Elkeseredett dühkitörés.....

.... ami valójában semmire sem jó...

Ma kaptam meg a MME Baranya megyei csoportjának hírlevelét, melyben az alábbi cikket találtam. Bemásolom az egészet, mert lám, NEM CSAK Pécsett - de valószínű CSAK Magyarországon - vált divattá ez az őrült fairtás...
Sajnálom, hogy nincs több külföldön élő olvasóm,  mert ha a világ minden tájáról érkeznének ilyen fotók, kicsit nyugodtabb lennék.

De hogy mi megy itt ebben az országban már a fákkal is, az elképesztő. Ki itt a környezetvédelmi miniszter ? Van egyáltalán olyan ?
És ha van, mit véd ?

Megtaláltam.
Van.
Mondjuk nem írom ide a nevét, ha valaki kíváncsi rá, keresse meg...

A régi állapotról sajnos nem találtam a neten képet, csak a templom előtti fasor végéről. Az egész utca ilyen volt:

http://kirandulo.reblog.hu/csodatevo-zarandokhely-baranyaban---mariagyud

...és ilyen lett:

Természetvédelmi kezelés?

"Még 1937-ben történt, hogy a Gyűdi Legeltetési Társulat a helyi lakosok összefogásával hársfasorokat telepített a máriagyűdi Kossuth Lajos és Járó Péter utcában. Tették mindezt azért, hogy a vonattal érkező zarándokok rendezett környezetben haladhassanak a
Boldogasszony-kegytemplomig. A fasorok azóta meghatározó részeivé váltak az utcaképnek.

Ennek is köszönhető, hogy a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1979-ben helyi jelentőségű természetvédelmi értékké nyilvánította a fasorokat. A határozatban csupán annyit írtak elő, hogy a „hiányzó egyedeket hársfákkal kell pótolni”.
A rendszerváltást követően számos korábbi jogszabály érvényét vesztette, s emiatt a helyi jelentőségű természetvédelmi területek és értékek védettsége is megszűnt.

Az Alkotmánybíróság azonban előírta az önkormányzatoknak a védetté nyilvánítási eljárás újbóli lefolytatását. Az ún. dereguláció során a siklósi önkormányzat 2007-ben védetté nyilvánította a fasorokat, de kihagyta belőle a Járó Péter utcai fákat. Tudomásunk szerint az önkormányzat külön természetvédelmi kezelési tervet nem készített a fasorokra vonatkozóan, holott ezt a jogszabály kötelező érvénnyel írja elő.

A Kossuth utcában lakók többsége szívén viselte a fák sorsát, ezért érte őket váratlanul,hogy a Városgondnokság a fák „metszését”, azaz a lombkorona durva megcsonkítását tervezi. Miután ez február végén kitudódott, jelentős indulatokat kavart a helyiek körében, ezért
ezért az önkormányzat sebtében lakossági fórumot hívott össze március 1-re.

Az érintettek aznap kapták kézhez a fórumról szóló értesítést, ezért egy részüknek nem volt lehetőségük részt venni rajta. Így érdemben nem tájékozódhattak a tervekről, és véleményüket sem mondhatták
el. A fórum összehívásának ezért nem volt sok értelme már csak azért sem, mert a fasorok megcsonkítására vonatkozó döntés már korábban megszületett, és a kivitelező felkészült a munkálatok elvégzésére. A fórumot követően ez néhány napon belül meg is történt, a Kossuth
utcában álló összes fát durván lecsonkolták.

Azt nem lehet tudni, hogy ez a természetvédelminek aligha nevezhető beavatkozás milyen szakvélemény alapján valósult meg. A fák egészségesek voltak, élősködő fagyöngy nem támadta meg őket, a száradás jeleit nem mutatták. Ha esetleg itt-ott az ágak nyesésére,
eltávolítására lett volna szükség, az kíméletesebben is megoldható lett volna. A fákon élő és időnként túlzottan elszaporodó élősködők (pl. levéltetvek) ellen pedig kíméletes permetezéssel megfelelő eredményt érhettek volna el.

Az eset kapcsán számos kérdés merül fel. Az egyik legfontosabb, hogy egy védett fasor esetében megengedhető-e ilyen mértékű durva beavatkozás? Mennyire felelősen gondolkodnak azok a döntéshozók, akik csak a csonkolásban látták a fák „megmentésének”
lehetőségét? Mennyire fontos a döntéshozóknak az értékekhez érzelmileg is kötődő lakosok érdemben történő tájékoztatása, véleményük figyelembe vétele?

A lakosoknak sok lehetősége nem maradt. Képviselőik egy memorandumot fogalmaztak meg az önkormányzati testület számára, melyben nehezményezték az ügyben folyó eljárás módját, és a későbbiekre vonatkozó kéréseiket adták elő. Ehhez mellékelték azt az
aláírásgyűjtő ívet is, amit a Kossuth utcában élők döntő többsége ellátott kézjegyével. Kéréseik vajon megértésre találnak?"