2014. január 9., csütörtök

Égi csodák



Tudathasadásos vagyok a téllel kapcsolatban. Egyrészt  nem szeretem a telet. Hideg van, fűteni kell. De ez a kisebb baj, hanem ki is kell menni a lakásból és mint minden rendes öregember, én bizony már félek az elcsúszástól, vagyis inkább annak esetleges következményétől. A havazást is valahogy  inkább csak meleg szobából szeretem nézni és nem szeretnék hóviharba kerülni. Tudom én, hogy a mi vidékünkön a normális az lenne, hogy 4 évszak legyen – habár ez mostanában aztán már teljesen felborulni látszik – mégis inkább valahogy olyan helyen szeretnék élni, ahol nincsenek szélsőségek. Ne legyen nyáron 40 fok és ne legyen farkasordító hideg télen, mondjuk ónos esővel, hófúvással. Nem tudom, van-e ilyen klíma valahol a Földön, de - ha már nem sikerülne az Alpokban hegyi pásztorként újjászületnem -  akkor  egy ilyen paradicsomi helyen szeretnék élni.
Mindezektől függetlenül viszont most találtam olyan képeket, melyekre azt mondom: Na, itt azért pár éjszakát szívesen eltöltenék. Leírás a helyről és még sok kép látható itt:  http://toochee.postr.hu/cimke/iglu


Persze itt sem a hó a vonzó, hanem a fészek-meleg iglu és főképp az, hogy üvegtetején át csodálható az égbolt – netán még a sarki fény is. Nagyon szeretnék egyszer sarki fényt eredetiben látni…
Igaz, valószínű nem utasítanék vissza egy meghívást a chilei Atacama sivatag obszervatóriumából sem….
Mindig is elvarázsoltak az ég dolgai, volt időszak az életemben, amikor sok, (nem elvontan tudományos, de rengeteg információt tartalmazó) csillagászattal  foglalkozó könyvet olvastam. Ekkor kezdtem a régi planetáriumba is járni. A szekrényem mélyén valahol meg is van a füzet, telerajzolva a csillagképekkel, bolygónevek sokaságával, hihetetlennek tűnő adatokkal, mondjuk, hogy mennyi idő alatt lehetne elérni (repülővel) a Földről látható legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz (8,6 fényév). Vagy ilyesmikkel, hogy pl. a „kánikula” szó a  Szíriusz latin nevéből (Canicula, azaz „kiskutya”) származik, mivel a mediterráneumban a nyár beköszönte a Szíriusz felkeltével esik egybe.




Szeretem a csillagokat. Olyan távlatokat nyitnak meg előttem, a fejemben, melyek nem „emberi léptékűek” mondjuk olyanok, mint a mesék. Ahol minden lehetséges….

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése