A játék

2007.április 13. péntek  

Kosztolányi Dezső: A játék.  

Az különös. 

Gömbölyű és gyönyörű, 

csodaszép és csodajó, 

nyitható és csukható,

gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. 

Bűvös kulcs és gyertya lángja, 

színes árnyék, ördöglámpa. 

Játszom ennen-életemmel, 

búvócskázom minden árnnyal, 

a padlással, a szobákkal, a fénnyel, 

mely tovaszárnyal, 

a tükörrel fényt hajítok, 

a homoknak, a bokornak, 

s a nap - óriás aranypénz - 

hirtelen ölembe roskad. 

Játszom két színes szememmel, 

a két kedves, pici kézzel, játszom 

játszó önmagammal, 

a kisgyermek is játékszer. 

Játszom én és táncolok, 

látszom én, mint sok dolog. 

Látszom fénybe és tükörbe, 

játszom egyre, körbe-körbe. 

Játszom én és néha este 

fölkelek s játszom, hogy 

akik alusznak, gyerekek.

/Knut ?/