Jó hír ?

2008.01.16.szerda

Ma 9.05-kor hatalmas gágogó vadlúdcsapat repült

észak felé, fél óra múlva pedig a kertben felfedeztem

az első 1 cm-es hóvirágot. Igaz, egy kis kásás havat

rálapátoltam, nehogy baja essen, de a tény, az tény.

Jön a tavasz...

Valahol...

József Attila vers

2008.01.16.szerda

József Attila : Talán eltűnök hirtelen…  

Talán eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom.  

Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom.  

Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam.  

Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam.  

Korán vájta belém fogát a vágy, mely idegenbe tévedt.  

Most rezge megbánás fog át: várhattam volna még tiz évet.  

Dacból se fogtam föl soha értelmét az anyai szónak.  

Majd árva lettem, mostoha s kiröhögtem az oktatómat.  

Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek  

és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek. .

Svájci bicska: a zsebre tehető univerzalitás

:

2008.01.14.hétfő
A bicska egy fontos szerszám. Aki erdő-mező-járó /mint én/, tudja ezt jól. Nekem is van kettő, s mivel BB nemrég ajánlotta, hát kissé körbejártam a témát...És természetesen a svájci és a Börcsök bicskákról kerül itt
az alábbiakban szó:



A klasszikus svájci bicskát Karl Elsener 1891-ben alkotta meg. Ezen a késen a behajtható pengén kívül csavarhúzó, konzervnyitó és egy ár volt található. Elsener később megalapította a Victorinox céget, amely Wenger nevű versenytársával ma már megszámlálhatatlan mennyiségű variációban gyártja a nemzetközi piacon Swiss Army Knife, azaz svájci katonai kés néven ismert bicskákat. A legjobban felszerelt darabon 33 féle szerszám található. Ne feledkezzünk meg a magyar bicskagyártás hagyományairól sem. A szekszárdi Börcsök-bicska (persze csavarhúzók, konzervnyitók, reszelők és ollók nélkül, de mégis) hosszú évtizedeken
 át fogalom volt Pannóniában. .

A legújabb őrület pedig az eredeti svájci bicska beépített zenelejátszóval

A svájciak először csak USB-s flash tárolót illesztettek szeretett bicskájukba, azonban a sikereken felbuzdulva most ennél is tovább mentek, elkészítették az első svájci bicskát, amelyben zenelejátszó is helyet kapott.

A Swissmemory s.beat névre keresztelt eszköz WAV, MP3, WMA és OGG Vorbis formátumú hangfájlok lejátszására képes, melyek USB porton át tölthetők a flash memóriába. Az s.beat FM rádióvevővel is rendelkezik; hangot nemcsak innen, hanem saját mikrofonjáról vagy vonali bemenetéről is rögzít. Elsődleges funkcióin túl óraként, vekkerként, külső tárolóegységként is használható, kezelését egy kis kijelző, valamint a Victorinox logót formázó távirányító segíti.

.

 A teljes kiépítésű s.beat kést, ollót, körömreszelőt is tartalmaz, melyek nem kívánatos vendégek a repülőgépek fedélzetén. Ha valaki a levegőben sem szeretné nélkülözni svájci lejátszóját, két dolgot tehet: vagy a vágóeszközök nélküli repülőkonform változatot szerzi be, vagy egy mozdulattal kiemeli a készüléket a fémházból, és a mellékelt védőkupakot az USB csatlakozóra helyezve már indulhat is röntgenkapu felé. A beépített Li-polimer akkumulátor mintegy nyolc órás üzemidőt biztosít, és USB porton keresztül tölthető fel. Az s.beat fémtokjára élettartam-garancia jár.

Dsida vers

2008.01.13.vasárnap

Dsida Jenő : Kéne valaki

Kéne valaki, sokszor kéne: 

fiatal hugocska, vagy öreg néne. 

Tenne nyakamba talizmán-láncot, 

simítana el minden ráncot. 

Este, ha némán ágyamba fekszem, 

beszélne róla, ki a kereszten függ,

a falon és haldokolva 

irgalmat dobál paplanomra. 

Irna levelet, meghívót, sürgönyt, 

huzná be tétován a csipke-függönyt, 

melyen a holdfény suhogva járkál: 

ennél a békés, esti homálynál ne legyen 

Mindenség, rohanó fáklya, se kérdés, 

mely a szíveket rágja, csak gyermekkor, 

hova visszamennék, csak kisszoba, 

álom, emlék, s mikor kitör a panaszom sírva, 

mondaná: mindez meg volt írva, 

s mikor vad kínnal jajdul az elme, 

- tenne úgy, mintha figyelne.

 

Wattenmeer

2008.01.13.vasárnap
Nem először nézek filmet erről a vidékről, ám minden alkalommal elvarázsol, habár épp nem víz-, hanem hegykedvelőnek tartom inkább magam. Van valami közös a magányos hegyi almokban élők és a halligok lakói között – tán ezért kedvelem őket. Meglehet, van bennem valami remete-hajlam…

 Az intenzív árapály-tevékenység következtében Európa és egyben a Föld legnagyobb összefüggő homokzátonyos /=Watten/ árapálysíksága az Északi-tenger partvidékén több mint 500 kilométer hosszan Dánia északi csücskétől Hollandia nyugati határáig húzódik. A tenger, illetve tengerpart ezen részét Watt-tengernek /Wattenmeer/ nevezik. A Watt-tengeri árapálysíkság átlagszélessége 10 kilométer, összterülete pedig meghaladja a 8000 négyzetkilométert. A terület szinte teljes egészében természetvédelem alatt áll. Itt, Európa utolsó természetes formájukban megmaradt tájain, találhatók Németország és Dánia legnagyobb és legjelentősebb nemzeti parkjai. A legnagyobb szigetek: Hooge, Nordmarsch-Langeness, Gröde és Nordstrandischmoor. A legnagyobb felülete sincs 30 km2, a kisebbek pedig alig 1000 m. hosszúak/szélesek. Mindannyit a tenger végelnyeléssel fenyegeti. Felületüket sovány fű takarja, ami azért állatok tartására megfelelő. Némelyik szigetet kézihajtányos kisvasút köti össze a szárazfölddel. Egy mai városlakó számára szinte elképzelhetetlenek azok a körülmények, melyek közt itt – láthatóan nyugodtan, s tán boldogan /?/ élnek az emberek. Az ő életükkel ismerkedtem tegnap – elgondolkodtató volt…

  . .http://www.fsbio-hannover.de/oftheweek/134/karte_wattenmeer.jpg /a térkép kattintással nagyítható!/

Az este bús cselédje

2008.01.11.péntek

   

Kosztolányi Dezső: A kis mécs

Az este bús cselédje 

Álmosan virraszt az asztalon. 

S az olajfoltos ernyőre nézve 

Sercegésit búsan hallgatom. 

A szobánk kis napja. Álom.  

Az arany olaj az árnyon 

És a fény folyó arany  

Szerteömlő, szótalan.  

És a tülke csodapalota.  

Távol árnyak lengenek tova.  

Csendesen vetik az ágyat  

És a párna Barna árnya  

A fehér ajtóra bágyadt.  

Félszeg árnyék-figurák. 

Mind kevélyek és furák  

Egyik a felhőkbe nyargal,  

Másik hadonáz a karddal  

És a párnát egyre rakjuk,  

Ferdül, fordul az alakjuk,  

Mit a szorgos fény kimintáz.  

Panoráma, esti szinház.  

Hordjuk a fehér petrencét 

S nő a vánkos furcsa tornya  

A kis ajtón - messze emlék - 

Hullámozva, ringatózva. 

Égig ér már A kevély vár 

Száz alak omol le s újra felkel 

És mi szivdobogva nézzük,  

Félve sanditunk feléjük  

Az éjben rubinpiros fülekkel.

Archeopterix

208.01.11.péntek

Érdekesen összeillett a BB-től nemrég kapott weblap-cím-ajánlat és egy ma látott film. Megkövült, évmilliókkal ezelőtt élt állatokat mutattak be a tudományos filmben. Az élet történetét a kövületek ismerik egyedül a világon. Ha meg akarjuk ismerni a földi élet kialakulását, a nagy változások kezdetét és a kipusztulások okát, csakis a kövületekhez fordulhatunk. A föld megóvta életük és haláluk értékes titkait. Ma azonban mindenki birtokolni szeretné őket. Az elanyagiasult világában az ősi csontok hatalmas üzletet jelentenek. Az ember elmegy a múzeumba, és minden vágya, hogy megérinthesse őket….aki pedig
megteheti, az már mindjárt „saját példány”-t akar.
 

 A film az archeopterixekről szólt, ha érdekel a téma itt további érdekes részleteket olvashatsz: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=2462 
 

Ha pedig beszélsz németül, akkor itt is van egy érdekes oldal: http://www.gletschergarten.ch/de/karte.html Ezekben a gleccserek által vájt lyukakban /a legmélyebb 9,5 m. mély, 8 m átmérőjű/ szintén találhatók olyan kövületek, melyek a régmúlt idők tanúi. / Pl. a mai Svájc terültén egykor uralkodott tengerparti meleg klíma bizonyítékai./

Farkasok Kánaánban

2008.01.10. péntek

Nem nagyon szeretem a „történelmet”. Nyilván ez az eddigi blogba került anyagaimból is kiviláglik…Szerintem a történelem = politika. /Lehet velem vitatkozni, de én így érzem./ Márpedig a politikát U T Á L O M. Mindenféle tekintetben és vonatkozásban. A „jelenkori”-t meg aztán különösen. Sajnos azonban arra a megállapításra kellett jutnom, hogy bizonyos értelemben sok minden a „történelem” kategóriájába sorolható. Mert pl. a Szinuhe /Mika Waltari/ - de folytathatnám a sort vég nélkül – szóval a történelmi témát feldolgozó regények is valamilyen szinten politizálnak – még ha a múltba visszanyúlva, eredmény nélkül is… Na ez a hosszú /felesleges ?/ bevezető most csak azért kellett ide, mert kivételesen az alábbi cikk elolvasását ajánlanám:  

HANKISS ELEMÉR : FARKASOK KÁNAÁNBAN Ezt a cikket a szerző a kilencvenes évek közepén írta. De sajnos, a benne írtak még mindig időszerűek, mert továbbra sem sikerült igazán „kitalálnunk Magyarországot”. A kudarcokról és lehetőségekről szólnak az alábbi sorok. . . „Néhány évvel ezelőtt találtam egy színes metszetet. A 18. század elején készült, Tirolban. Az akkoriban gyakori nemzetkarakterológiák egyike volt. A felső sávban egymás mellett sorakoznak az akkori Európa jelentős népeinek képviselői, nemzeti viseletükben. Ott vannak, szép sorrendben, a spanyolok, a franciák, az olaszok, a németek, az angolok, a polákok, a magyarok, a muszkák, a törökök és mások. Baloldalt az országok adottságaira és népeik jellegzetes tulajdonságaira vonatkozó kérdések sorakoznak, s minden nemzet alá be vannak írva a válaszok. Tanulságos panoráma, még akkor is, ha az akkori tiroliak ítéletét és előítéleteit tükrözi. 
Arra a kérdésre például, hogy miben voltak gazdagok e különböző nemzetek, a spanyolok földjéről azt olvassuk, hogy „termékeny”, a franciákról azt, hogy „gondosan megművelt”, a németekéről azt, hogy „jó”, a lengyelekéről, hogy „erdős”. A pálmát azonban a magyarok viszik el; az ő földjükről az áll a táblában, hogy: „termékeny és gazdag.” S hogy miből van fölöslegük? A spanyoloknak „gyümölcsökből”, a franciáknak „árucikkekből”, a németeknek „gabonából”, az angoloknak „legelőkből”. Az elsők azonban megint a magyarok: nekik bőséggel van „mindenből”. Amikor azonban a népek erkölcsi s más tulajdonságaira kerül a sor, a sorrend megfordul. Azt olvassuk, hogy a spanyolok „okosak”, „nagyvonalúak”, „tiszteletreméltóak”, „gőgösek”. A franciák „könnyelműek”, „kedvesek”, „műveltek”, „fondorlatosak”. A németek „nyíltszívűek”, „jók”, „ájtatosak” és „mindenhez értenek”. Az angolok „nyájasak”, „nőiesek” és a „világi ügyekben járatosak”. A magyarok viszont: „hűtlenek”, „a lehető legkegyetlenebbek”, „árulók”, „vérszomjasak”, „lázongók” – vagyis a lehető legrosszabbak és leggonoszabbak. Nem hízelgők ránk nézve az állathasonlatok sem. A spanyolok olyanok, mint az „elefántok”, a franciák, mint a „rókák”, a németek, mint az „oroszlánok”, az angolok, mint a „lovak”, a lengyelek, mint a „medvék”, mi magyarok viszont: „farkasok” vagyunk. Nem kedvező az sem, amit a jellemző időtöltésekről olvashatunk. A spanyolok legszívesebben „játékkal” töltik idejüket, a franciák „szemfényvesztéssel”, az olaszok „fecsegéssel”, a németek „ivászattal”, az angolok „munkával”, mi magyarok pedig: „henyéléssel”. S végül is hogyan s hol halunk majd meg? A spanyolok „ágyban” halnak meg, a franciák „háborúban”, az olaszok „kolostorban”, a polákok „az istállóban”, a németek belefulladnak „a borba”, az angolok „a vízbe”, a muszkák „a hóba”. És mi? Mi belepusztulunk a folytonos viszálykodásba, „vagdalkozásba”. Végül is tehát az a kép rajzolódik ki Magyarországról, hogy Európa legtermékenyebb országa, tejjel-mézzel folyó Kánaán, ámde lakosai gonoszak, álnokak, izgágák, vérszomjas farkasok. És: henyélnek. Nem érdemlik meg jó sorsukat. Hogy miért vagyunk épp mi a leggyűlöletesebb fajzat, az érthető a kuruc-labanc harcok évtizedei után. Az azonban már figyelemreméltó, hogy akkoriban még a németek álltak a legiszákosabb nemzet hírében, az angolokat pedig már akkor, az ipari forradalom korai évtizedekben is dolgos népként emlegették a messzi Tirolban. Minket meg mihaszna, henye nációként. Az idők változnak. Ma már nem a németek kocsmáznak a legtöbbet, mi pedig nem vagyunk Kánaán, és a henyélésre se jut már időnk a túlélésért folyó mai küzdelemben. De azért a rólunk festett akkori torzkép elgondolkoztató. Mert képünkkel és önképünkkel azóta is komoly bajok vannak. Manapság is gyakran torzképünket rajzolják sokfelé a világban, és torz képünk van magunkról nekünk magunknak is. Már szinte bele se merünk nézni a tükörbe, és eltakarjuk arcunkat akkor is, ha mások tekintenek ránk. Nem vagyunk egyedül ezzel a bajjal….” A folytatást itt olvashatod:

http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/116/1/8/

...most rád gondolok...

2008.01.08.kedd
 

Kosztolányi Dezső: Egy kézre vágyom  

Jó olvasó, ki ülsz a lámpa mellett,
akárcsak én itt, most rád gondolok,  
s akármi vagy, versekkel ünnepellek.  
Látom fejed, figyelmes homlokod.
Testvértelen és bánatos 
a költő az életek, a szívek alkuján.  
És néha, ő, a magányos ődöngő  
kétségbeesve nyúl egy kéz után.  
Most a kezed kell - nincs kéz a világon  
mit így szorítanék, egy kézre vágyom,
az éjen át nyújtsd, légy akárki bár.  
Gondolj reám és messze útjainkra,  
s mondd, ki lehet, aki e verset írta,
ki az a testvér és neki mi fáj?

Gyártelep=havazás ?

2008.01.08.kedd

 Nagy ipartelepek, gyárak közelében megfigyelhető az a jelenség, hogy a gyár közvetlen (1-2 kilométeres) környezetében havazik, míg máshol hónak nyoma sincs. Ez a jelenség - hasonlóan a városi klímához - az ember éghajlat-alakító tevékenységének eredménye. A gyárkéményekből kis területen igen intenzív aeroszol-kibocsájtás történik, azaz nagy mennyiségű por, korom jut a levegőbe. Ezeken a részecskéken a levegőben lévő vízpára kicsapódik: felhőképződés megy végbe. A felhő ezután (ahogy természetes körülmények között is) tovább fejlődik, míg a felhőcseppek akkor méretet nem érnek el, hogy kihulljanak belőle. Így fagypont felett eső, fagypont alatt havazás alakul ki. Mivel a gyártelepek közvetlen környezetében több ilyen felhőképződést segítő részecske van a levegőben, ezek a területek a környezetüknél jobb feltételekkel rendelkeznek a felhő-és csapadékképződéshez. A környezetszennyezés helyi csapadéktöbbletet eredményez

  

Egy ilyen téli helyzetet örökített meg a NASA Terra műholdja: a nyugat-európai ipari városok közelében a ködös decemberben hófoltok láthatók, míg a távolabbi környezetükben a felszín teljesen hómentes. A felhők a légkörben természetes körülmények között is mindig felhőképző magvakon alakulnak ki, a vízgőz ezekre csapódik ki, csak ezek a felhőképző részecskék emberi beavatkozás nélkül vannak jelen a levegőben.  


 A folyamat annál könnyeben végbe megy, minél nagyobb a levegő páratartalma: például ködben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyárak közelében minden hónapban több eső, hó hullik, de éves átlagban megfigyelhető a többlet. A nagyvárosokban is előfordul ez a jelenség, csak nem ennyire látványosan. A városi mikroklíma sajátossága, hogy gyárak illetve háztartások által a levegőbe juttatott por, korom miatt a városokban több csapadék hullik, mint környezetükben.  

Rájöttem, vagy olvas az ember, vagy blogot ír, mindkettőre egyszerűen nem elég a 24 óra ébren töltött része... @a hűséges kommentelőm ajánlása "elvitte" szinte az egész estémet. Most aztán jól kitolok Veletek, tovább-ajánlom : http://meteo21.hu/site/index.php A jobb oldalon rengeteg nagyszerű olvasnivalót találtok, tényleg érdemes megnézni !