Újra - nemtudomhányadszor - kitudjanemutoljárae - Drávasztárán jártam. Aki régóta olvas, tudhatja, hogy valami varázslatos kötelék fűz engem ehhez a világvégi kis faluhoz, ahányszor itt járok, érdekes módon - bár látom a félhalott falut - de a lelkem mélyén, vagy az agyam sejtjeiben egészen más képek forognak/pörögnek, mint valami elavult, ócska, recsegő-ropogó, akadozó öreg mozifilm...
1974 elég régen volt - nem csoda... (= nagy drávai árvíz)
Igazából szinte semmi esemény nem történt ma se, a "bejáratott úton" mentem végig, a ház, ahol laktam, a temető, ahol a barátnőm pihen, a drávai kikötő - ez az a háromszög, amit évek óta rendszeresen végigjárok.
Ugyan most egy újabb helyszínnel bővült a repertoár, ugyanis (bármilyen hihetetlen) eddig nem jutottam el Révfaluba - no most igen.
(Csak zárójelben és kisbetűvel, még életemben nem kínlódtam ennyit egy térkép-kép blogba tételével - egyszerűen nem értem, mi történt... .Fogalmam nincs, hogy ez a művelet most miért nem sikerült, amikor máskor meg tudtam csinálni. Valami változás történt amiről nem tudok ????)
Itt van róla a hivatalos ismertető:
https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9vfalu_(Baranya)
Kb. erre a helyre lehet mondani, hogy itt a világ vége. A gáton nem lehet autózni, de nekünk volt engedélyünk, tehát nem kellett gyalogolni. Itthon, nézve a térképet eszembe jutott, milyen lehetett a nagy árvízkor ebben a "szigetecskében" lakni/élni. Már nem emlékszem milyen károk voltak, de azt hiszem igencsak volt baj akkor, ott. Ha megnézed a térképet, megérted. Teljesen reménytelen helyszín egy nagy áradáskor. Itt úszni kell, vagy megfulladni...
Ettől a rémképtől függetlenül nekem most úgy tűnt, ha valamire lehet azt mondani, a "béke szigete" - hát akkor ez a hely az. A wiki szerint négy állandó lakosa van - de szerintem több. A kertek/házak ápoltak (a volt "tanácsház" kivételével) - milliós autó húzott el mellettünk, vagyis került ki bennünket a keskeny bekötőúton, a veteményes kertek szépen megművelve. A kis harangtorony fényképezése közben valami halk berregésre lettem figyelmes, hát egy önjáró fűnyíró nyírta a füvet..... Van ház, amit magas kerítés vesz körül - nyilván nem akarják, hogy az a pár véletlenül idetévedő SE lásson be hozzájuk. Vélhetőleg nem a gazos kertet akarták eltakarni... Egyszóval érdekes érzelmeket keltett bennem ez a hely...
De azért újra, és ismét jó volt Sztárán lenni. Biztos hülyén hangzik, de én úgy érzem, itt még a levegő is más. Állni a Dráva parton, nézni a vizet, a távolt, a "másik országot" (tőled 50 m-re...) és közben "fülsértő" csend van - vagyis max. tücsökciripelés hallható....
Nem ragozom.... Jó volt. Mint mindig. Szeretlek Drávasztára !
 |
| Még mind a három óriás megvan - bár az egyik gyanús jeleket mutat...mintha segítségért fohászkodna az égiekhez. |
 |
| (Mindig elfelejtem megnézni és megkérdezni, mi van ebben a dobozban ? Lehet, hogy semmi....) |
 |
| Lehet ezt a képet/tájat "nem-szeretni" ??? |
Az alábbi 4 kép nem saját, a netről hoztam - valahogy nem akartam házakat fotózni, udvarokba beleselkedni...
 |
| Ez az egy kép kivétel - mert igencsak elcsodálkoztam a "napszámoson".... |
 |
| A kis kápolna/harangtorony és a kereszt. |
Ők most a sztárai lakók:
.. és a ház őre....
Itt a mese vége..