Ott voltam....(ma éjjel is)

A szeptember az emlékezés hónapja... Szeptemberben voltak nehéz napjaim, de voltak csodálatosak is. És nem szűnök meg  hálásnak lenni ez utóbbiakért...

Kis piros x-szel jelölve a szobám a Vodnikov dom-ban...A ház mögött a hegy, ami rám vár...

                                       

Messze még az a másik ház, ahol a csúcsmászás után aludni fogok....előbb fel kell jutni ezen a "dombocskán"...

Ez a kép meg már a gerincen készült... a piros x a fenti képen látható kis ház....

Aztán egyszer csak felérsz...Tán valami ilyen a mennyország is ?

Aztán fentről visszanézel oda, ahol aludni szándékozol az éjjel, ahová szeretnél épen visszajutni....Ülsz egy sziklán és olyan érzésed van, mintha  egy felhőn ücsörögnél...Pár pillanatig szinte nem is kívánkozol vissza....


Ez a Planika dom, már közelről.  A mászás után itt aludtam, a kis piros x-szel jelölt szobában.

                                 

Soha, soha nem lehet/fogom elfelejteni ezeket a képeket.....általuk tudom, milyen érzés boldognak lenni.

(Nem tudom megmagyarázni, miért kellett nekem erről ma IS írni. Éjjel álmomban jártam valahol errefelé...és olyan jó volt...Újra és újra boldogság számomra ezeknek a képeknek a nézegetése... Bocsánat, ha másnak unalmas...)