Van itt egy történet:
Véletlenül
bukkantam rá, és eszembe jutott, írtam én már erről…
Amikor
ilyen témákkal találkozom, igen fájlalom, hogy megváltozott az életem. És
sajnos nem ad kellő vigaszt, hogy volt, igen
VOLT idő, amikor, még én is
éltem, jártam.
Nem jó az
öregség, annyi minden megváltozott bennem, körülöttem. És bár mint a vízbefúló
állandóan „kalimpálok” – próbálkozom valahogy partra jutni, de néha elvesztem a
reményt, hogy sikerül-e ?
Fel kellene
keresnem ezt a fát. Csak legyen már végre tavasz.
Akkor majd.
Talán.
Nagyon
kellene.
Márai Sándor: Ajándék
És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg.
Jó volt elolvasni és ahogy láttam sok érdekes írás van azon az oldalon! Az udvarodon nincs ilyen fa ami erre a célra megfelelne? Szerintem ha hiszel benne teljesen mindegy hogy hol és milyen az a fa:) Jöhetne már egy kis napsütéses idő talán a hangulatunk is más lenne!
VálaszTörlésTudod Éva, az ember hangulata tényleg olyan néha, mint a kerge időjárás, egyszer derűsebb, máskor borúsabb. Ma gyönyörű idő volt - de nem tudtam felmenni a hegyre,ezért épp arra gondoltam, ha holnap is süt a nap, hát felmegyek, megkeresem a "fámat". Hátha ad egy kis erőt...Most éppen kellene.
TörlésAzért nem mindegy,milyen fát ölelsz át és kérsz energiát tőle.A szomorú fűz például nem erre jó.A gyász és a boldogtalan szerelem,az elmúlás fája.Ellenben a diófa roppant jó energiákat ad.Isten fájának nevezik,a neve is mutatja (Deo,dieu,dio...)A dió az agyvelőt szimbolizálja a tekervényeivel.Én például a házat is azért vettem meg,mert 5 diófa volt a telken.Az öregeket átölelem és minden megváltozik...megnyugszom,erőt ad.Az alma-és körtefa is hasonló energiát ad.Tavaly,amikor a Sixtusi kápolnában megnéztem a híres festményt,Ádám teremtését,már tudtam,hogy Michelangelo a teremtőt és a körülötte lévő angyalokat egy koponyában,mely az agyat formázta,festette le.Onnan nyúl ki a kéz Ádám ujja felé.Látszik a nyúltagy is.Hogy hova kanyarodtam a fától?!Nem is értem...de olyan gondolatokat hozott elö...
VálaszTörlésLélekajtós
Ja,nálam is előfordult már,hogy elfelejtettem aláírni a nevem,de a szövegből tudtad,hogy én vagyok!
Érdekesek ezek a "fa dolgok" - persze lehet, hogy van, aki csacsiságnak tartja - nem baj. Hinni jó és hinni kell. Akár egy fa csodatévő erejében is.
TörlésVan egy ismerősöm, aki beteg. Ő szokta mondogatni, "ölelj meg egy fát, erőt ad". Lehet benne valami.
VálaszTörlésPZs
Én hiszek benne. DE !!! Ha nem használ, ártani biztos nem árt.És akkor sétált az ember valami kellemes környezetben - legalább.
TörlésNagyon-nagyon igazad van ebben a bejegyzésben. Köszönöm, hogy elolvashattam.
VálaszTörlésÖrülök, hogy itt jártál, köszönöm a kedves szavakat!
TörlésBenéztem a blogodba és elhoztam a tavalyi videódat. Gyönyörű !!!