Egy kedves levelezőtársamnak írtam a napokban, ill. küldtem el fényképét a frissen sült kenyeremnek - s ennek kapcsán jutott eszembe, hogy - bár régen is írtam már róla - de miért ne vehetném elő "még egyszer a témát" ?
A házilag készített kenyérről van szó, ami - véleményem szerint - semmilyen módon nem hasonlítható össze a "bótival"...Én nem tudom, emlékszik-e rá még valaki "szépkorú" olvasóim közül, de a gyerekkorunkban volt "A KENYÉR". Emlékeztem szerint egy kilós és semmiféle szeletelés nem volt, max. talán egyes voltokban lehetett kérni félbe-, negyedbe vágva, de még csak ebben sem vagyok biztos. Mi - az én nagy családom - mindig egész kenyeret vettünk és az a kenyér az utolsó morzsáig elfogyott. Ha véletlenül mégis (nem is tudnám felsorolni, miért, de azért megtörtént hogy), maradt, akkor a Nagymamám azt feldarabolta, megszárította és a diódarálón prézlinek ledarálta. (Jajistenem, ugye tudod mi a prézli? Szerintem a korosztályom azért még tudja...) Szóval ledaráltuk.És soha, de soha egyetlen kicsinyke darab kenyeret el nem dobtunk. Mellesleg más élelmiszert sem, mert egyrészt nem nagyon maradt, másrészt a Nagymamám mindent "át tudott alakítani" - hála néki ezerszer, hogy ezt a tulajdonságát megőriztem, vagy trükkjeit ellestem. Ennivalót én se dobok ki...
Szóval a kenyér. Csak annyit akartam volna a nagy fecsegés közepette mondani, hogy próbáljátok ki otthon ! Nem ördöngösség. Előfordult már, hogy ilyen-olyan kényszerből ( pl. nyáron 40 fokos melegben nem sütök, mert a kicsi konyhámban a kenyérrel együtt megsülnék én is), szóval nyáron vettem kenyeret...Hát...förtelem. Végül el kellett zarándokolnom a város egyik peremrészén lévő pékségbe, na ott lehetett kapni. Igaz, hatalmas veknit árulnak, de legalább elvágták.
Tehát mai irományom lényege: rábeszélek mindenkit, legalább próbáljátok ki, milyen az otthon sült kenyér ! Egészen biztos, hogy olcsóbb, mint a bolti és az valami csodálatos érzés, amikor a magad sütötte kenyeret felszeled, és azt eszed. Legalábbis szerintem....
(Ezen kívül: nem árt tudni bizonyos dolgokat...ki tudja mit hoz a jövő...?)
 |
| (Másfél kiló lisztből) |
Mi a tiitka hogy ne száradjon ki? .Gondolom a két kenyér nem fogy el egy vagy két nap alatt. A "bóti" kenyér frissen nagyon finom, nagy a választèk. 4-5 nap után ruhâba csavarva kenyeres ládában mâr kiszárad. Vannak felszeletelt kenyerek becsmagolva, ezek hosszan frissen maradnak, de televannak minden féle konzerváló,
VálaszTörléstartósitó szerekkel.
Miután kihűlt, felszeletelem, és a fagyasztóba teszem. Amennyi kell, 1-2 szeletet veszek csak elő és a kis grillezőmben felmelegítem, ill. kicsit újra-sütöm. Nem olyan, mint a pirított kenyér, meg nem is olyan, mint a frissen sült, de nagyon finom - ill. én szeretem. Az enyémbe semmiféle tartósító nem kell, a sokféle magon kívül csak az élesztő van benne, a só, meg a liszt. Ja, meg a víz....
TörlésA képen látható két vekni nekem kb. 3 hétig elég.
TörlésSzép kenyeret sütöttél, tudom te mindig otthon sütöd a finom kenyereket! Mi vesszük, nagyon finomat lehet kapni felénk, jobbat mint amit a gáztűzhelyünkben tudunk sütni. Bár azok sem voltak rosszak, egyik sem, mert én is többet kipróbáltam már.
VálaszTörlésÉtelt mi sem dobunk ki, főleg kenyeret nem, nálunk is a maradék kenyérből készül a prézli 😀. Gyerekkoromban otthon Mözsön péktől hoztuk, az volt ám az igazi.....
Igen, az a pékségben vett, hatalmas, gömbölyű fehér kenyér nagyon finom, de jó drága. Az enyém annyira nem szép, viszont én agyon szeretem és sokkal sokkal olcsóbb is. Ha feltenném a kérdést egy mai tíz évesnek, tudja-e, hogy kell prézlit készíteni ? Szerinted tudná a választ ????
Törlés