Régóta készültem hogy felfedezem ezt a helyszínt - amit némi kis titokzatosság leng körül - és épp emiatt én sem fogom megírni, hogy pontosan hol van - de tény: öröm volt számomra, hogy megtaláltam és még nagyobb öröm a csodás - még-sosem-látott - tavaszi-héricses rét. Nem is tudok elég jó jelzőket írni és nem is fogom az összes képet megmutatni, ( vagy 20 készült csak ezekről a virággal telenőtt rétekről...) Szóval nagyon jó délutánom volt.
Az út eleje betonozott, de már látszik a téglával kirakott rész...
Ez az út különlegessége....
Aztán átvált a terep ilyen kövesre, majd egyszer csak véget ér, és földútként folytatódik.
Még soha ennyi tavaszi héricset nem láttam. Csodás volt, és tudom a kép szinte semmit se ad vissza a látványból...
Az illatos hunyor már termését ringatja a szirmai között...
Állítólag varjúháj. Jó sok volt belőlük.
Ennek sajnos mindig elfelejtem a nevét... :-(
Na, megvan! Szárnyas (paraléces) kecskerágó !
A sárga kis virág indás pimpó (? - azt hiszem...)
Némelyik fának szerencséje volt, nem fagytak el a levelei, de láttam fagyott rügyeket is...
Zuzmóval elborított virágos kökény-ág, meg az a kis piros pozsgás...
Az út mentén több ilyen ősöreg fát láttunk...
Ez is egy csodás, hatalmas példány....messze kellett tőle mennem, hogy az egész koronája beleférjen a képbe.
Na, ki lakik az odúban ? :-) Hát egy manó....
És a "csúcs-kép". Ajándéknak tekintem. Még sosem tudtam ilyen közelről egy kicsi állatot lefényképezni. Csináltam is vagy 10 képet róla - aztán megunta a nagy fotózkodást és bebújt a biztonságos lakásába....
Én is felkerestem ezt a különleges helyszínt évekkel ezelőtt. A lehetetlen időjárás ellenére a virágok csodásak. Az utolsó kép pedig mindent visz.
VálaszTörlésÉn még ilyen, "virágokkal terített" mezőt sosem láttam...
TörlésNagyon jó kis kirándulás volt ! :-)