2008. december 25., csütörtök

Szenteste

Ha az ember képes pár órára mélyen lenyomni tudata legaljára a számára fájó gondolatokat, akkor lehetősége van arra, hogy tűrhetően ünnepeljen. Ezen igyekeztem én is, ugyanis családom egyik tagjának még arra sem volt ideje, hogy egy vacak sms-t vagy e-mailt küldjön, – megszomorítva ezzel az én karácsonyomat. No de mondom, igyekeztem a fájdalmat bezárni egy dobozba a lelkem legmélyén. 
Ettől függetlenül /vagy azért, mert sikerült a fájdalom-izolálás/ szép volt, jó volt minden azokkal, akik a „maradék-családból” összejöttek az ünnep tiszteletére. Sajnálom, hogy a nagy beszélgetés és tevés-vevés közepette a csodásan felterített bőséges karácsnyi asztalunkat, vagy az én torta-alkotásomat nem fotóztam le. Este – szokás szerint - elmentem a görög-katolikus karácsonyi misére, ami előtt a gyerekek mindig betlehemes játékot mutatnak be. Ott készült ez alábbi kép is. Egyébként aki még nem látta a néhány éve elkészült ikonosztázt, érdemes egyszer eljönni és megnézni, tényleg szép. 

  http://www.parochia.extra.hu/pecs/pecs.htm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése