Igen. Imádok felfedezni....Akkor is, ha hosszas és fárasztó kutakodás után kiderül, hogy már ezer éve ezt mindenki tudja, ismeri, látta, hallotta, stb. DE NEKEM új volt, érdekes, különös, valahogy a "szürke hétköznapok" megszínesítője. Tudok örülni az ilyesmiknek...Legyen ez a levágott sarkú házak témája, avagy - mint pl. tegnap - egy növényke. Esküszöm, soha, de soha ilyent még nem láttam, pedig azért....hát mondjuk ismerek néhány növényt, láttam laposon és magasan növőket, fákat és lágyszárúakat. Rongyosra van nézegetve a Jávorka-Csapody...És akkor tegnap egészen véletlenül besétáltam egy olyan utcácskába, ahol elég régen jártam, s pár percen beül felfedeztem az első példányt a szelíd árvacsalánok ölelésében:
 |
| (Ki lehet nagyítani, ha rákattintasz.) |
Izgatott lettem, mert első gondolatom az volt( vagyis egészen, míg aztán később itthon meg nem ismertem a valóságot) - szóval azt hittem, hogy most én igazi felfedező vagyok. Találtam valamit, amit más nem ismer, vagy legalábbis ilyen nincs másutt csak itt, stb...Nem tehetek róla, szeretem a "felfedezés" érzését....Amúgy meg már az öregemberrel izgalmas dolgok úgyse történnek (hacsak el nem megy az orvoshoz...).
Szóval a tettyei busz végállomásától a "belső" kis úton lefelé sétálva találtam az első példányt és azonnal csináltam róla vagy húsz felvételt...aztán mentem tovább és itt is volt egy - ott is volt egy....aztán...hát aztán jött egy egész domboldal ebből a csodanövényből. Na itt már gyanús volt a dolog, de végülis estig, míg itthon a netet bújva fel nem fedeztem, hogy mit is láttam, azt hittem ez valami ritkaság. Azt azért megjegyzem, hogy olyan kép, a tarkabarka levelekről, amilyen fotókat én készítettem, olyan csak kevés van a neten, talán ezért is találtam rá nehezen...
Nos, érdemes volt sétálni. És érdemes a szemünket nyitva tartani - mert hátha mégis...egyszer...lehet felfedezek valamit, amit még soha, senki nem látott.....
Azért, mutatok még néhány, délutáni sétámon készült képet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése