MOHA

A mohát gyakran valami, a szépet zavaró növénynek tekintjük. Lekaparjuk falakról, járdákról, fatörzsekről...

De a moha sokkal több, mint dekoráció, élő klíma- szövetséges. Talaj nélkül nő, közvetlenül az esőből és a levegőből táplálkozik. Kövön, téglán, fakérgen, még háztetőn is megél.

Bár kicsi, de a moha hasznos növény. Nedvesség szabadításával hűti le a városokat, kiszűri a levegőből a szennyező anyagokat, puha rétegei alatt pedig egész mikro-ökoszisztémákat véd.

A mohák az egész Földön elterjedt növények, mintegy 26 000 ismert  fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él. (! Tudtad ? Én nem...) Kis termetű, levélkére és száracskára tagolódó vagy telepes, zöld, spórás növények, amelyeknek nincsenek gyökerei és szállítószövete. A szárazságot és a fagyot is jól tűrik. Kanadai tudósok megállapították,  a mohák a gleccsertakarók alatt átvészelt 400 év elteltével is képesek új életre kelni, amint napfény éri őket. Ezt a képességüket annak is köszönhetik, hogy az emberi őssejtekhez hasonlóan működő sejtjeik vannak. Egyetlen sejtből képes létrejönni egy teljes növény.

Mégis eltávolítjuk, pusztán azért, mert nem illik a kertünkbe, fáink törzsére, házunk falára, stb....

A moha nem gyom. Védelem, csendben a bolygónkért dolgozik. Hadd nőjön ! Hagyd lélegezni ! Hagyd élni !

Manókert

A moha, a moha

az kérem egy kész csoda.

Párna, ami apró, szőrös

meglapul a sok nagy kő közt.

Terepszínű: zöld és barna,

néha fák törzsét takarja.

Hogyha nézed - jó sokáig -

alakot ölt, s elbokázik.

Meglehet, csak éjszaka

- ha nem látod - tér haza.

Ott a manók kertecskéje…

Ez meg itt a mese vége.

2008