G.Ferenczy Hanna vers
NOVEMBER
Ne higgyetek a fénynek,
a langyos déli szélnek,
ne higgyetek, ti fák!
Aludjatok el halkan,
a párálló avarban
félignyílt ibolyák.
Rügyek, csak vissza, vissza!
az ég akármily tiszta,
most játszik álnokul.
Hiába zöld a pázsit,
Már a november jár itt,
S mire bealkonyul –
Köd gyűjt vámot a tájról,
s a tétovázó fákról
- mint szédült, vak szeszély -
leszaggat minden éket,
és szétdúl minden szépet
a novemberi éj.
Korán versre fakadtál, egy igazán szép őszi reggelen.
VálaszTörlésTudod Cédrus, az "öregemberek" néha rosszul alszanak.... :-)
TörlésÖrülök ennek a szép őszt idéző versnek. G.Ferenczy Hanna vecsési volt, akárcsak én. Bár én már huszonhárom éve nem ott lakom, de ennek ellenére vecsésinek érzem magam életem végéig, annak ellenére, hogy Budapesten születtem, de a háború után pár hónappal a szüleim kiköltöztek Vecsésre. Viszont azért némileg budapesti is vagyok, mivel iskola, munkahely, szórakozás pláne, többnyire Bp-t volt, mint helyszín. Az édesapja festőművész volt, és gyerekként sokszor álltam mellette, nagyon szerettem nézni, amint megfesti Vecsés különböző részeit. Köszönöm, hogy ezt a verset választottad. Reggel olvastam, és azóta is az emlékek felidézésében élek! További kellemes estét kívánok! N.Irén
VálaszTörlésÖrülök, ha kellemes, kedves perceket szereztem neked. Teljesen véletlenül bukkantam erre a versre, nem ismertem a szerzőjét se, de mert a vers tetszett, betettem...(Többet kellene verseket olvasnom és nem a sok hülyeséget/és/vagy borzalmat néznem...)
VálaszTörlés