AGYROHADÁS !!!! Hát ez az !!!
"Az Oxford szótár a brain rot, azaz az agyrohadás kifejezést választotta 2024-ben az év szavának. A döntés nagyon találó, ha figyelembe vesszük, milyen hatással van az internet az agyunkra – írja Siân Boyle újságíró a The Guardianen megjelent cikkében.
A definíció szerint az agyrohadás egy ember mentális vagy intellektuális leépülését jelenti, amelyet az alacsony minőségű online tartalmak túlzott mértékű fogyasztása idéz elő. Boyle úgy véli, ennek tökéletes példája a Skibidi Toilet című internetes sorozat, amely vécékből előjövő, éneklő fejeket szerepeltet, és bár történettel nem igen rendelkezik, több száz milliós megtekintéseket produkál.(Nem teszek be ide egy ilyen videót, olyan undorító - számomra...Ha kíváncsi vagy, nézd meg a youtube-on.)
Az agyrohadást már csaknem 20 évvel ezelőtt megjövendölte egy kutatás, amely azt vizsgálta, milyen hatása lehet az emberekre az akkor meglehetősen új találmánynak számító e-mailnek. Az eredmények azt mutatták, hogy a folyamatos információáradatból fakadó kognitív túlterheltség rosszabb hatással volt az alanyok intelligenciahányadosára, mint a marihuána fogyasztása, átlagosan 10 ponttal csökkentette az IQ-jukat.
És ezek az eredmények még bőven az okostelefonok korszaka előttről származnak, ma már még rosszabb lehet a helyzet. Egy idei felmérés szerint a legtöbb magyar napi 3–6 órát nézi a telefonját, ez pedig többek között szorongáshoz, letörtséghez, zavartsághoz, körömrágáshoz, fáradtsághoz, zaklatottsághoz, fejfájáshoz és kavargó gondolatokhoz vezethet.
Emellett számos tanulmány mutat rá, hogy a túl sok internetezés csökkenti agyunk szürkeállományát, rontja az összpontosítás képességét, gyengíti a memóriát és a kognitív folyamatokat. Az aggasztó hatásokat jól bemutatja Dr. Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem professzorának kutatása. A szakértő úgy találta, hogy míg 2004-ben átlagosan 2 és fél perc volt a koncentrálóképesség időtartama egy képernyő előtt, addig 2012-re már csak 75 másodperc, 2018-ban pedig mindössze 47 másodperc. Mark szerint ezeknek az eredményeknek az egész társadalmat aggasztaniuk kéne, ennek ellenére látszólag nem sokat teszünk a trend megfordítása ellen.
Boyle szerint ezért azonban nem okolhatók kizárólag a tartalomfogyasztók, hiszen a Szilícium-völgy technológiai cégei szándékosan úgy alakították ki platformjaikat, hogy rászoktassák használatukra a felhasználókat.A közösségi oldalak kifogyhatatlan tartalmat felsorakoztató hírfolyamain a végtelenségig lehet görgetni, amelyek folyamatos dopaminforrásként működnek az agy számára, így függőséghez vezethetnek.
Tristan Harris, a Google egykori etikai tanácsadója szerint ezeknek a cégeknek attól függ a profitja, hogy mennyi időt töltenek termékeik előtt az emberek, ezért versenyt folytatnak a figyelmünkért, amelyet félelemkeltéssel és felháborító tartalmakkal is hajlandóak megszerezni, hogy nyerjenek. Harris egyúttal arra figyelmeztet, hogy ez a technológia már a világot is formálja, és katasztrófához fog vezetni, ha nem teszünk ellene.
Az agyrohadás szó megjelenése és elterjedése azonban biztató fejleménynek tűnik, ugyanis éppen erre a problémára reflektál. A baj felismerése pedig az első lépés annak megoldása felé. A változás jele többek között az is, hogy a tinédzserek körében elkezdtek népszerűek lenni a butatelefonok, illetve hogy sokan lépnek fel a technológiamentes gyermeknevelés mellett.
A definíció szerint az agyrohadás egy ember mentális vagy intellektuális leépülését jelenti, amelyet az alacsony minőségű online tartalmak túlzott mértékű fogyasztása idéz elő. Boyle úgy véli, ennek tökéletes példája a Skibidi Toilet című internetes sorozat, amely vécékből előjövő, éneklő fejeket szerepeltet, és bár történettel nem igen rendelkezik, több száz milliós megtekintéseket produkál.(Nem teszek be ide egy ilyen videót, olyan undorító - számomra...Ha kíváncsi vagy, nézd meg a youtube-on.)
Az agyrohadást már csaknem 20 évvel ezelőtt megjövendölte egy kutatás, amely azt vizsgálta, milyen hatása lehet az emberekre az akkor meglehetősen új találmánynak számító e-mailnek. Az eredmények azt mutatták, hogy a folyamatos információáradatból fakadó kognitív túlterheltség rosszabb hatással volt az alanyok intelligenciahányadosára, mint a marihuána fogyasztása, átlagosan 10 ponttal csökkentette az IQ-jukat.
És ezek az eredmények még bőven az okostelefonok korszaka előttről származnak, ma már még rosszabb lehet a helyzet. Egy idei felmérés szerint a legtöbb magyar napi 3–6 órát nézi a telefonját, ez pedig többek között szorongáshoz, letörtséghez, zavartsághoz, körömrágáshoz, fáradtsághoz, zaklatottsághoz, fejfájáshoz és kavargó gondolatokhoz vezethet.
Emellett számos tanulmány mutat rá, hogy a túl sok internetezés csökkenti agyunk szürkeállományát, rontja az összpontosítás képességét, gyengíti a memóriát és a kognitív folyamatokat. Az aggasztó hatásokat jól bemutatja Dr. Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem professzorának kutatása. A szakértő úgy találta, hogy míg 2004-ben átlagosan 2 és fél perc volt a koncentrálóképesség időtartama egy képernyő előtt, addig 2012-re már csak 75 másodperc, 2018-ban pedig mindössze 47 másodperc. Mark szerint ezeknek az eredményeknek az egész társadalmat aggasztaniuk kéne, ennek ellenére látszólag nem sokat teszünk a trend megfordítása ellen.
Boyle szerint ezért azonban nem okolhatók kizárólag a tartalomfogyasztók, hiszen a Szilícium-völgy technológiai cégei szándékosan úgy alakították ki platformjaikat, hogy rászoktassák használatukra a felhasználókat.A közösségi oldalak kifogyhatatlan tartalmat felsorakoztató hírfolyamain a végtelenségig lehet görgetni, amelyek folyamatos dopaminforrásként működnek az agy számára, így függőséghez vezethetnek.
Tristan Harris, a Google egykori etikai tanácsadója szerint ezeknek a cégeknek attól függ a profitja, hogy mennyi időt töltenek termékeik előtt az emberek, ezért versenyt folytatnak a figyelmünkért, amelyet félelemkeltéssel és felháborító tartalmakkal is hajlandóak megszerezni, hogy nyerjenek. Harris egyúttal arra figyelmeztet, hogy ez a technológia már a világot is formálja, és katasztrófához fog vezetni, ha nem teszünk ellene.
Az agyrohadás szó megjelenése és elterjedése azonban biztató fejleménynek tűnik, ugyanis éppen erre a problémára reflektál. A baj felismerése pedig az első lépés annak megoldása felé. A változás jele többek között az is, hogy a tinédzserek körében elkezdtek népszerűek lenni a butatelefonok, illetve hogy sokan lépnek fel a technológiamentes gyermeknevelés mellett.
