Volt idő,
sok évtizeddel ezelőtt, amikor - bármilyen hihetetlen is - hetenkénti látogatója
voltam a püspöki palotának. Vagy, hogy pontos legyek, a palota egy részének.
(Vicces módon pont oda jártam rendszeresen, ami ma a látogatók elől zárva van…
Itt élt ugyanis élete utolsó éveiben Nagyapám angolkisasszony rend-beli apáca nővére,
itt is halt meg. Akkoriban a palota ezen része egyházi személyek és
hozzátartozóik szociális otthonaként üzemelt, hosszú éveken át.
Így aztán módom volt sokáig, őt látogatva egy s más
dolgot a palotában meglátni/felfedezni.)
Kicsit
sajnáltam, hogy most ide nem juthattam be… Ám cserében láthattam a palota
keleti szárnyát és a nemrégiben megnyílt pince-rendszert.
Saját
szavaimmal nem tudnék mást/jobbat most se írni, mint amit a netről összegyűjtöttem. Mivel
a fényképezőm lemerült, a pincerendszerről már nincsenek saját fotóim. Ezek
helyét a szöveg végén megjelölöm.
A pécsi püspöki
palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület, melyet
zömmel a 12. század folyamán építettek. A Püspöki Palotán a 19. században
végeztek utoljára nagyobb méretű átalakítást Scitovszky János püspök
megbízásából….. A középkori eredet látható formáit későbbi átépítések szinte
maradéktalanul eltüntették. Az alaprajzi rendszeren és a faltest anyagán kívül
emlékét nem is őrzi más, csak az egykori védőtoronnyal megerősített kapualj és
a délkeleti torony gótikus ablakának töredékei.
Liszt Ferenc szobra a kapu bal oldalán (Varga Imre alkotása) |
A faragott kapu részletei |
Mária és Magdolna, Zala György alkotása |
A bejárati alagútban Szt.Péter és Pál apostolok szobra |
Feljárat az emeletre (nem saját kép) |
A termekben
egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok,
festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete
tárul elénk. Az enteriőrökben 17. század végi, Mária Terézia által adományozott
falikárpitok mellett 18. századi, ószövetségi jeleneteket ábrázoló, nagyméretű
olajfestmények, püspöki portrék gazdagítják a látogatás élményét.
http://pecs.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Puspoki-Palota-2.html
http://pecs.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Puspoki-Palota-2.html
Hatalmas faliszőnyegek vannak több helyen is. |
A kályhákat egy külső "cseléd folyosóról" fűtötték |
Gyönyörűen rendbe-hozott parketta-intarzia |
Az ajtók befelé haladva egyre kisebbek. A cselédfolyosón a képek alatt a kandallók ajtaja |
Cserháti József (1969-89 között volt püspök) |
A 12.
századból való a trapéz alakú udvart közrefogó északi, keleti és déli szárny,
valamint a palota mögötti kert északi oldalán álló épület, melynek helyén akkor
a várbeli káptalan Szt. Jánosról elnevezett temploma állott. A reneszánsz
korban a palotát jelentősen átalakították, mely időközben folyamatosan
gazdagodott és a török hódoltság időszakát is majdnem változatlanul vészelte
át. Az első nagyarányú átépítésre a 18. században került sor. A század első
felében gazdasági rendeltetésű szárnnyal zárták le az udvar nyugati oldalát. A
század második felében pedig Klimó György püspök az egész épületet alapvetően
korszerűsítette. Az északi és keleti szárny fölé második emeletsort húztak és a
déli szárnyat meghosszabbították a belső vár délnyugati sarkán álló toronyig. A
homlokzatok is egységes barokk arculatot kaptak.
Nekem a palota kertjéből már csak ez a három kép sikerült.... |
A Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút története a
középkorig nyúlik vissza, de egészen különleges szerepet kapott a 20. század
második felében, az egyházzal ellenséges államszocializmus idején. Az pincealagút
nyugati szárnyát ekkor nem csupán bor tárolására használták. Biztonságos,
földalatti ösvényként is igénybe vették azokban az időkben, amikor a püspöki
rezidenciába és kertjébe számtalan lehallgató-készüléket telepítettek. A nagy
múltú alagút kivételes környezetet biztosít a kommunista egyházüldözés
vészterhes mindennapjainak bemutatásához. A kiállítás csak a Palotával együtt,
vezetett túra keretében látogatható.
Ezek itt alább már nem saját képek.
Megnézhettük
a titkos alagutat, amely a püspöki palota kertjéből a pincészetbe vezet. Ennek
egyik része igazi legendává vált a pártállami idők alatt, s csak a bennfentesek
tudhatták, mire is használja a püspök a közlekedési folyosót. Itt zajlottak
ugyanis azok a titkos párbeszédek a püspök és más elöljáróságok között, amelyek
bizalmasnak, az államvezetés előtt titkoltnak számítottak.
Az
egyházmegyét a hatvanas évek elejétől az 1989-es rendszerváltásig vezető
Cserháti József püspök az anekdoták
szerint a „Texas bárba” invitálta azokat, akikkel bizalmasan akart beszélgetni.
A pincerendszer egyik, a külvilágtól gondosan eltitkolt terme kapta ezt az
álnevet.
Nos ennyit tudtam bemutatni a pécsi püspöki palotából. Mindenkinek, aki ide látogat, csak ajánlani tudom, tegyen itt egy sétát, megéri !
Palotakép:
http://www.holmagazin.hu
Pince,
átjáró képek:
Szép volt. Ugyanezt jártam végig aznap. De én még a Középkori Egyetemet és a dzsámit is megnéztem
VálaszTörlésSzégyen, de az egyetem még nekem is vissza-van. Idén nyáron mindenképp pótolom. A többi helyszínt már bejártam.
TörlésGondoltam,megvárom a 2.részt is. Az első rész érdekelt jobban,mert ott még nem jártam. Igaz,anno olvastam róla,amikor onnan pár dolog "eltűnt,"de a tettes megkerült + a tárgyak is.
VálaszTörlésÉvszámra nem emlékszem,de elég régen jártam egy német vendégemmel a püspöki palotában. (Kb. olyan macerás volt intézni,telefonon + személyesen,- mint ahogy kb. mostanában. Viszont már akkor is mutatták a kertet és a pincét is + egy pohár bor is járt a látogatóknak !-és pl. az a bútorzat volt,ami az egyik képeden is látható.)
(2) Feltételezem,a beszámolód elkészítéséhez több anyagot elolvastál,mint most én. Így aztán újabb linkeket nem írnék be, -(esetleg címeket) akit érdekelne,keressen rá,ha úgy gondolja. A berendezések kapcsán jutott eszembe,Mendöl Zsuzsanna: Adatok a pécsi asztalosság történetéhez (Polacsek András és Speth Ferenc is említődik - ) A két meglátogatott helyhez csak annyit, hogy * Cikk : Megújulás Pécsen : a püspöki palotától a dzsámiig (2014) kb. 1,5 milliárd Ft (pályázati pénz) - ebből a kanonoki palota +kincstár 118 millió Ft - a püspöki palota+kert+titkos átjáró 101 millió Ft. Így aztán-talán - érthető is,hogy szép és jó állapotban vannak a dogok.
Én is ajánlom,hogy - aki teheti - nézze meg,- ( ki ne feledjem,van "borkóstolós lehetőség" is - ( +kézműves csokoládéval ! )
A Mendöl Zsuzsa cikket feltétlenül megkeresem, valószínű érdekes lesz.
TörlésA pénzekről jobb, ha nem kezdek el beszélni. A püspökség milliárdokat költ Pécsett és még 2 "kiválasztott" helyszínén, de egy, egyetlen forintot nem adott Máriakéméndre. Csak legalább tudnám mi az oka ??????
Én is bejáratos voltam a palotába,éppen Cserháti püspök úr idejében.
VálaszTörlésGyönyörű volt a lépcsőfeljáró,melynek mindkét oldalán,minden lépcsőn a fal mellett Cliviák sorakoztak,télen is tele virágokkal.A hatalmas szőtt gobleineket a falon kétoldalt holland művészek készítették a középkorban.A lépcső fölött,szemben a lépcsősorral egy kétszárnyú ajtó volt,ahonnan a lakók bejuthattak az öregek otthonába,rokonaikhoz,papokhoz,apácákhoz.Nem kellett kívülről körbejárni az épületet,hogy bejussanak.A püspök úr szobájában pedig az intarziás szekrény Mária Terézia korabeli,rózsafa berakással készült.A pincében én is borozgattam anno.Nagyon jó boruk volt.Érthető.A legjobb helyen voltak a "püspökszőlők".Napsütötte,déli fekvésben.Hosszúhetényben is megvan még a régi püspökszőlő,a Nagymezőn,a pincémtől ötven méterre,mintegy négy hektáron.Pécsett meg Cserkút felé,most a Szőlészeti Kutatóintézet birtokolja.
Jó volt végigjárni veled újra!
Lélekajtós
Örülök, hogy velem tartottál - s egy vagy azon kevés pécsiek közül akik tudják, miről beszélek.
Törlés