2019. május 31., péntek

Újra Mohácson


Sokszor írtam már Mohácsról – ami nem meglepő, hiszen valamiféle kötődésem van ehhez a városhoz, méghozzá gyerekkori és azok a kötelek erősek…
Van fent a blogban egy csomó fotó is, hiszen majd minden alkalommal ezt-azt megörökítettem. Így hát nem sok különöset tudok mesélni már, dacára, hogy emlékeim vannak bőségesen.




Amúgy a fogadalmi templom stációs üvegablakainak fotózása volt most az úti cél, ez sikerült is – már amennyire színes üvegablakok fotózása az én gép-lehetőségeimmel sikerülhet, de végülis Mohács felkerült a listára.



„Természetesen” lementem a Duna partra, megvártam egy komp ide-oda úszását, lefényképeztem az árvédelmi  és gátépítési emléktáblákat (visszagondolva a az 1965-ös nagy árvízre – amit helikopterből volt szerencsém – részben – látni), majd befordultam a kis cukrászda mellett a Mészáros utcába. Itt egy kis „malacságot” kell megírnom: ebben az utcában volt egy szóda-csináló üzem, mely előtt mindig lovas-kocsik várakoztak. Ez okból (a sokáig tartó "parkolás" miatt), hát hogy is mondjam finoman? bizony lópisi szag lengte be az szűk utcácskát, amit  mi  nemes egyszerűséggel így is hívtunk .... (bocsánat, de hát tényleg….) 😏
Persze szódaüzem már ezer éve s ugyanennyi ideje lovas kocsik sincsenek – csak az én emlékeimben…







 
Majd folytattam utamat az Eötvös utcán át, mert célom a Vörösmarty utca volt, melynek egyik házában (ami ma már nem áll) több nyarat is töltöttem.
Az Eötvös utcának történelme van: itt állt a zsinagóga 1968-ig (még én is emlékszem a romos, elhanyagol épületre) – aminek helyére aztán egy ronda, modern ház, a könyvtár épült. Tényleg ronda, na de hát…ez van…. Szörnyű módon „elüt” a mellette lévő néhány régebbi háztól, nem tehetek róla, de az ilyen jellegtelen, semmitmondó kockatömböket nagyon utálom…
Az épülettel szemben van egy kis emlékpark, az egykori izraelita elemi népiskola helyén, ami „kárpótlásul” épült 1949-ben, nem is tudom, minek a kárpótlására… Sem a zsinagógát, sem a halálba menetelők életét nem lehet egy parkkal „kárpótolni”. De hát ez van…

 
A zsinagóga...
...meg ami a helyén áll ma.

Az emlékpark
  
Ha valakit érdekelne a hely története, pár sorban itt olvashat róla, a zsinagóga fotója is innen:  http://theoldmohacs.blogspot.com/2012/01/zsinagoga-mohacs.html


Készítettem pár fotót az utcában még meglévő régi házakról: 





Végül a Vörösmarty utcán  lassan átsétálva, emlékezve a gyerekkoromra, kiértem a főtérre, onnan  meg már csak pár percre parkoltam az autóval. Volt miről gondolkodnom hazafelé.



6 megjegyzés:

  1. Nosztalgiás kirándulást tettél jó is az! Kívánok szép hétvégét:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Éva, nektek is kellemes pihenést ! Jó néha visszalátogatni gyerekkorunk helyszínére

      Törlés
  2. Az én gyermekkori emlékeim a Vörösmarty utcából talán az, hogy ott tanultam meg (segítség nélkül) úgy-ahogy kerékpározni. (Ma már nem különösebben foglalkoztat, de pl. kerékpárom sosem volt,- lehet,csak (manapság) gondolom úgy, hogy szerettem volna ? Emlékezetem szerint volt abban az utcában egy (maszek) fagylaltos is,- elképzelhető, hogy az már egy későbbi történet ?- viszont ami biztos, én 2007.május elején jártam a Vörösmarty u.-ban ( de az egy más történet lehet(ne).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Félig-meddig jól emlékszel, a cukrászda jó hely volt régen is, híres volt a fagyija.Szekeres cukrászda a neve - és az utódok ma is üzemeltetik, de már más helyen, a főutcán van. Meg is kóstoltam - no nem a fagyit, de egy finom csokitorta szeletet.

      Törlés
  3. (2.) (Nem tudom, melyik nap járhattál Mohácson, ami biztos az az, hogy én (is) épp' 05/29-én (szerda) "emlékeztem" egy mohácsi történetre, a nyugd.szakszervezetben. )
    Látva a fotóidat : (emléktáblák) - én 2007.május elején jártam a "nosztalgiavonattal" Mohácson,- ( a "szénbányászok" rendezték )- az 1867.05.02.-i Pécs-Mohács vasútvonal avatásának emlékére. (szénszállítás) Emlékezetes "túra" volt, mert minden állomáson megállt a vonat,- leszálltunk.... és a helybeliek "fogadták" az utasokat... ( rég' ittam annyiféle házi pálinkát és egyebeket...) - majd a mohácsi vasútállomáson (?) emléktábla avatás is volt. (Megtaláltam a fotóját is - a pecsibanyasz.hu honlapon.) Persze, a Google segítségével megtalálhatnám, hogy hány évig működött a Pécs-Mohács vasútvonal, ill. mikor számolták fel... de nem nagyon kutakodtam. (Állítólag 160 éve (?) 1859-óta használták személyforgalomra.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én pár nappal előbb, vasárnap voltam, és nem vonattal, amit kicsit sajnálok, mert megfordult a fejemben, jó lenne azzal menni... Nagyon kevés hely van már itt a közelemben, ahová vonattal el lehet/érdemes menni. De hát ez(is) elmaradt.
      Egyébként van vonat még ma is Mohácsra, naponta 7 járat, ebből négy átszállással közlekedik.

      Törlés