Miképp nőttek össze, majd váltak szét többször is a földrészek, hogy terjeszkedett szemem láttára, a Föld tengelyének kis elmozdulása miatt, a mindent elborító, halálos jégtakaró Európa nagy részén. Milyen magasan állt meg a mai London peremkerületén a gleccserjég, vagy a tektonikus lemezek egymásra-csúszása miképp emelte több ezer méter magasba a Himaláját.
Nem is azért volt érdekes a film, mert olyasmit mutatott, amit nem tudtam, hiszen a tények többségét ismertem. Hanem a „hogyan” technikai trükkjei voltak lenyűgözőek. Olyan nagyszerűen volt elkészítve a film, hogy alig bírtam betelni vele.
És akkor ma találtam egy jó kis cikket: http://geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=6705 „Tízmillió éven belül új óceán keletkezik Afrikában” - címmel. Érdemes elolvasni. Csak a bolond nem érti meg/fogadja el: a Föld nem egy „kész valami” - csak mi érezzük annak - ebben a vacak kis 60-70 évünkben, amit itt töltünk rajta. Egy csodálatos, élő „Izé” „Valami” vagy talán így kellene írnom a Földünk a „Csoda” maga. Tönkretesszük ? Biztos. Kiraboljuk kincsét, kiirtjuk erdeit, megöljük élőlényeit ? Mind, mind igaz…Sebaj. Le fogunk mi pusztulni még innen egyszer, tán nem is nagyon sokára és hiszem, hinni akarom, a Föld tovább fog élni. Sőt. Szebb lesz nélkülünk. És a majom kezdheti elölről….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése