2020. március 6., péntek

Városom kálváriája - csoda-fotókon

Ez ugyan nem a kálváriás blog, nem tévedtem el, de tegnap kaptam egy csodás fotót, melynek a párja már megvolt nekem  és mert olyan gyönyörűnek találom mindkettőt, ide is beteszem. 
Köszönet a képekért "Civertan"-nak !


Együtt és...



....külön-külön:




Ismertetője itt olvasható: 
http://csendhegyek.blogspot.com/2012/10/pecs-kalvaria.html





2020. március 5., csütörtök

Tanmese


Kép: https://hu.depositphotos.com

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép zöld mező, ami nekem nagyon megtetszett. Láttam, sokan sétálnak arra, friss a levegő, szépek a virágok. Ültettem ide kis fácskákat, virágokat  én is, naponta lestem őket, nőnek-e, jól érzik-e magukat, s ha igen mindig örültem.
És akkor egy napon a rétre betévedt egy kecske. Elkezdte legelni a füvemet és elkezdte rágogatni a csemetéim levelét. Hát a minimum, hogy azt mondom: nem örülök neki. De mivel ez a rét nem csak az enyém – nem tudom a kecskét innen kizavarni.
A tehetetlenség bosszantó is, meg elkedvetlenítő is. Sajnos nem vagyok képes egy legyintéssel túllépni az eseten.
De nem hinném, hogy az a jó megoldás, ha kiásom a fákat, virágokat és elviszem máshová. 
Kecskék mindenütt vannak.

Így hát valószínű, csak kerítést építek....





2020. március 3., kedd

A felelőtlenség büntetése….

Már vagy két hete, egy váratlan csengetésre kiszaladtam a kapuba – csak úgy a benti ruhámban, kabát nélkül – és már akkor este tudtam, hogy megint butaságot csináltam.
Nagyon érzékeny a torkom – minden fentihez hasonló botorságomért megbűnhődöm.

Valamikor – ezer éve – amikor még a csillagjegyek és hozzájuk kapcsolódó érdekességek újdonságnak számítottak (legalábbis számomra) – akkor találtam meg a saját csillagjegyem leírását. És pontosan úgy van/volt minden, ahogy az alábbiakban írva vagyon:

Bika IV. 21.-V. 20.
Szervezete szívós, a betegségeket képes akár orvosi segítség nélkül is legyőzni. Különösen emésztőszervi panaszokkal bajlódik.
Uralkodó bolygója: a bőrt, a vesét, a szemeket uraló Vénusz.
Testrésze: nyak, torok, nyirokmirigy és nyirokrendszer, illetve a pajzsmirigy.
Jellegzetes betegségei: vese- és epekő, pajzsmirigy-elégtelenség, torok- és mandulagyulladás, nyakmerevség, idősebb korában a túlsúly miatt magas vérnyomás, cukorbetegség, ízületi bántalmak.
Anyagcseréje: lassú, ezért hízásra hajlamos. Sok mozgással, egészséges étrenddel súlya karban tartható.
Jó tanács: Fogyasszon minél több nyerskosztot, zöldséget, gyümölcsöt. Gyalogoljon naponta négy-ötezer lépést, szaunázzon, ússzon. Kéthetente tartson egy böjtnapot, vagy hetente egyszer gyümölcsnapot.

No, mondjuk a szöveg vége felé olvasható jó tanácsokat régen se tartottam be szigorúan, manapság meg már pláne nem. Meg is van az „eredménye”…
De azért azon most is (és nem először) elmeditáltam, hogy akik ezt leírták, honnan szedték ? És miképp lehet, hogy ilyen pontosan illik – legalábbis – rám ?

Kép: https://asztrotitkok.cafeblog.hu



http://astricus.blogspot.com

Ez csak egy kis segítség a Bika megtalálásához, hiszen az Orion - remélem sokak számára ismerős. Attól kicsit nyugatabbra van a  bika vöröslő (jobboldali) szeme. Mostanság este 8 körül már jól látható a D-DK-i égbolton.



2020. március 1., vasárnap

Aki nem tud újrakezdeni – meghalt.

"Aki nem tud újrakezdeni – meghalt. Ha a fa nem tud az évgyűrűk mellé újat növeszteni – vége az életének."  Szilvási Lajos

 ***********

Idegileg és lelkileg telesen összeomlottam az elmúlt három hétben. A Firefoxon lévő blogjaimnál olyan változások történtek, melyeket se megérteni, se kezelni nem tudtam. Emiatt  aztán elment a kedvem teljesen az egésztől. Mindentől.... Géptől, blogtól, élettől.


Közbejöttek egyéb dolgok is, melyek jól lehúzták a mocsárba a lelkemet  és nem kímélt a nátha-vírus sem - egyszóval a leggyengébb kifejezést használva is piszok rossz heteim voltak. 
De be kell azért lássam és valljam - legalább magamnak - hogy nekem  az élet írás nélkül sivár. Hiányzik belőle valami. És NEM a kommenteket hiányolom. Azt érzem terhesnek, ami "bennem marad"... 
Ami a jövőt illeti:  megeshet, hogy a bejegyzések száma és a másoknál való kommentelés meg fog ritkulni, de most úgy érzem, nem tudom én ezt teljesen abbahagyni. 

Írtam már valahol, hogy a blogolás az én "modern" emlékkönyvem. Azért írom, hogy később vissza tudjak emlékezni bizonyos eseményekre, melyek egykor valami miatt fontosnak tűntek. Így tudok megőrizni eseményeket, képeket - elsősorban magamnak. Ha más is örömmel olvassa, az csak plusz ajándék.

Nos, rövidre fogva: "perszehogy" folytatom... remélem egy kedves blogbarátom segítségével sikerült most a vakvágányra futott blogot újra sínre tenni... Ezúton is köszönöm a segítségét !!! ♥

És mi legyen a múlt és a jövő közti összekötőkapocs ? 
Csakis a Peričnik vízesés lehet ez.....  
Mert a gondolatok valahol ott fenn a sziklák között keresnek utat, hogy itt a képernyőn lezubogva beleolvadjanak a net tengerébe....


Ez az én alfám és omegám. Merthogy az igazi boldogság ott lakik.

Szlovéniában.




2020. február 29., szombat

Csak türelem...



A kommentekre válasz-írás IS működik. Most már csak nekem kellene...
...működni.




2020. február 28., péntek

Válaszom


Kedves hűséges   olvasóim!  Baj van a géppel, egyelőre nem tudok nektek válaszolni a kommentekre - elnézéseteket kérem. Ha rendbejöttünk (a Gép és én) jelentkezni fogok.
Köszönöm mindenki kedves, biztató szavát !  ♥



2020. február 25., kedd

HA


"...Ha volna kedvem, megoldhatnék ezt, azt, tehetnék úgy, mint aki ért bármihez, vagy bármi máshoz. Búcsút inthetnék a felmelegedésnek, a betegségeknek, búnak, bűnnek, ha egy kicsi kedvem volna, az ilyen kedv bizony sokat ér.

Ha volna kedvem, egy unalmas estén jó blogot írnék, de sehol nincs e kedv, s ha lesz, majd  ellenállok, nem írok semmit, mert jelenleg nincs még minek.

Persze attól, hogy nincsen kedvem, írhatnék bármit, bármiről. Lehetne jó is az az írás, de nem esne jól, mert nincs miért és nincs miről és nincs minek írni. Így csupán várom álmosan, hogy valaki jön és énhelyettem megírja azt, ami van.

Láthatjátok, bárki lehetnék, bármit megtehetnék, ha kedvem volna, csak  kedvet, azt nincs honnan vennem, így maradok egyelőre a csendes semminél...."

(Köszönet annak  az   öt olvasónak, aki  az elmúlt három hét alatt hiányolt. Ez a fenti kis magyarázat nekik szól.)







2020. február 4., kedd

Akkor most…



…egy kis szünet következik. Vannak időszakok, amikor új utat kell keresni és vannak időszakok, amikor az ember ezeket az utakat csak nagyon nehezen találja meg. (Vagy akár meg se találja s holtáig keresi… ? )
És vannak helyzetek, amikor semmi se sikerül, a legjobb akaratod ellenére se és vannak helyzetek, amikor ezt elviselhetetlennek érzed. Aztán persze többnyire nem halsz bele.
A kérdés csak az, hogy tudod-e folytatni a számodra kijelölt utat, s ha igen, miképp ? Jó, tudomásul veszed, hogy szaladni már nem tudsz. De bicegni se ? Sőt, a bicegő  lábad elé még kövek is kerülnek ?
Akkor valahogy tényleg elmegy az ember kedve nem csak a sétálástól de az ablakon kinézéstől is.


https://pxhere.com/




2020. február 2., vasárnap

Valószínű sosem fogom megunni...

... azt a körutat, ami megkerüli a Mecsek város fölötti részét. A Mandulástól fel a Lapisra, majd a melegmányi úton ki Árpád-tetőre és a komlói úton vissza a városba (Pécsbányatelepet érintve). Nem tudnám megmondani, hányszor jártam be ezt az utat, de biztos, hogy több-százszor... Két helyen álltam meg szinte mindig, az egyik a sóshegyi kilátó, a másik a kozári (volt) kőbánya...  Nem tudom én a magyarázatát, nem is keresem, miért vonzanak engem ezek a helyszínek - de szeretem őket.

Nem vagyok ugyan legjobb formámban, de gondoltam, egy másfél órás sétát csak kibírok valahogy. Nagy nehezen kibírtam. És megérte !
Amitől tartottam, t.i. hogy ébredezik az erdő - az sajnos igaz...Nem tudom, hogy ez jó-e, vagy se, mert ha jön egy hidegebb március, akkor bizony szenvedni fognak a kis virágok - de hát ezen már én változtatni nem tudok.
Jó időpontban mentem (és ez se véletlen), közvetlenül ebéd után, ami nálam 13 órát jelent. Ilyenkor a "normális" emberek még ebédelnek. Emiatt aztán nekem szerencsém van, mert nem kell szinte senkivel találkozni. Így is történt. Mire visszafelé jöttem, addigra  telt meg a lapisi parkoló és indultak neki délutáni sétának a friss levegőre vágyók.

Sok képet készítettem, itt van belőle egy válogatás:


Kisvirágú hunyor


Hóvirágok
Szúrós csodabogyó

A som még nem....

...de a mogyoró már virágzik.
Errefelé valami nagy szélvihar dúlhatott...

...és itt egy kísérteties "áldozat"  fekszik....

Halódnak a fenyők

A kozári fakitermelő (számomra) szomorú képei. Ami nem halódik, azt kivágják.



Csodás, változatos évgyűrűk - sajnos összefirkálva

Egy kő...

...meg egy másik "összenőtt"....
 
...és ez is csak KÉT kő és nem négy.


A korai meleget ők is élvezik...

Talán róka nyom ?

Ez biztosan őz lábnyoma.

Jó volt.
Na de tud egy erdei séta rossz lenni ?




2020. február 1., szombat

Ez is ausztráliai hír....

...mert nem csak tűzvész van ott, hanem más  különös dolgok is. Mostanában (még) többet ücsörgök a gép előtt, és csapongok ide-oda - már ami a témákat illeti. Igyekszem kerülni a "rossz" híreket - tegnap is egy érdekesség került a szemem elé.  El is gondolkodtam, miképp működhet az agyam, hogy egy szót/mondatot olvasva, a következő percben már egy egésze más téma jut eszembe... No, mindegy erre úgysem kapok választ soha...

Most ezt találtam (érdekesnek):
Hallottál már a Marree-i emberről ? Én még nem, pedig szoktam figyelni az efféle híreket...
A különös, az ausztrál sivatagba vésett emberalakra 1998 júniusában egy pilóta lett figyelmes. A Dél-Ausztráliában, Marree településtől 60 km-re nyugatra (Adelaide-től mintegy 500 km-re északra) található sziklarajz kezében bumerángot tartó őslakos vadászt ábrázol. 
 
(Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)

A Marree-i embernek nevezett alakzat a világ legnagyobb úgynevezett geoglifái közé tartozik (a legismertebb és még ennél is nagyobb geoglifa a "Nazca-vonalak" néven ismert alakzat). 

 A Marree-i ember magassága mintegy 3,5–4 kilométer, a rajz körvonalának hossza 28 kilométer, így a világűrből is jól látható. A terület fölött elrepülő Landsat műholdak többször is lefényképezték, az évek múlásával az alakzat azonban fokozatosan halványodott, a Landsat–8 OLI műszerével 2013-ban készített felvételen már alig volt látható.

2016-ban a környék üzletemberei összefogtak, hogy megmentsék az enyészettől a turistaattrakciót, elhatározták, hogy öt év alatt restaurálják a figurát. Az eredeti alak pontos GPS-koordinátái alapján talajgyaluval kimélyítették az árkokat (a geoglifa 1998-as felfedezésekor az árkok 20–30 cm mélyek és mintegy 35 méter szélesek voltak). Emellett csatornákat alakítottak ki, hogy elősegítsék az árkokban növények megtelepedését, ami reményeik szerint a jövőben kizöldítené, és még jobban láthatóvá tenné a vonalakat. A Landsat–8 cikkünkben bemutatott felvétele a felújítás közben, tavaly júniusban készült.

Az alkotás eredete mindmáig ismeretlen, annak ellenére, hogy egy helyi üzletember a közelmúltban 5000 dolláros jutalmat tűzött ki annak, aki hitelt érdemlően bizonyítani tudja, ki alkotta a Marree-i embert. Találgatások szép számmal olvashatók, egyesek egy Alice Springs-ben élt, de 2002-ben elhunyt különc képzőművészre, mások a közelben állomásozó amerikai katonákra gyanakodnak...

Kíváncsi vagyok, kiderül-e valaha is, ki készítette ?  Titokban azért van egy olyan érzésem, hogy nem a nazcai  rajzok alkotói dolgoztak itt - ám lehet, hogy tévedek...

Egyedül az bosszant, hogy én bárhogy is kerestem először a Google térképen, nem láttam...aztán a mégiscsak rábukkantam - de nem ám én "találtam"  meg, hanem a G.kereső mutatta meg a térképet...
https://www.google.com/maps/place/Marree+Man/@-29.5323543,137.469361,15z/data=!4m5!3m4!1s0x0:0x51378374ab9f00f5!8m2!3d-29.5323543!4d137.469361

Naszóval ilyesmiket "fedezek fel".....
Itthon a szobámban ülve....