2024. február 1., csütörtök

Szobor fotók

A barlangozáson kívül volt nekem többféle "korszakom"...az egyik pl. a szobor-fotózás volt.

624 szobor képét töltöttem fel, (=kerestem fel), fotóztam le, derítettem ki a hozzá tartozó tudnivalókat.

A napokban épp felfedeztem, hogy egy szobor áthelyezésre került, s ha ilyesmi tudomásomra jut, természetes, hogy javítom a régi anyagot. Ma is elmentem József Attila szobrának új helyét dokumentálni, bár elég rosszak voltak a fényviszonyok, de azért megcsináltam, javítottam a helyszínt, betettem az új képeket.

Néha elgondolkodom, hogy ha valamiféle "listát" kellene csinálnom az életemről - hát lenne miről írnom.

Mindenesetre a szobrokat  (később ugye a kálváriákat) jó feladatnak tartottam. Kár, hogy mostanában már nincsenek ilyen jó ötleteim. Tán többet mennék, ha lennének...új célok. De nincsenek...

Nem mondanám, hogy túl jó képek, és maga a szobor is...hát mit mondjak, nem a kedvenceim közül való. De íme, a Tudásközpont elé áthelyezett József Attila szobor:  


Hogy ezek a színes, zománcozott kockák mi a csodát keresnek itt, ki az alkotójuk, miért tették ide - nem nyomoztam utána. Nekem nem tetszik. Amúgy meg a kockák melletti padok miatt a lépcsősornak csak igen kis része használható. Bevallom, ennek se értem a logikáját....







Szóval nekem nem tartozik a kedvenc szobraim közé...

És ha már a szobor témáját nézem, akkor beillesztek ide egy verset is - rég volt már vers a blogban...

Kosztolányi Dezső

Mint aki a sínek közé esett...
 
Mint aki a sínek közé esett...
És általérzi tűnő életét,
míg zúgva kattog a forró kerék,
cikázva lobban sok-sok ferde kép
és lát, ahogy nem látott sose még:
 
Mint aki a sínek közé esett...
a végtelent, a távol életet
búcsúztatom, mert messze mese lett,
mint aki a sínek közé esett:
 
Mint aki a sínek közé esett -
vad panoráma, rémes élvezet -
sínek között és kerekek között,
a bús idő robog fejem fölött
és a halál távolba mennydörög,
egy percre megfogom, ami örök,
lepkéket, álmot, rémest, édeset:
 
Mint aki a sínek közé esett.
 

1910

4 megjegyzés:

  1. Hát én sem tudok sokat kezdeni az ilyen „remekmüvel“. De legalább ne fogjá rá hogy József Attila, lehetne a neve : „Egy örült álmai“ vagy hasonló. Hülyének nézik a nézöket, vagy „müvészi szabadság“ , nem tudom de számomra nem jelent semmit. Elnézést, analfabéta vagyok a müvészetekhez. De kérdezem kinek kellene tulajdonképpen szólnia, egy ilyen „alkotásnak“ mindenkinek, vagy csak az érthetelent is értö müvészeknek?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez kérem az "alkotói szabadság" . Alkotni mindent szabad, mindenkinek - megérteni viszont lényegesen kevesebbet ért az ember - csak nem beszél róla....Szobor-fotózásaim közepette bizony találkoztam néhány olyan alkotással, amiért én, ha szobor-megrendelő vagyok - egy fillért nem fizettem volna. Hát nem vagyunk egyformák....

      Törlés
  2. Ilyenkor talán az a jó hogy legalább az illető nevét oda írják mert különben nem tudnánk kit ábrázol a remekmű

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teljes mértékben igazad van - és nekem nincs kifogásom azzal, hogy van, aki szerei az ilyen modern szobrokat - de én meggondolnám, hogy hol állítom ki....

      Törlés