2021. december 18., szombat

Mese...

A tegnapi kicsit szomorkás bejegyzés után gondoltam máma valami vidámabb következzen. Ezt találtam:

Martin Buber: Az is baj, ha nincs semmi baj?

Egyik napon a bölcs rabbihoz egy férfi jött, és így panaszkodott:
- Rabbi, elviselhetetlen az életem. Hatan lakunk egy házban, s rettenetesen unalmas minden. Mondd, mit csináljak?
A rabbi ezt mondta neki:
- Tudod mit, végy egy bakkecskét, és vidd be a szobátokba. A férfi felháborodva mondta:
- Egy bakkecskét a szobába?
- Igen, igen. Tedd, amit mondtam - szólt a rabbi -, aztán egy hét múlva gyere vissza!
Egy hét múlva megjelent az ember a rabbinál, idegileg teljesen kimerülten:
- Nem bírjuk tovább elviselni. A kecskebak olyan büdös, hogy nem tudunk a szobában megmaradni.
- Rendben van - válaszolt a rabbi -, menj haza, és a bakkecskét kösd az istállóba. Aztán egy hét múlva gyere vissza!
Gyorsan eltelt az a hét is, s örömtől sugárzó arccal jött vissza az ember:
- Ó, rabbi, milyen nagyszerű az élet! Áldott minden perc, amikor hatan együtt vagyunk, a bakkecske nélkül!

https://aranydio.com


Talán nem csak vidám, de elgondolkodtató is a történet.....


2021. december 17., péntek

Mára ez....

Tegnap a macskák... ma meg ezt a két kutyás történetet találtam:

Egyszer egy állatkereskedő kutyájának kölykei születtek, így hát ki is tett egy táblát a boltja bejáratához „Eladó kiskutyák” felirattal. Hamarosan egy kisfiú tért be hozzá, és így szólt:
„Jó napot kívánok! Mennyiért adja a kiskutyákat?”
„15 és 20 ezer forint között van az áruk.” – felelte a kereskedő.
A kisfiú előkotorta a zsebéből az összes pénzét, majd a boltos felé fordult: „Van majdnem ezer forintom, megnézhetem a kutyákat?”

Az állatkereskedő elmosolyodott, majd füttyentett egyet. Liza, az anyakutya máris szaladt felé a kennelből, nyomában öt apró szőrgomolyaggal. A kisfiúnak egyből feltűnt, hogy az egyik kölyökkutya jóval lemaradt a többiektől, ezért meg is kérdezte a boltostól, hogy mi van vele.
„Az állatorvos megvizsgálta, és kiderült, hogy a csípőjével van gond. Soha nem fog tudni úgy szaladni, mint a társai.” – felelte a boltos.
A kisfiú csillogó szemekkel így szólt, miközben a kiskutyát simogatta: „Őt szeretném megvásárolni!”
„Á, ne akard megvásárolni.” – mondta a boltos kissé leereszkedő hangvétellel – „Ha tényleg ő kell neked, odaadom ingyen.”

A kisfiú egyenesen a férfi szemébe nézett, és határozottan ezt mondta neki: „Nem akarom, hogy ingyen odaadja nekem ezt a kutyust. Ő pontosan ugyanolyan értékes, mint a társai, egy picivel sem kevesebb náluk. Kifizetem a teljes árat. Most odaadok annyit, ami van nálam, és minden hónapban fizetek 200 forintot, amíg nem törlesztettem.”
„Nem érdemes pénzt adnod érte.” – ellenkezett a boltos – „Soha nem fog tudni úgy szaladni és ugrálni veled, mint a társai.”

A kisfiú ekkor váratlanul felhúzta a nadrágja szárát, és megmutatta összeroncsolódott bal lábát, amit egy fémszerkezet tartott össze.
„Én sem futok túl jól. Ennek a kutyusnak olyan társra van szüksége, aki megérti őt, és olyannak szereti, amilyen.”

                                        *****

A gyermeki bölcsesség gyakran tör utat magának. Ez a kisfiú felismerte, vagy talán még ösztönösen tudja, hogy mi a legnagyobb ajándék, amit kaphatunk másoktól, és amit mi magunk is adhatunk másoknak. Ez az ajándék a feltétel nélküli szeretet. Egy olyan ajándék, ami semmi mással nem pótolható.

(Sokan érezik túl kevésnek magukat. Kiemelik a saját hiányosságaikat, görcsölnek azon, amit önmagukban rossznak látnak, és elkeseredetten beletörődnek abba, hogy másoknál kevesebbet érnek. Pedig könnyen lehet, hogy ez egyáltalán nem igaz. Erről szólt ez a megható történet.....)



És egy másik kutyás történet, szomorúbb véggel...

Egy kiskutya monológja


Kedves Ember ! (Gazdám ?)

Meguntatok, és elvittetek a menhelyre. Túlzsúfolt volt, és én egy szerencsétlen számot kaptam. Egy fekete műanyag zsákban vagyok. Néhány más kölyök megkapja majd az én alig használt pórázomat, amit itt hagytatok. A nyakörvem kicsi volt és piszkos, de a hölgy levette rólam, mielőtt átküldött volna a Szivárvány-hídon.
Lehet, hogy még otthon lehetnék, ha nem rágom szét a cipődet? Nem tudtam, mi az, csak annyit, hogy bőr, és ott van a padlón. Csak játszottam.
Lehet, hogy még otthon lennék, ha szobatiszta vagyok? Az orrom beledugása abba, amit én csináltam, csak megszégyenít. Vannak könyvek és kutyakiképzők, ahonnan megtanulhattad volna, hogy hogyan kell nekem megtanítani, hogy jelezzek az ajtónál.
Lehet, hogy még otthon lennék, ha nem viszek be bolhákat a lakásba? Bolhairtó nélkül nem tudok megszabadulni tőlük azután, hogy napokig kint hagysz az udvaron.
Lehet, hogy még otthon lennék, ha nem ugatok? Csak énekeltem, “ijedt vagyok”, “magányos vagyok”, “itt vagyok”, “a legjobb barátod akarok lenni”.
Lehet, hogy még otthon lennék, ha felvidítalak? Ha megütsz, nem tudom megtanulni.
Lehet, hogy még otthon lennék, ha szántál volna időt arra, hogy megtanítasz helyesen viselkedni? Az első hét után már nem törődtél velem, pedig én az összes időmet arra szántam, hogy VÁRJAK RÁD!
Ma meghaltam.

Szeretettel:
                    A kiskutyád

http://gallery.site.hu/u/Vaci_Menhely/sintertelep/Egy_kiskutya_monologja.jpg.html


2021. december 16., csütörtök

Madarak, macskák, gondok....

Gondban is vagyok, meg kissé szomorú is...Nagyon szeretem a cicáimat, és örülök, hogy vannak. Tényleg megédesítik az napjaimat, olyan jó, hogy feladatot adnak és simogatni lehet őket.

De a két ördögfióka miatt viszont elmaradtak a madaraim. Ugyanoda tettem ki a madárgolyókat ahol évek óta eddig is voltak, viszont a két cirmos a közeli háztetőről lesi őket, a madarak pedig okosak, nem fognak a macskáktól másfél méteres közelbe leszállni és falatozni. Tettem egy bokorra is madárgolyó tartót, de azt meg vagy nem fedezték még fel, vagy nem tudom, rossz a hely, - de oda nem jön senki. Most itt állok egy halom téli madáreleséggel ... és a madárkáim meg csak sóvárogva nézhetik. Nincs tippem mit tegyek.

A macskák maradnak...



Madáritató (este) 

Hát ebbe sose fog kismadár berepülni....


2021. december 15., szerda

Hajnali 3-tól 5-ig

Mert mit csinál az ember, ha nem bír aludni ? Hát tévézik, kapcsolgat ide-oda... Ma szerencsém volt, két nagyon érdekes filmet láttam. Nem tudom meddig lesznek láthatók a neten, és német nyelvűek, de talán még így is érthető a mondanivalójuk. 

(A kijárási tilalmak idején miképp változott meg az élet, a természet körülöttünk... valóban hihetetlen...)

https://www.arte.tv/de/videos/102275-001-A/leere-strassen-revier-der-tiere/

https://www.arte.tv/de/videos/102275-002-A/leere-strassen-revier-der-tiere/




2021. december 13., hétfő

Víz-ügy meg lelki ügy...

Szerintem senki sem tudja mi várható - de jó biztos nem....

Kétségtelen ez nem angyalkás vaníliás-sütis video, de "szembejött velem" és én egyre gyakrabban gondolkodom el a jövőn - pedig túl sok értelme nincs, hiszen túl öreg vagyok ahhoz, hogy hosszú távra tervezzek. 
Na de itt vannak a gyerekek, akire ha ránézek, egy picit összeszorul a szívem meg a gyomrom. 
És a gyerekek jövőjéért való aggódás után a következő gondolat azonnal a nagymamám...és már száguldok is vissza a múltba, mert nincs olyan nap, hogy nekem a nagymamám ne jutna eszembe....(Vajon miért élek én többet vagy a múltban, vagy a jövőben, s legkevésbé a jelenben ? )  
Azon is sokat töprengtem már, hogy milyen érdekes, édesanyámra, édesapámra szinte alig, de a nagymamámra rendszeresen gondolok, méghozzá nagy szeretettel és vágyakozva. Elgondolva, milyen is lenne, ha még itt lehetne a közelemben... De legfőképp azt szeretném tudni, aggódott-e értem, az én jövőmért ? Volt a háta mögött "tapasztalat", megélt két világháborút, s ő talán egy harmadiktól féltett - habár sosem mondta. Igaz én se beszélek a félelmeimről, még a gyerekek szüleivel sem... csak itt fecsegek róla, mert valahol ki kell "jöjjön" belőlem a sok (gyakran értelmetlen és céltalan) gondolat, ami megnehezíti a napjaimat...
Holnapra igyekszem valami vidámabbat találni....

Ja, a grillázsos karácsonyi ostya elkészült - már a "felhasználóknál" van s nem tudom marad-e belőle pár darab az ünnepre, de nem baj. Azért készült, hogy megédesítse a napjaikat. Mindegy, hogy karácsony van-e vagy csak egyszerű hétfő....



2021. december 12., vasárnap

38 tornádó...

Nézem a tévét és nem hiszek a szememnek...
Ez olyan hír, hogy első hallásra azt hittem, valamit félreértek... de nem.

A cikkben látható egy pár perces videó is - ami tényleg olyan, mintha nem evilági hatalmak súlyos keze törölte volna végig a Földnek ezt a darabját. Ijesztő.
A  szöveg közben egy másik cikkre is utalnak:
https://index.hu/belfold/2021/05/07/meteorologus-meteorologiai-vihar-viharkar-klimavaltozas-elorejelzes-ciklon-szelvihar-tornado/
jelezve/jósolva, hogy különösen erős viharokat idéz elő nálunk is klímaváltozás.
El is gondolkodtam, mi lenne velem ha egy nagy szél elsodorná fejem fölül a házat...Mint ahogy a nyáron a németországi hatalmas árvizeket látva ugyanez a gondolatom volt:  mi lenne velem ?
És mindig csak oda jutok, hogy szeretném ezt a hátralévő kis időmet lehetőleg békében, nyugalomban eltölteni...Nem tudok mást, mint fohászkodni minden nap, hogy ettől megóvjon a sors. Nem tudom felhallatszik-e ??

2021. december 9., csütörtök

Nézegetésre ajánlom

http://kokovon.blogspot.com/2016/12/baranya-megye-kozepkori-eredetu.html

A nyár miatt az idei "halastavas programom" félbeszakadt, aztán ősszel - ki tudja miért ? nem folytattam, de e mellékelt cikkben látható templomok felkeresése jó program lehetne jövőre.

Ki tudja ? Akár még sikerülhet is !

Előjegyeztem....



2021. december 7., kedd

Pécs 48-as tér 2021.december

Találtam egy jó cikket, nem fogom bemásolni ide az egészet, csak pár képet....

Díjazom az efféle ötleteket, ebben a "vérzivataros" akarom mondani, koronától roskadozó világban...

https://www.pecsma.hu/top/mualkotas-avarbol-gereblyezessel-egy-eszeki-muvesz-vaszna-lett-a-pecsi-48-as-ter/



Vannak még emberek, akik "normálisan" élnek és gondolkodnak ....(most mit tegyek a mondat végére, felkiáltó-, vagy kérdőjelet?)

2021. december 6., hétfő

Semmi közöm hozzá ?

Megnézésre ajánlva kaptam ezt a videót. 

Megnéztem és szomorú lettem. Én tudom, hogy nem lehet minden templomot megmenteni - mondhatom, a turbéki összeomlás-közeli állapota jobban is fáj - de azért csak csak elszomorodom, mert annyi szemétre költünk pénzt, annyi felesleges dolgot őrizgetünk - és akkor egy ilyen kedves, szép kis templomot meg hagyunk összedőlni. (Persze tudom, nincs egyedül !!) Hát ha templomnak nem is használnák, valami csendes-pihenő-helynek, vagy eső-elöli-menedéknek, vagy nem is tudom minek, múltjuk emlékének - mégis talán érdemes lenne megőrizni, megóvni ....

De nem hiszek abban, hogy ez a templom megmenekül. Össze fog dőlni, el fog tűnni a Föld felszínéről.

És én sajnálni fogom, holott "semmi közöm hozzá"....



És a blog, ahol hasonló témák olvashatók:






2021. december 5., vasárnap

(Az egyik) Kedvencem

Egyszerű, gyors, finom - sajnos nem áll el sokáig...
(mert megeszem...)

60 dk liszt,
50 dk Rama,
30 dk reszelt sajt, ( ennek zömét a tésztába bele kell keverni, a maradék jön a tetejére csak)
6 ek. hideg víz,
3 ek. 10 %-os ecet, (ecet, víz összekeverve)
1 ek. tejföl,
1 púpos kávéskanál só.
Összegyúrni, nyújtani – bele a tepsibe. Ott tojással bekenni, felvagdosni csíkokra, sajttal megszórni, sütni.
(Nem kell bele se sütőpor, se élesztő!).


Ilyen lesz: