2009. szeptember 17., csütörtök

Ich bin, was ich tue /Az vagyok, amit teszek/


Reinhold Messner (Villnöss-Funes, Dél-Tirol, Olaszország, 1944. szeptember 17. -) világhírű hegymászó.

Messner volt az első aki egyedül megmászta a Mount Everest csúcsát, a monszun ideje alatt, ráadásul még oxigénpalackot sem használt (1980). Elsőként kivitelezett technikailag nehéz szólóutat a Nanga Parbaton, és elsőként mászta meg a tizennégy 8000 méternél magasabban fekvő hegycsúcsot. 1989. október és 1990. február között A. Fuchs-szal átkeltek gyalogosan az Antarktiszon. Számos könyvet írt élményeiről, ezek közül magyarra is fordítottak néhányat. Magányos oxigénpalack nélküli mászását a Csomolungmára a mai napig nem ismételte meg senki.

Létrehozta a „Messner Mountain Museum Project”-et szülőföldjén, Dél-Tirolban (Bozen-Bolzano, Burg Sigmundskron). Második múzeuma, az egyedülálló tibeti gyűjtemény „Sammlung von Tibetica” (Vinschgau, Schloss Juval) 2002. június 29-én nyitotta meg kapuit a következő Messner múzeum a „Museum Dolomites” a Monte Rite-n lévő I. világháborús erődben.
1999 és 2004 között az Európai Parlament tagja az olasz Zöld Párt képviseletében. Biofarmja van, továbbá termékeny író, már több mint 40 könyvet írt.  /wikipedia/

Hivatalos honlapja: http://www.reinhold-messner.de/
Képek: http://claudiocaprara.ilcannocchiale.it/mediamanager/sys.user/38949/Reinhold%20Messner%20appoggiato%20alla%20parete.jpg
http://partitodemocratico.gruppi.ilcannocchiale.it/mediamanager/sys.user/38949/Reinhold%20Messner%20e%20il%20suo%20castello.jpg



Bizonyára megoszlanak róla a vélemények. Többféle megítélésével találkoztam – ám mivel a hegyek megszállottja, nekem szimpatikus ember. Számtalan filmet láttam vele/róla, a múzeum-szerű kastélyáról, az útjairól. Sajnos életében sosem fog tudni megszabadulni attól a vádtól, hogy ő volt estvére halálának okozója/elősegítője.
Itt egy részlet az Index.hu egy cikkéből:

Reinhold Messner, a világhírű hegymászó továbbra is minden eszközzel igyekszik bebizonyítani, hogy nem tehető felelőssé öccse tragikus haláláért. A két testvér 1970-ben együtt indult a Nanga Parbat hegycsúcs meghódítására a Himaláján. Az ifjabb Messnernek azonban a csúcs közelében nyoma veszett, amiért az egykori hegymászótársak Reinholdot teszik felelőssé. A hegymászó most öccse két évvel ezelőtt előkerült csontjai, bakancsa és dzsekije alapján igyekszik bizonyítani ártatlanságát. Ez nem is olyan könnyű.

Mínusz 40 fok hideg volt. A két testvér 7000 méter magasan a meredek és jeges Rupal sziklafalon mászott. Az akkor 25 éves Reinhold végül egyedül indult el a 8126 méter magas csúcsra, öccse ugyanis túlságosan elgyengült és a magashegyi betegségtől szenvedett. Reinhold elmondása szerint ahogy közeledett a célhoz, hátrafordulva egyszer csak észrevette, hogy öccse mégiscsak utánaeredt. Mikor Günther utolérte őt, a két testvér a világon először együtt érte el a kegyetlen hegycsúcsot.
Az, hogy ezután mi is történt pontosan a Nanga Parbaton, máig tisztázatlan. Hat nappal később mindenesetre Reinhold Messner egyedül tért vissza az expedíció lejjebb várakozó tagjaihoz. Reinhold azt mondta társainak: két nap és két éjszaka vezette le öccsét a csúcsról egy könnyebb, másik szakaszon, ám Günthert elkapta egy lavina és nyoma veszett. Az igazságot csak Reinhold Messner ismeri, de vajon ez-e az igazság?

Messner és az egykori sorstársak, Hans Saler és Max von Kienlin súlyos vádakkal illették egymást a nyilvánosság, később pedig több fordulóban a bíróság előtt is, azzal vádolva meg Reinholdot, hogy felelősség terheli öccse haláláért. A gyűlöletkampányban feltehetően szerepet játszott egy személyes sérelem is. Amikor Reinholdnak a tragikus expedíció után hét lábujját kellett amputálni a súlyos fagyási sérülések miatt, van Kienlinéknél épült fel betegségéből. A lábadozás minden bizonnyal kellemesen telt a meggyötört hegymászó számára, von Kienlint ugyanis nem sokkal később elhagyta hitvese, Ursula és Reinhold felesége lett.

1971-ben Reinhold egyszer már megpróbálta felkutatni öccse földi maradványait a Himalája jege alatt, de nem járt eredménnyel. Két évvel ezelőtt nagyobb olvadás indult, s feltehetően ennek köszönhetően került elő Günther Messner lábszárcsontja. Az első lépés az azonosítás volt. Ennek érdekében lábszárcsontot elküldték egy innsbrucki intézetnek, amely megállapította, hogy az nagy valószínűséggel Günther Messneré. Később más csontok, ruhafoszlányok, a dzseki darabjai és a bakancs is előkerült.Kérdéses persze, milyen bizonyítékul szolgálnak a halál körülményeire a megtalált darabok. A szóban forgó lábszárcsontot 4300 méter magasan találták meg azon az úton, amelyen Reinhold is leereszkedett. Ez azt bizonyíthatja, hogy Reinhold az öccsével együtt jött le a csúcsról, azaz nem küldte őt egyedül egy másik úton vissza az alaptáborba, mint vádlói állították. Mások szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a földi maradványok korábban 7000 méter magasan hevertek, csak az olvadó hóval csúsztak le a korábbi alaptábor magasságába.
A volt hegymászótársakat azonban mindez nem győzi meg Messner verziójáról, mely szerint a két testvér együtt ereszkedett le a csúcsról. Hans Saler szerint továbbra is kérdéses, valójában hol és hogyan halt meg Günther Messner.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése