2007. október 6., szombat

Fecske

2007.10.06.szombat


Hajnalok hajnalán Fekete István legújabb könyvét, a "Tojáshéj-darabkák"-at olvastam. Mint mindegyik, ez a könyv is tetszett. Találtam benne egy érdekes mondatot, aminek utánajártam. Íme az eredmény:

A sarlósfecske (Apus apus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj. Nevét szárnyai alakjáról kapta, de nem a fecskéknek, hanem a kolibriknek rokona.
Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas. Hossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege 30-50 gramm. Tollazata kormosbarna, torka fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. Hangja: sziii….siiii….piiii… Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát is repülő rovarok teszik ki. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Rossz idő esetén délebbre vándorol, ami költéskor a fiókák végzetét is jelentheti. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül. Sziklarepedésekben, erdők odújában, városok tornyaiban költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, akik nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat.

Magyarországon a nagyobb városokban, magas épületeken fészkel. Nagyobb állományai Budapesten, Pécsett, Sopronban és Szegeden találhatóak. Fészkelőhelyei jellemzően a régi építésű városrészekben a házak homlokzatának rései, a tető-héjazat és a falsík találkozásánál található rések, lakótelepeken a panelek hődilatációs rései. Telepeit hosszú időn keresztül lakja, lassú állománynövekedésével újabb helyeket népesít be. Néhány helyről ismertek odúköltései idős erdőállományokban, elsősorban bükkösökben. A faodvak mellett helyenként sziklarepedésekben, löszfalak üregeiben költ. Mielőtt kultúrakövető fajjá vált volna, ezek lehettek természetes fészkelő helyei. Mivel sarlósfecske képet nem talátam, ez itt egy füsti fecske:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése