Vidáman úszkálnak, hűsölnek a vízben....
Nyári este
Mikor a narancs, barnás-szürkébe hajlik át,
az alkony akkor köszönti az éjszakát.
Az ég oly selymesen kékes-lila,
aranyfonállal varrt dísz millió csillaga.
A hegy s az ég szinte határtalan,
egyik a másikba olvad hangtalan.
Hűs szellő simítja lágyan el a gondokat,
gyöngysorrá fűzi a villanyoszlopokat.
Állsz s csak ekkor érzed: kerek a világ,
Nem számít mi volt, mi lesz,
A holnap temeti, a tegnap megszüli a mát.
2008.aug.








Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése