Részlet
egy (számomra legalábbis) érdekes cikkből, innen:
A
beporzást végző rovarok szárnycsapása hanghullámokat kelt, ami a levegőben tovaterjed, és ha erre a növény gyorsan képes reagálni, azzal jelentősen megnöveli a beporzás esélyét.
A
kutatók a vizsgálatok eredményéből arra a következtetésre jutottak, hogy a
lehetséges növényi "fül", ami képes a levegő által közvetített
akusztikus jelet "meghallani", különösen a tál alakúak ilyenek.
AZ
ESTI KANKALIN VIRÁGJA TÁL ALAKÚ, EZÉRT AZT VÁRTÁK, HOGY EZ A FAJTA SZERKEZET
MEGNÖVELI A VIBRÁCIÓT A VIRÁGON BELÜL.
És
ez valóban be is igazolódott, mert a virág rezgéseinek frekvenciája megegyezett a méh szárnyai által keltett hullámhosszal.
Bár
a virágok alakja, mérete széleskörűen változó, de nagyon sok köztük a konkáv, vagy tál alakú,
mely forma jól veszi és felerősíti a hanghullámokat, akárcsak a televízió adást
is fogó parabolaantenna.
A
kutatók lézer vibrométerrel mérték a szirom vibrációját és ezzel egyidejűleg a
nektár cukor-koncentrációt, valamint analizálták a különböző hangfrekvenciák
hatását: felvették a beporzó rovarok hangját, majd hasonló és eltérő
frekvenciájú szintetikus hangokat játszottak le. A beporzók hangjai és a
hasonló frekvenciájú szintetikus hangjelek sziromvibrációt okoztak, és gyors
választ váltottak ki: növekedett a nektár cukor koncentrációja.
A
VIBRÁCIÓ ÉS A NEKTÁR-VÁLASZFREKVENCIA SPECIFIKUS VOLT, KIFEJEZETTEN A BEPORZÓ
ROVAR HANGJAIRA REAGÁLT.
Tengerparti esti kankalin (Oenothera drummondii. A tengerparti esti kankalin (Oenothera drummondii) nevét Thomas Drummond (1790-1835)skót születésű természettudósról kapta, aki egy kubai gyűjtőkörútja során 1835-ben életét vesztette Havannában.
A
növényeket megvizsgálták laborban és vadon is, és ugyanazt az eredményt kapták.
A laborban számítógép generálta frekvenciákat játszottak le nekik. Amikor
hangszigetelő habbal kibélelt, rezgésblokkoló üvegkorsóba tették a növényt,
hogy ne érje hanghatás, nem mutatott semmilyen reakciót.
Amikor
magas frekvenciát (158-160 kilohertz) illetve közepes frekvenciát (34-35
kilohertz) játszottak le nekik, akkor sem. Az kísérleti mézelő méh (Apis
mellifera) hangját egy tőle 10 centiméterre elhelyezett hitelesített
mikrofonnal rögzítették.
A
MÉH HANGJÁT, ILLETVE AZ AHHOZ HASONLÓ
FREKVENCIÁT LEJÁTSZVA, A KANKALIN VISZONT AZONNAL REAGÁLT:
ezeknek
a frekvenciáknak való kitettségen 3 percen belül, a cukorkoncentráció 12-17
%-ról 20 %-ra növekedett. Ha édesebb a nektár, akkor a növény több beporzót
vonz magához, potenciálisan növelve ezzel a sikeres beporzás esélyét.
Hogy mik vannak.......
