Ő a katángkóró:
Ez a legkedvesebb nyári vadvirágom. Megterem elhanyagolt városi gyepen, útszélen, mezőkön, majdnem mindenhol jól érzi magát, olyan igénytelen, egész nyáron át virágzik. Állítólag már az ókori görögök, rómaiak és egyiptomiak is ismerték és használták.
Nemesített változata a kávépótló cikória, melyet a 17. században kezdtek el termeszteni Európában. A napóleoni háborúk alatt (amikor Európába nem juthatott be „rendes” kávé) kezdték igazán értékelni és fogyasztani. A kávé ennek gyökeréből készült aszalás, pirítás, darálás után.
Megjelenésre nem túl elegáns, vékony, kevés-leveles szárán ülnek a kis kék virágocskák – tényleg olyan „kóró”-szerű. A virág ehető, kék szirmai szépen díszítik az ételeket. Tőleveleit salátába, vagy szendvicsre szórva fogyasztják. A virágórák egyik legmegbízhatóbb tagja, reggel 7 körül nyílik.
„A katángkóró azonban nem elsősorban étrendi, hanem gyógynövény. A tejnedvet (laktucin) kibocsátó katáng cikóriasavban, flavonoidokban, nemes változata pedig inulinban gazdag. Fontos ásványi anyagokat (réz, vas, kalcium, foszfor) és vitaminokat tartalmaz. Mindenekelőtt étvágyserkentő, de elősegíti az epetermelést, csökkenti a trigliceridet és a koleszterint. Teáját régóta használják, a máj- és a veseműködést kedvezően befolyásolja.”
Nemesített változata a kávépótló cikória, melyet a 17. században kezdtek el termeszteni Európában. A napóleoni háborúk alatt (amikor Európába nem juthatott be „rendes” kávé) kezdték igazán értékelni és fogyasztani. A kávé ennek gyökeréből készült aszalás, pirítás, darálás után.
 |
A malátát árpából, búzából, rozsból készítik. Ezeket a magokat vízben áztatják egy ideig, aztán csíráztatják. Amikor a magból kibújt csíra elérte a szem hosszának kétszeresét, a magokat megszárítják, megpörkölik és ledarálják. (Nagyon sokáig ezt nem is tudtam, azt hittem csak a magokat pirítják és darálják.)
Gyerekkoromban olyan kb. 5cm átmérőjű, 1cm vastag korong formában, egy piros papírhengerben egymás mellé helyezve is került forgalomba - az alábbi képen látható. Szerencsére még találtam egy képet az akkoriban közismert Franck kávéból. (Feltalálójáról itt olvashatsz: http://postcardsshop.net/regi-markak-termekek-franck-kave-p-1240.html)
Ezt a "kávé-korongot" forró vízben kellett felfőzni, amihez a mi aranyos kis kézi kávédarálónkon átdarált pörkölt árpakávé is került. Volt a nagymamámnak egy kb. 1,5 literes, egy fülű, kívül piros-zománcos fazeka, azt csak kávéfőzésre használtuk. Emlékszem, mindig kanállal kellet kevergetni, mert "szeretett" kifutni. Tudni kellett, hogy mikor főtt meg, s még kifutás előtt lezárni a gázt alatta.
Én ma is iszom néha cikória kávét. Szeretem.
Én ma is iszom néha cikória kávét. Szeretem.
Az Inka csomag képe csak nosztalgiából került ide - ugyanis mostanában már nem kapható. Helyette a másik két fajtát vettem, most van folyamatban kipróbálásuk.
Kávé-infók innen:
Képek:
