2014. december 21., vasárnap

Búcsúzom tőlük....



Szomorú hírek értek el hozzám épp most, az ünnep előtt. Tegnap hallottam, hogy kedves rajztanárom Lantos Ferenc meghalt, ebben a pillanatban pedig mondja a tévé, hogy Udo Jürgens is halott…
Nem akarom én még csak véletlenül se hasonlítgatni őket – csupán haláluk közelsége miatt írok most mindkettőjükről. Más volt a kapcsolatom mindegyikkel, az egyik tanított és meleg szívvel emlékszem vissza óráira. Napra pontosan egy éve írtam róla:
http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2013/12/lantos-tanar-ur.html Ma – amikor délben a Napóra hivatalos avatásán vettem részt, - egy perces némasággal emlékeztünk rá….
A másik zenéje részben meghatározta ifjú éveimet…A mai napig örömmel, a fiatalságomra való jó emlékekkel a szívemben hallgatom dalait.
Nem tisztem egyikük  munkásságát sem értékelni. Nekem kedvesek voltak.
Csak azt mondhatom, fogynak, nagyon fogynak a számomra kedves emberek körülöttem. Ritkul a levegő – s lassan majd elfogy…..

Lantos Ferenc
Udo Jürgens
 

1 megjegyzés:

  1. Nagyon szerettem és tiszteltem Őt, mint embert és művészt. Gimiben művészettörténetet tanított nekünk. Nagy élmény volt minden órája! Húsz éve a kicsi gyerekeimet vittem hozzá, a Művészeti Szabadiskolába, amit feleségével, Apagyi Máriával alapítottak. Fantasztikus dolgokat tanítottak mindketten, bevonva a szülőket is az improvizáció és a zene és képzőművészet szerves kapcsolatába. Minden tettével tanított és mindenben újabb lehetőséget látott. Rengeteget küzdött ezért az iskoláért és bizony megérte! Lásd pl. Szabó Danit https://www.facebook.com/szabojazz?fref=ts Legyen könnyű neki a föld!

    VálaszTörlés