2017. május 17., szerda

Látogatás a pécsi püspöki kincstárban és palotában 2.

És akkor itt a folytatás:


Volt idő, sok évtizeddel ezelőtt, amikor - bármilyen hihetetlen is - hetenkénti látogatója voltam a püspöki palotának. Vagy, hogy pontos legyek, a palota egy részének. (Vicces módon pont oda jártam rendszeresen, ami ma a látogatók elől zárva van… Itt élt ugyanis élete utolsó éveiben Nagyapám angolkisasszony rend-beli apáca nővére, itt is halt meg. Akkoriban a palota ezen része egyházi személyek és hozzátartozóik szociális otthonaként üzemelt, hosszú éveken át.
Így aztán  módom volt sokáig, őt látogatva egy s más dolgot a palotában meglátni/felfedezni.)
Kicsit sajnáltam, hogy most ide nem juthattam be… Ám cserében láthattam a palota keleti szárnyát és a nemrégiben megnyílt pince-rendszert.

Saját szavaimmal nem tudnék mást/jobbat most se írni, mint amit a netről összegyűjtöttem. Mivel a fényképezőm lemerült, a pincerendszerről már nincsenek saját fotóim. Ezek helyét a szöveg végén megjelölöm.
 
A püspöki palota K-i szárnya (Nem saját kép)
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület, melyet zömmel a 12. század folyamán építettek. A Püspöki Palotán a 19. században végeztek utoljára nagyobb méretű átalakítást Scitovszky János püspök megbízásából….. A középkori eredet látható formáit későbbi átépítések szinte maradéktalanul eltüntették. Az alaprajzi rendszeren és a faltest anyagán kívül emlékét nem is őrzi más, csak az egykori védőtoronnyal megerősített kapualj és a délkeleti torony gótikus ablakának töredékei.

Liszt Ferenc szobra a kapu bal oldalán (Varga Imre alkotása)
A világhírű komponista 1846. október 24-i látogatására emlékeztet, amikor is a pécsi püspök vendége volt. Itt komponálta az "Esztergomi miseként" ismertté vált szerzeményét – hiszen a megrendelőből püspökből esztergomi prímás lett. Liszt alakja a Székesegyház felé néz, a hagyomány szerint azért, hogy a bazilika harangjainak zúgását hallja, s általa ihletet merítsen. http://www.iranypecs.hu

A faragott kapu részletei

Mária és Magdolna, Zala György alkotása

A bejárati alagútban Szt.Péter és Pál apostolok szobra


Feljárat az emeletre (nem saját kép)

A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk. Az enteriőrökben 17. század végi, Mária Terézia által adományozott falikárpitok mellett 18. századi, ószövetségi jeleneteket ábrázoló, nagyméretű olajfestmények, püspöki portrék gazdagítják a látogatás élményét.
http://pecs.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Puspoki-Palota-2.html




Hatalmas faliszőnyegek vannak több helyen is.


A kályhákat egy külső "cseléd folyosóról" fűtötték

Gyönyörűen rendbe-hozott parketta-intarzia




Az ajtók befelé haladva egyre kisebbek. A cselédfolyosón a képek alatt a kandallók ajtaja
Cserháti József (1969-89 között volt püspök)

A 12. századból való a trapéz alakú udvart közrefogó északi, keleti és déli szárny, valamint a palota mögötti kert északi oldalán álló épület, melynek helyén akkor a várbeli káptalan Szt. Jánosról elnevezett temploma állott. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították, mely időközben folyamatosan gazdagodott és a török hódoltság időszakát is majdnem változatlanul vészelte át. Az első nagyarányú átépítésre a 18. században került sor. A század első felében gazdasági rendeltetésű szárnnyal zárták le az udvar nyugati oldalát. A század második felében pedig Klimó György püspök az egész épületet alapvetően korszerűsítette. Az északi és keleti szárny fölé második emeletsort húztak és a déli szárnyat meghosszabbították a belső vár délnyugati sarkán álló toronyig. A homlokzatok is egységes barokk arculatot kaptak.




Nekem a palota kertjéből már csak ez a három kép sikerült....
 
Ez a jelentéktelen kis épület a pince (alagút) bejárata (Nem saját kép)
A Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút története a középkorig nyúlik vissza, de egészen különleges szerepet kapott a 20. század második felében, az egyházzal ellenséges államszocializmus idején. Az pincealagút nyugati szárnyát ekkor nem csupán bor tárolására használták. Biztonságos, földalatti ösvényként is igénybe vették azokban az időkben, amikor a püspöki rezidenciába és kertjébe számtalan lehallgató-készüléket telepítettek. A nagy múltú alagút kivételes környezetet biztosít a kommunista egyházüldözés vészterhes mindennapjainak bemutatásához. A kiállítás csak a Palotával együtt, vezetett túra keretében látogatható.

Ezek itt alább már nem saját képek.








Megnézhettük a titkos alagutat, amely a püspöki palota kertjéből a pincészetbe vezet. Ennek egyik része igazi legendává vált a pártállami idők alatt, s csak a bennfentesek tudhatták, mire is használja a püspök a közlekedési folyosót. Itt zajlottak ugyanis azok a titkos párbeszédek a püspök és más elöljáróságok között, amelyek bizalmasnak, az államvezetés előtt titkoltnak számítottak.

Az egyházmegyét a hatvanas évek elejétől az 1989-es rendszerváltásig vezető Cserháti József püspök  az anekdoták szerint a „Texas bárba” invitálta azokat, akikkel bizalmasan akart beszélgetni. A pincerendszer egyik, a külvilágtól gondosan eltitkolt terme kapta ezt az álnevet.




Nos ennyit tudtam bemutatni a pécsi püspöki palotából. Mindenkinek, aki ide látogat, csak ajánlani tudom, tegyen itt egy sétát, megéri ! 



 

Pince, átjáró képek:

6 megjegyzés:

  1. Szép volt. Ugyanezt jártam végig aznap. De én még a Középkori Egyetemet és a dzsámit is megnéztem

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szégyen, de az egyetem még nekem is vissza-van. Idén nyáron mindenképp pótolom. A többi helyszínt már bejártam.

      Törlés
  2. Gondoltam,megvárom a 2.részt is. Az első rész érdekelt jobban,mert ott még nem jártam. Igaz,anno olvastam róla,amikor onnan pár dolog "eltűnt,"de a tettes megkerült + a tárgyak is.
    Évszámra nem emlékszem,de elég régen jártam egy német vendégemmel a püspöki palotában. (Kb. olyan macerás volt intézni,telefonon + személyesen,- mint ahogy kb. mostanában. Viszont már akkor is mutatták a kertet és a pincét is + egy pohár bor is járt a látogatóknak !-és pl. az a bútorzat volt,ami az egyik képeden is látható.)
    (2) Feltételezem,a beszámolód elkészítéséhez több anyagot elolvastál,mint most én. Így aztán újabb linkeket nem írnék be, -(esetleg címeket) akit érdekelne,keressen rá,ha úgy gondolja. A berendezések kapcsán jutott eszembe,Mendöl Zsuzsanna: Adatok a pécsi asztalosság történetéhez (Polacsek András és Speth Ferenc is említődik - ) A két meglátogatott helyhez csak annyit, hogy * Cikk : Megújulás Pécsen : a püspöki palotától a dzsámiig (2014) kb. 1,5 milliárd Ft (pályázati pénz) - ebből a kanonoki palota +kincstár 118 millió Ft - a püspöki palota+kert+titkos átjáró 101 millió Ft. Így aztán-talán - érthető is,hogy szép és jó állapotban vannak a dogok.
    Én is ajánlom,hogy - aki teheti - nézze meg,- ( ki ne feledjem,van "borkóstolós lehetőség" is - ( +kézműves csokoládéval ! )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Mendöl Zsuzsa cikket feltétlenül megkeresem, valószínű érdekes lesz.
      A pénzekről jobb, ha nem kezdek el beszélni. A püspökség milliárdokat költ Pécsett és még 2 "kiválasztott" helyszínén, de egy, egyetlen forintot nem adott Máriakéméndre. Csak legalább tudnám mi az oka ??????

      Törlés
  3. Én is bejáratos voltam a palotába,éppen Cserháti püspök úr idejében.
    Gyönyörű volt a lépcsőfeljáró,melynek mindkét oldalán,minden lépcsőn a fal mellett Cliviák sorakoztak,télen is tele virágokkal.A hatalmas szőtt gobleineket a falon kétoldalt holland művészek készítették a középkorban.A lépcső fölött,szemben a lépcsősorral egy kétszárnyú ajtó volt,ahonnan a lakók bejuthattak az öregek otthonába,rokonaikhoz,papokhoz,apácákhoz.Nem kellett kívülről körbejárni az épületet,hogy bejussanak.A püspök úr szobájában pedig az intarziás szekrény Mária Terézia korabeli,rózsafa berakással készült.A pincében én is borozgattam anno.Nagyon jó boruk volt.Érthető.A legjobb helyen voltak a "püspökszőlők".Napsütötte,déli fekvésben.Hosszúhetényben is megvan még a régi püspökszőlő,a Nagymezőn,a pincémtől ötven méterre,mintegy négy hektáron.Pécsett meg Cserkút felé,most a Szőlészeti Kutatóintézet birtokolja.
    Jó volt végigjárni veled újra!
    Lélekajtós

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy velem tartottál - s egy vagy azon kevés pécsiek közül akik tudják, miről beszélek.

      Törlés