Én
kifejezetten kedvelem őket. (Bocs, ilyen hülye nő vagyok: pókok, giliszták a "kedvenceim"😉...) A múlt héten készítettem egy „szerelmes
gilisztapárról” fényképet, emiatt aztán elolvastam róluk most a tudnivalókat. Vannak benne érdekes mondatok,
amiről én se tudtam…. (Mellesleg ez is megdöbbentő: novemberben nem szoktak "szerelmeskedni"...Már a giliszták világa is megbolondult....)
Nem mertem a képet elrontó ágacskát elvenni, hátha "megzavarom" őket :-) |
Előfordulása
Világszerte
lehet gilisztákat találni. A közönséges földigiliszta egész Európában és
Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára.
Megjelenése
A
közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is
lehet. A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna.
A
keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található. A
bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. Ha a földigiliszta elveszti teste
egyik végét, akkor ez a rész utána-nő – de sohasem
lesz belőle két giliszta. A földi
giliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak. 5 pár
szíve van. Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a
levágott farkából nem fejlődik új élet. A pontosan közepén kettévágott állat
azonban elpusztul.
Életmódja
A
közönséges földigiliszta magányosan él. Eső után a még nedves földben kialakít
magának egy folyosórendszert. A folyosórendszer falának beomlását
megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle
ragasztó-kötőanyag a talajon. A folyosórendszerben legalább egy kitágított
pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve
nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét.
Tápláléka
elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld,
növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál
táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi -
részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni,
emészteni.
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből.
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből.
Hasznos
állatok. A talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő.
Ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Életmódjával
tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos
termőképességét. Fontos szerepe van a talaj fellazításában és keveredésében.
Természetes
ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a
futóbogarak. Fogságban legfeljebb 6 évig él.
Szaporodása
Az
ivarérettséget 6-18 hónapos korban éri el. A párzási időszak nedves, meleg
nyári estéken van. A giliszta hímnős, mégis partnert kell keresnie a párzáshoz.
Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy
nyálkás tok köti össze őket. A giliszta clitellumából (más néven nyereg, fakó,
mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában) váladékot bocsát ki. A
nyálkás váladék tokot képez. Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket
és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy,
hogy a fejénél visszatűri a tokot. Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok
hermetikusan bezárul és egy kokont képez. Ez akár szélsőséges időjárási
körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki
belőle. A petéből való kifejlődéshez 1-5 hónap kell.
Jelentősége
Életmódjával
tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos
termőképességét. Sporthorgászatban halcsalinak használják. Ürüléke szerves
anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az
elfogyasztott talajtörmeléknek. Kutatások szerint a földigiliszták úgy javítják a növények meztelen csigák elleni
védekezőképességét, hogy növelik a tápanyagellátásukat, így azok több, a
csigák számára mérgező antitestet termelnek.
Érdekességek
- Az
Ausztráliában és Dél-Amerikában honos az óriás földigiliszta. Ezek a hatalmas
földigiliszták átlagosan 1 méter hosszúk és 2 centiméter az átmérőjük, de egyes
góliát példányok elérheti a 3 méteres hosszt, és az 5 centiméteres átmérőt is.
Az átlagos méretűek tömege 200 gramm. Testük körülbelül 300 - 400 gyűrűből épül
fel.
- Emberi
fogyasztásra is alkalmas, de nem elterjedt. Nagy a B-vitamin tartalma. Nyersen
összerágva a tehéntejhez hasonló enyhén édeskés íze van. Főzve, vagy sütve
húspótló lehet fehérjében szegény területeken.
Más: kérdem, emlékszik-e valaki arra hogy volt idő Magyarországon, amikor lázas "giliszta-tenyésztésbe" kezdtek egyesek ? Mondhatnám tipikusan "magyar sztori"...
https://hvg.hu/gazdasag/20120612_Kihagyott_ziccerek_biogiliszta_Benedek
Anno iskolai kiránduláson összecsomóztunk 2 földigilisztát. Odavittük a biosz tanárnőnek, "tessék nézni mit találtunk". Szegény, nagy gondban volt, mi meg alig bírtuk visszatartani a röhögést, végül a giliszták megoldották, kibontották a csomót.
VálaszTörlésMivel, amúgy jó kislányok voltunk, a tanárnőnek eszébe se jutott, hogy szegényeket mi kötöttük össze.
PZs
:-) A gyerekek fantáziája néha megdöbbentő - a szegény tanárnénin meg nem csodálkozom, mert ilyent biztos még senki sem látott. :-)
TörlésÉn nagyon kedvelem őket. Szép porhanyóssá teszik a földet. Ettől aztán a növényeknek is jobb, meg nekem is kevesebbet kell vele dolgoznom.
VálaszTörlésÍgy igaz. Én is örülök, hogy vannak a kertben. Már csináltam olyant is, hogy a bolti földbe, amikor egy cserepet feltöltöttem - áttelepítettem egy gilisztát. Azt ugyan nem tudom, hogy örült-e neki, de remélem, sem a földnek, sem a gilisztának ezzel nem ártottam.
TörlésNem irtózom tőlük, elvagyok simán velük a kertben :) Azt azért látom, a rigónak is csemege, van mikor négy-öt is lóg ki a szájából költési időszakban.
VálaszTörlésNa, hát a rigókra ezért az egyért haragszom... Tudom, hogy etetni kell a gyerekeket, de... a frissen elvetett magok fölött a könnyen kapirgálható földet szabályosan feltúrják etetési időben, gilisztákat keresve. Nálunk van két nagy tuja, abban mindig van rigófészek. Turkálnak is a kertemben rendesen...
Törlés