának nagy részét a szemmel láthatatlan ultraibolya tartományban sugározza ki.
Érdekességek: Az Alnitak rendszer az IC 434 nevű emissziós ködbe ágyazódik, és erős ultraibolya sugárzásával világítja meg a körülötte lévő gázt, beleértve a híres Lófej-köd sziluettjét is, amely közvetlenül délnyugatra található tőle.
Jövő: Életciklusa viszonylag rövid a Napéhoz képest; néhány millió éven belül vörös szuperóriássá tágul, majd szupernóvaként robban fel
Mintaka (Delta Orionis) az Orion csillagkép egyik legmeghatározóbb tagja, az Orion-öv három csillaga közül a legnyugatibb (jobb szélső).
Elhelyezkedés: Szinte pontosan az égi egyenlítőn fekszik, így a Föld bármely pontjáról látható, és útmutatóként szolgál az égi koordináták meghatározásához.
Rendszer: Nem egyetlen csillag, hanem egy összetett, legalább öt-hat csillagból álló rendszer. Központjában egy fedési kettőscsillag található, amelynek tagjai 5,73 naponta kerülik meg egymást, apró fényességváltozásokat okozva.
Jellemzők: A főcsillag egy hatalmas, forró kék óriás, amelynek tömege több mint 20-szorosa, fényereje pedig közel 190 000-szerese a Napénak.
Távolság: Körülbelül 1200 fényévre található a Földtől.
Név jelentése: Az arab al-mintaqa szóból ered, ami „övet” jelent.
Érdekesség, hogy az egyiptomi piramisok elrendezését gyakran hozzák összefüggésbe az Orion-öv csillagaival, köztük a Mintakával is.
Ezt a képet meg csak úgy kedvtelésből teszem be ide, a kettes számú kedvencem, a "LÓFEJ KÖD"...Hát nem fantasztikus ???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése