Krimi

Helyszín : Pécs, belvárosi, I. emeleti, belső /zárt/ udvar felőli, teraszos lakás. Nyár. Éjszaka. 40 fok. Terasz ajtó nyitva, redőny 2/3-ig leeresztve /hogy kicsit mozduljon a levegő./ Két igen idős /88,96/ ember. Y bácsi X néni külön szobában alszanak. Éjjel 1 óra. Betörő jön. Vagy Besurranó /hiszen nem „tört be”. Mindegy/ Bemegy X néni szobájába. Az éjjeli edényt és a kikészített WC papírt óvatosan odébb rakja – nehogy má’ felrúgja. Az éjjeliszekrényről felmarkolja a gyógyszeres dobozt, a Tv tetejéről a számlákat /és nem ékszereket/ tartalmazó kisebb fadobozt és a /tán mobilnak nézett ???/ Tv kapcsolót. Átmegy a nagyszobába s mivel sötét van, behajtja az üveges ajtót és a legnagyobb lelki nyugalommal villanyt gyújt. /Meg kell nézni, hogy érdemes volt-e a dobozokat kihozni./ Ébren alvó X néni a fényre felpirkad: - Apa ! Apa mi történt ? Valami baj van ? Y bácsi: - Mi van ? Mi történt ? /Mindez a magas korúak süketsége miatt olyan hangerővel, hogy valószínű a szomszéd is hallhatta./ Lámpa elalszik, csend honol. Y bácsi felkel, bemegy a szobába, látja az asztalon szétdobált számlákat… Hm… hát igen. Itt járt a betörő…. Mivel már háromszor rabolták ki őket /nem ebben a lakásban/ tudják, a rendőrséghez fordulni teljesen felesleges, és emellett szörnyen fárasztó dolog. Leengedik a redőnyt, bezárják a teraszajtót és visszafekszenek aludni. Megköszönik Istennek, hogy legalább a torkukat nem vágta el… Reggel Y bácsi kimegy a teraszra terepszemlét tartani. Megdöbbenve tapasztalja, hogy a betörő bizony visszajött másodszor is, /ha már a lakásból kizárták/ és az előszoba szekrénybe tárolt élelmiszer- és italféléket MIND elvitte. Hozzá kell tennem, rendkívül előnytelenül kialakított lakás, 2x 2 m-es a konyha, kamra nincs, élelmiszert meg ugye azért csak-csak kell az embernek tartani valahol… Ki gondolta volna, hogy a tartós tejnek széf kell…Szóval eltűnt az összes leves- és pudingpor, a tarhonya, a rizs, liszt, cukor, két kg. kávé, 4 tábla étcsokoládé és 4 üveg Hubertus. Feltehetőleg nem volt a betörő/besurranó kedves magyar honfitársunknak se kedve, se ideje az ereszcsatornán tízszer le meg fel mászkálni, ledobált mindent az udvarba, majd ott szépen összeszedte. Sajnos a Hubertuszos üvegek a ledobás következtében összetörtek, pedig nagyon ügyesen, a bokrokba/ra/közé próbálta dobálni. A gyógyszeres kisdoboz ott maradt, de a távirányítót elvitte emlékbe. Hát kérem ez ma Magyarország, Ez ma Európa Kulturális Fővárosa. Éljen ! Éljen ! Éljen ! Ezt akartuk ?! Kép: http://mogyorosivas.hu/img/termekek/8b_z.jpg