Jövős-menős napok - Pécs, belváros

Ahhoz képest, hogy november közepében járunk, szép időnk van. Gondolva arra, hogy lesz (esetleg) tél is, amikor a kapuig nem lesz kedvem (bátorságom) kimenni, próbálom most feltölteni magamat az unalmas, szürke napokra gondolva.                        

Egy hajdani pécsi-lakos levelezőtársamnak szerettem volna bemutatni a városnak legalább egy részét. Itthonról gyalog indultam. Aki nem  ismerős, attól elnézést az útleírásért - szóval Búza tér - Király utca - Széchenyi tér - Irgalmasok u. - Rákóczi u.  vonalat jártam végig, itt aztán buszra szálltam és hazajöttem. 

Sikerült az útvonalat a térképre is berajzolnom, innen tudom, hogy ez kb. 2,5 km volt - 140 fotó készült és bevallom, kissé  elfáradtam. Próbáltam visszaidézni, mikor jártam így végig városomnak ezt a részét - hát nem emlékszem. Semmi dolgom errefelé - és őszintén szólva, különösképp érzelmeket sem keltett bennem, hacsak azt nem mondanám "érzelemnek" hogy számtalan esetben a mai üzletek, létesítmények helyén én bizony a régieket "láttam"...Nem tudom azt mondani, hogy hiányoztak azok, vagy kevésbé tetszettek ezek... Egyszerűen ez az utca nem az az utca ma már, ami az én emlékezetemben él. 

Mert azért ifjú koromban sétáltam ám erre ...fiú gimnázium volt az utcában, itt volt a tánciskolánk, azért mégiscsak hajdani kedvencem a színház is,  vagy a Caflis cukrászda, amit én "Éva" -ként ismertem meg és régi nevét csak sokkal, sokkal később tudtam meg. Na, valljam be, azért itt-ott előbukkantak emlékek...

Nem, nem akarom most ide bepréselni a 140 fotót, de azért beteszek néhányat...a városom hajdani (vagy tán még mai is annak hívható) sétáló utcájáról:

A Király utca vége, az Ágoston tér felől érkező út betorkollása

Búza tér

Felsőmalom - Király u. sarok - a könyvesboltom helye....

Vasváry ház

Itt volt a "Zaci" és egy hentes hajdanában....

A színházunk

Az "átjáróház" és a városháza tornya

A "megyei tanács" ma megyeháza, Széchenyi tér

A Városháza - vagy polgármesteri hivatal ugyancsak Széchenyi tér

Az Apáca utca sarkán a "Szerecsen" patika

Szegény, szegény élő-halott Nádor szálloda (a rózsaszín - ha valaki nem tudná) 

Pécs Járási Hivatal - Kormányhivatalok - Kossuth tér

Zsinagóga a Kossuth téren

A város első forgalmi lámpája itt volt, a  Rákóczi úti kereszteződésben 

És mivel (emlékezem szerint), még nem szerepelt a blogomban, befejezésképp ide másolom a város címerét:

No, itt a mese vége....

Dráva - múlt - jelen - jövő (?)

https://telex.hu/techtud/2024/11/13/os-drava-vizmegtartas-mintaprojekt-vizgazdalkodas (Örülnék, ha lenne türelmed végigolvasni...)

"...Ős-Dráva Program, ami egy 600 négyzetkilométeres területen biztosít jobb vízellátást. A természet már rövid idő alatt profitált a beavatkozásból, ami ha kiterebélyesedik, akkor az Ormánság településeinek is adhat egy fogódzót ahhoz, hogy kitörjenek a mély-szegénységből....."

Mint öreg vízügyesnek igencsak megdobbant a szívem, amikor végigolvastam ezt a cikket. Meglehet, az ide tévedő olvasóimnak nem lesz ez különösebben érdekes - de számomra minden  sora fontos volt, egy ici-picit reményt keltő...

Évtizedek óta "szívem csücske" a Dráva-mente, aki olvas tudja, hogy a szerelem a 72-es árvízzel kezdődött - és azóta minden évben visszahívott-vonzott ez a folyó és ez a vidék. De a rendszeres visszajárás sajnálatos módon azt is lehetővé tette, hogy végigszomorkodjam az évtizedek alatti lepusztulását ennek a vidéknek.

Itt nincsenek kastélyok, amit el lehetne  adni újgazdagéknak, itt nincs különösebb történelmi/vallási mittudoménmilyen látnivaló. Itt csak emberek élnek - vagyis próbálnak élni - egyre kevesebben, mert a megélhetés is szinte lehetetlenné vált.      

Pedig...pedig én nagyon jól emlékszem az évtizedekkel ezelőtti átkoskommunistarendszerbeli állapotokra. A hatalmas, bőtermő dinnyeföldekre, a falun végivonuló disznó- és tehén csordákra, a savanyító üzemre, a gazdagságra, az itteni téesz jó hírére...Igaz, emlékszem a fa mögül előugró és engem is igazoltató határőrre, emlékszem arra, hogy nem lehetett lemenni a "határsáv" miatt a Dráva partra....szóval sok mindenre emlékszem....

Mégis örömmel olvastam el ezt a (másnak tán hosszú) újságcikket...

Talán, talán van valami remény e vidék "feltámadására".....

Szívből  kívánom nekik....

Egy bekezdés kíváncsiság-felkeltőnek a cikkből:

 "...Az Ős-Dráva területén roncsaiban maradt meg az egykori vízrendszer, megszűnt közöttük az összeköttetés, pedig Udud Péter szerint olyannak kellett volna lennie, mint az érhálózatnak az emberi szervezetben. Az foglalkoztatta őt, hogyan lehetne újra összekötni ezeket az elemeket, és élővé tenni a rendszert. Az erre készült tervvel, a vízügyet már otthagyva, az Aquaprofit Zrt. egyik vezetőjeként közel két évtizeden át lobbizott pártokon és kormányokon átívelve a döntéshozóknál, hogy megvalósítsák a projektet. A kivitelezés végül 2017-ben kezdődhetett meg, öt évvel később pedig elindulhatott a próbaüzem...."

Nos, nem véletlen a lelkesedésem, és nem véletlen, hogy szívemből kívánom, sikerüljön ez a terv...Végre, sikerüljön valami  ebben a nyomorult, mellőzött Baranya megyében is. !!!!

https://aranyosfodorka.blogspot.com/2014/01/40-ev-egy-munkahelyen.html?m=0 

Emlék-zene

Biztosan tudom, hogy betettem már a blogba ezt a zenét ... ma mégis valahogy ismét eszembe jutott - nem is annak kapcsán ahol és amikor halottam (volt meséje) - hanem egyszerűen "csak úgy"....       Annyira szeretném tudni, hogy az agy, az én agyam miért is működik úgy, ahogy ? A "semmiből" varázsol elő gondolatokat és természetesen érzéseket, élményeket és  néha nem találom a kulcsot, ami a régi történet "ajtaját" kinyitja....

Miképp most se...nem tudnám megmondani, miért, hogyan, de egyszer csak a "fülemben csengett" ez a dallam...

Meg is hallgattam egymás után sokszor, s bár szerepelt ez már itt, de most még egyszer beteszem. Dacára, hogy számomra nem szép és boldog emléket idéz, dacára, hogy a filmre már nem is nagyon emlékszem - valahogy mégis szívesen hallgatom. (Mégiscsak jobb ez, mint morgolódni a hétköznapi élet nehézségei miatt....)

Nincs mobilod ? Nem vagy ember.....

Egy bizonyos "N.A." nevű helyről rendeltem egy könyvet.(Nem ingyen könyv, nem reklám, 4540.- Ft lett volna az ára.)
Megrendelésemre az a válasz érkezett, hogy adjam meg a telefonszámomat (megadtam a megrendeléskor).
Erre ismét elküldtem a számot.

A válasz a követező volt:
"....számunka egy érvényes, magyar mobiltelefonszámot szükséges megküldenie.
Kérem ezt tegye meg, ellenkező esetben rendelését törölnünk kell. Megértését köszönjük. Szép napot kívánunk!"

Hát ha én nem vagyok ember, vagy megbízható ügyfél mert NINCS mobilom - akkor a drága könyvüket tartsák meg maguknak, a "szép napot" kívánásukkal egyetemben.
Nem értem ezt a fajta diszkriminációt ....egyesek szerint akinek nincs mobilja, tűnjön el a Föld színéről.
Kár...
...vagy a fene tudja. Nekem meg az ilyen "eladó" gyanús. Nem kell akkor tőlük semmi....eddig is megvoltam a könyvük nélkül, megleszek ez után is.

Pákolitz és Gyükés

Az ember néha olyan különös ajándékokat kap....
Tegnap egy levél mellékleteként érkezett ez a vers:

Kabóca

Felsőgyükési kiskert,

októberelejei nyárdélután.

Neki-nekifohászkodik

a zsolozsmás kabóca.

Kisebb szünetekkel cürrikél,

időt hagy, hadd gondoljam végig

fölhorgadó végiggondolnivalómat.

Kiérdemesült körtefánkról

méltóságteljes önérzettel

keringél alá egy-egy levél.

A kabóca figyelmes pauzáiban

tévován éregető bilingeket csipkedek.

A valódi és a példabeszédbéli szőlő

egyaránt savanyú.

Kabócánk mondja-mondogatja a magáét.

Fontoskodás nélkül hirdeti

fontos-együgyű evangéliumát.

(Pákolitz István)

Nem ismertem - nincs is kifejezett Pákolitz verseskötetem, talán csak a szép versek sorozatból ismerhetem a verseit (ha)...

De ez, hogy az ÉN Gyükésemről verset írt, hát ez annyira megdobogtatta a szívemet - ezúton is köszönöm a küldőjének...

Nem tudom, ki hogy van vele, én egy "hivatalos" születésnapi, vagy karácsonyi meglepetésnek nem tudok annyira örülni, mint egy ilyen véletlennek. Persze, nem vagyunk egyformák, lehet, hogy más másképp érez....

Én így.

Két őszi képet mellékelek, bár nem egy gyükési kiskertből, hanem az egyik gyükési buszmegálló melletti vadszőlőről és egy részlet a rét melletti dombról. Színorgia....csodaszép...

Hát nem csodás ????? Festeni sem tudnék szebbet...

Két régiségem

Matattam valamit a kis kincses-ládámban, és egyszer csak valahogy lepottyant az iránytű a földre. Úgy megijedtem, hogy összetörtem, mintha valaha is szükségem lenne rá, vagy mintha valami nagy érték lenne. Szerencsére semmi baj nem történt.

Az viszont eszembe jutott, hogy nyomozok kicsit utána, kinek, mikor, hogyan jutott eszébe, hogy iránytűt készítsen. Az egész olyan valószínűtlennek tűnik a szememben, x ezer éve, az akkori „tudásszinten” „csak úgy” valakinek eszébe jut, hogy készítsen egy iránytűt, s azt azonnal arra használja, amire ma én is. Tipikus esete annak, amikor elkezdek kételkedni, hogy tényleg mindent mi „találtunk ki” ? Tényleg a kíváncsiság visz/vitt előre mindent, vagy voltak „segítőink” ? 

Itt van néhány leírás az iránytű történetéről, akinek van kedve, olvasgasson:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ir%C3%A1nyt%C5%B1

https://maikurir.hu/a-negy-egtaj-tortenete-a-magneses-iranytu-es-a-vilag-tajolasanak-fejlodese/

Amúgy a barométer ugyanez a kategória. Nem győzőm csodálni  - pedig hát tudom, nem „angyal-kezek” mozgatják a kis mutatókat. Mindig elbűvöl, amikor  reggel ránézek és jobb-vagy bal oldalra kilendülve látom a mutatóit…

Kár lenne, ha ezek a dolgok kimennének a divatból.

Vagy már ki is mentek ?

Almalevet főztem

 Régebben volt idő, amikor az Erdőgazdaság almalevét vásároltam – amit nagyon szeretettem, de fogalmam nincs róla ma kapható-e ez még valahol...(Nem is érdeklődtem...) 

Viszont néha megkívánok valami édes nedűt. Van ugyan bodzaszörpöm,(saját), meg szoktam venni "bóti málnát" - de most, hogy van ez az üveg-visszaváltós cirkusz, elhatároztam, hogy amennyiben lehetséges, nem veszek semmit, aminek a "tartóját" valahová vissza kell vinnem....Szóval nem lesz málnaszörp a jövőben...(Pedig azért legjobban azt szeretem...tán meg kellene próbálnom házilag gyártani...)

Viszont egy ismerőstől kaptam egy nagy szatyornyi beteg, sérült, kukacos almát, azzal, hogy ha akarok, csináljak vele/belőle valamit. Hát kipróbáltam – az őszibarack-lé mintájára - az almalevet.

Egyszerűen csak meghámoztam, majd nem túl sok vízben – amibe fahéjat és szegfűszeget tettem – megfőztem. Ez gyorsan megy, hamar puhul az alma. A végén hozzáöntöttem frissen facsart citromlevet. Kiszedtem belőle a szegfűszegeket,  leturmixoltam, átpasszíroztam, ismételten felforraltam, majd üvegekbe töltöttem és száraz dunsztba tettem.

Az őszibarack levem ugyanígy készül és a családban mindenki imádja. Miért ne lenne jó ugyanez almából ? Kár, hogy a  szélesebb szájú, hosszú üvegeim elfogytak, kénytelen voltam rendes dunsztos üvegbe tenni a felét. Szerintem így sem lesz baja….Túl sokáig amúgy sem tartogatom.

Vers és kép összeillenek

 

Vadszőlő levél

Lefújt a szél, te kicsi ág !

Rég elnyíltál nincs rajtad virág,

de büszkén mutogatod kis bogyóidat,

lilásvörösre érlelte őket a nap.

És a leveled, az is de szép !

Tűzvörös cakkos gyönyörűség.

Lefújt a szél s én felvettelek.

A szobám most kellemes meleg,

élj még itt velem pár napot ! 

Szebb ajándékot nálad – nem kaphatok.

Az jutott eszembe, hogy lepréselek pár vadszőlő levelet és feltűzdelem a könyveimre. Ez lett belőle. Szerintem hangulatos....

Tudom, mégsem hiszem....

 

-Mondd Micimackó, miért vagy olyan szomorú?

-Mindig mosolyogni és nevettetni szoktál.

-Drága Malacka barátom! Tudod mi az a mennyország?

-Nem én! Messze van?

-Távol és mégis közel.

-Ezt most nem értem Micimackó...

-Várj! Elmagyarázom. Azért vagyok szomorú, mert akit nagyon szerettem, elköltözött! a mennyországba.

-De ha nagyon messze van Micimackó az a mennyország, miért nem üzensz neki hogy szereted, hiányzik és jöjjön vissza?

-Tudod Malacka, abból az országból nem lehet visszajönni.

-Akkor azért költözött el mert nem szeret téged, csak te őt?

-Csacsi kis barátom.Ő is nagyon szeret. De tudod, ha sokáig éltünk a Földön, szólnak, hogy máshol van most már ránk szükség.

-A mennyországban?

-Ott!

-Ha olyan nagyon messze van ez a másik hely, honnan tudja hogy szereted és nagyon hiányzik neked? Mivel üzensz?

-A szívemmel Malacka!.....  A szívemmel.

Vannak véletlenek ? Tegnap találtam a FB-n.        

Testvérem ma lenne  77 éves...

Kedvenc témám

Kedvenc témám...Csak nincs kivel beszélni róla. A FB-n találtam ezt a jó kis cikket, ha senkit nem érdekel és senki nem olvassa, akkor én magamnak mentettem el. Igen. Én is hiszem, hogy nem annyi az emberiség története  a Földön, amennyit ma "hivatalosan elfogadnak".

Létezhetett fejlett civilizáció a Földön a történelmi idők előtt?

Az emberiség története, ahogyan ma ismerjük, alig néhány ezer évre nyúlik vissza. A történelem előtti idők homályába merülve azonban vannak olyan kutatók, gondolkodók és teóriák, amelyek azt állítják, hogy létezhetett egy vagy több fejlett civilizáció a Földön jóval az emberi történelem hajnalán. Bár a régészet és a történettudomány nem rendelkezik egyértelmű bizonyítékokkal, számos furcsa lelet, térkép, legendák és tudományos elméletek arra utalnak, hogy a múlt rejt sok titkot.

Ősi jelek fejlett civilizációkra

A történelem előtti fejlett civilizációk elméletei számos furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségre és leletre épülnek, amelyekhez modern tudásunk sem mindig tud megfelelő magyarázatot találni. Ezek között találhatók furcsa kőépítmények, elveszett városok és olyan térképek, amelyek messze megelőzik korukat.

1. Piri Reis térképe (1513)

Az egyik legismertebb lelet, amely azt sugallja, hogy korábban létezhetett fejlett földrajzi tudással rendelkező civilizáció, a Piri Reis térkép. Ezt a térképet egy török admirális és kartográfus, Piri Reis készítette 1513-ban, és különlegessége abban rejlik, hogy olyan részleteket tartalmaz Dél-Amerika és az Antarktisz partvonaláról, amelyek ekkoriban ismeretlenek voltak. Az Antarktisz jégrétege alatti, jegesedés előtti partvonal megjelenése különösen rejtélyes, mivel az emberiség csak 1818-ban fedezte fel a kontinenst, és 1958-ig nem voltak pontos adatok a partvonalról.

Sokan úgy vélik, hogy a Piri Reis térkép egy korábbi, elveszett civilizáció térképeit használta forrásként, amelyek rendelkezhettek fejlett navigációs és földrajzi tudással.

2. Göbekli Tepe (Törökország)

Göbekli Tepe, amelyet az emberiség legrégebbi ismert templomkomplexumának tartanak, több mint 12 000 éves. Ez az időszak jóval megelőzi a mezőgazdaság és az írás megjelenését, és feltételezi, hogy az emberek ebben az időben még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Göbekli Tepe óriási, gondosan megmunkált kőtömbökből áll, és olyan szintű építészeti és művészi fejlettséget mutat, amely egy ilyen korai korszakban szokatlan.

A templomkomplexum létezése azt a kérdést veti fel, hogy vajon mennyire lehetett fejlett az emberiség ebben az időszakban, és hogy ez egy elveszett kultúra jele lehet-e, amely technológiai szempontból meghaladta a kortársait.

3. Ba’albek, Libanon

Ba’albek óriási kőtemplomairól és hatalmas kőtömbjeiről híres, amelyek közül a legnagyobbak súlya eléri az 1200 tonnát. A Trilithon nevű három óriási kőtömb szállítása és megmunkálása komoly rejtélyt jelent még ma is. Az ókori Római Birodalom idején emelt templomkomplexum alatt még régebbi, ismeretlen eredetű építmények találhatók. Az építkezés méretei és technológiája arra utalnak, hogy az építők olyan fejlett eszközökkel és tudással rendelkeztek, amelyet a jelenlegi történelmi ismereteink nem tudnak megmagyarázni.

4. A Mahábhárata és más ősi indiai szövegek

Az indiai Mahábhárata és más védikus szövegek olyan részleteket tartalmaznak, amelyek egyesek szerint fejlett technológiai ismeretekre utalhatnak. A szövegek említenek repülő eszközöket, úgynevezett „Vimanákat”, amelyek csodálatos repülési képességekkel rendelkeztek. Továbbá számos utalás található a szövegekben olyan „fegyverekre”, amelyek hatása meglepően hasonlít a modern atomfegyverek pusztító erejéhez. Egyes kutatók, köztük David Hatcher Childress, úgy vélik, hogy ezek a leírások egy ősi, technológiailag fejlett civilizáció nyomai lehetnek, amely nyomtalanul eltűnt.

Gondolkodók és elméletek

1. Graham Hancock és az elveszett civilizáció elmélete

Graham Hancock, brit író és kutató, az elveszett fejlett civilizációkról szóló elméletek egyik legismertebb szószólója. Hancock könyvében, a „Fingerprints of the Gods” (Az istenek ujjlenyomatai) című műben azt állítja, hogy a jégkorszak vége felé, kb. 12 000 évvel ezelőtt, létezhetett egy rendkívül fejlett civilizáció, amelyet kataklizmikus események pusztítottak el. Hancock számos ősi építményt és térképet vizsgált meg, amelyek véleménye szerint arra utalnak, hogy a régi idők emberei sokkal fejlettebbek voltak, mint azt a mainstream tudomány állítja.

Hancock különösen a Piri Reis térképet, a Gízai piramisokat, és az andoki Titicaca-tó alatti ősi romokat hozza fel bizonyítékként. Elmélete szerint a jégkorszak vége, az ún. „Younger Dryas” időszak, egy olyan kataklizmával járt, amely elpusztította ezt a fejlett kultúrát, és az emberiségnek újra kellett építenie a civilizációját.

2. Zecharia Sitchin és az annunakik

Zecharia Sitchin, a „The 12th Planet” (A 12. bolygó) című könyv szerzője, egy másik elméletet dolgozott ki, amely szerint az emberiség fejlődése nem teljesen természetes úton zajlott. Sitchin szerint az emberiség genetikai módosítás eredményeként alakult ki, amelyet egy Annunaki nevű, földönkívüli civilizáció hajtott végre több ezer évvel ezelőtt. Az Annunakik, Sitchin elmélete szerint, a sumér ékírásos szövegekből ismertek, és hatalmas technológiai tudással rendelkeztek. Sitchin szerint ez az ősi faj létrehozott egy földi civilizációt, amely magyarázatot adhat a korai emberi történelem különleges fejlettségi szintjére.

Következtetések és gondolatok

A fejlett civilizációk létezése a múltban a mainstream tudomány számára ma még nem bizonyított, de egyre több kutató, író és gondolkodó tárja fel azokat a furcsa anomáliákat és leleteket, amelyek arra utalhatnak, hogy a történelmünk sokkal régebbi és bonyolultabb, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Bár ezek az elméletek jelenleg spekulációk tárgyát képezik, az általuk felvetett kérdések arra ösztönözhetnek bennünket, hogy nyitottabbak legyünk a történelem újraértelmezésére, és megvizsgáljuk az emberi fejlődés rejtett titkait.

Források:

Graham Hancock: Fingerprints of the Gods (1995).

Zecharia Sitchin: The 12th Planet (1976).

Piri Reis térkép: The Mysteries of the Ancient World (2020).

David Hatcher Childress: Technology of the Gods: The Incredible Sciences of the Ancients (2000).