Csak a baj...meg a jaj

(Ezt az elmúlt "csendes napok" alatt írtam. Kicsit gondolkodtam, hogy közreadjam-e, de végülis ...ez is én vagyok...vállalom magam...)                      

Alaszka nyugati partjainak ritkán lakott térségében több mint 2000 embernek kellett elhagynia otthonát, sokakat az amerikai légierő gépeivel mentették ki a szárazföldön elérhetetlen településekről, a mentőakcióba a Nemzeti Gárda is bekapcsolódott. Az evakuált embereket az állam nagyobb városaiba, és részben a legnagyobb városba, Anchorage-ba vitték.

Az Egyesült Államok legészakibb szövetségi államát a múlt hétvégén érték el a Halong tájfun kifutó szelei, amelyek így is 2-es fokozatú hurrikán erejével csaptak le a partvidéken, áradásokat okozva. Ijesztő képeket láttam...

Más téma.  Ez itt alább nem Alaszka...: 

A minden-napi földrengéseket, vulkánkitöréseket és egyéb természeti katasztrófákat nem kezdem el sorolni....pár nap alatt annyi rémség történt  a világban...és ez csak kettő közülük...

Nem tehetek róla, engem aggasztanak ezek a képek/hírek...Még akkor is, ha ezer km-ekre tőlem történik. Újra és újra csak a strucc-politikát gondolom menekvésnek: nem kell nézni, olvasni ezeket a híreket - és akkor nagyszerű ! már nem is tudsz róluk...

Csak azt nem tudom, hogy az eddig belém-ivódott gyanakvást és félelmet miképp tudom kipucolni az agyamból ?

De !

Azon is gondolkodtam, hogy talán csak én vagyok ilyen "érzékeny"? Mert hát  a "zemberek" milliói a mobiltelefonjukkal, s benne ezekkel a rémségekkel kelnek, fekszenek, az a társuk, a barátjuk, a mindenük. Vele/általa beszélgetnek, tőle kérnek tanácsot, neki sírják el bánatukat...Senki más nem pánikol csak én ? (Pedig nincs is mobiltelefonom...)

Csak a tévét, meg a számítógépemet nézem... 

Édes Jóistenem, mi lett velünk ? Hová változott (süllyedt?) ez a világ az én nyomorult kis 80 évem alatt...  vagy: Legyintsek rá ? A világ mindig is tele volt bajokkal. Volt vulkánkitörés és árvíz az ősember, az egyiptomiak, görögök, rómaiak (és németek/oroszok) uralmi ideje alatt is. Akkor most nekem mi a bajom ?

Nem, nincs más menekvés, szemet, fület befogni és menekülni... tán egyelőre még nem a másvilágba....de talán egy másik (általam kedveltebb, megszokottabb) világba, a természetbe...

De jaj! Jaj! Jaj!

Már ott se leszek nyugodt és boldog..hadd ne kezdjek írni az erdőirtásokról, a szárazságokról, az állatok betegségeiről (most éppen  a kitörőfélben lévő madárinfluenzáról https://www.tagesschau.de/inland/gesellschaft/voegelgrippe-ausbreitung-100.html )

Mondjátok van egy hely, ahol békében és gondtalanul lehet élni ?

Az éjjel az jutott eszembe, hogy tán be kellene mennem egy, a világ zajától eldugott helyen épült, net és tv nélküli szocotthonba...

Na de ott meg mit csinálnék ? Valahogy nem tudom elképzelni, hogy napi 24 órámat a halálra-várás töltse ki...

Nincs jó megoldásom...Marad ez, ami van - el kell viselnem, ha tetszik, ha nem.

Egy jóakaróm tanácsa:

"Ne vedd a válladra a világ baját,úgyse tudod elcipelni. Elég az neked, ha a sajátjaiddal megbirkózol." 

Hát valahol itt van az igazság....