2020. június 11., csütörtök

Szomorú sorok

Madárvilágot veszélyeztető mezőgazdaság:


Régebben

Napjainkban


Lehetséges megoldások és amit együtt tehetünk:




 (A ha-ha ha az az én "megjegyzésem" a szöveghez... ha nem értené valaki....)                                                                                                                                                      
Támogatom s ezért rendszeresen kapom a MME hírleveleit. Igaz ugyan, hogy a fenti 3 "segítő javaslatból" mindössze a helyi termék vásárlására van módom, mert más ügyekbe nincs beleszólásom és sajnos nem tudom, hogy akik a hatalommal rendelkeznek, mennyit adnak az ilyen felszólító levélkékre....
Igen, sajnos látom, fájdalmasan tapasztalom, hogy micsoda drasztikus változások történtek az utóbbi években.
Itt sírtam el a bánatomat nem egyszer, hogy eltűntek a tücskeim. Még a boltban vásároltak se maradtak meg - bár lehet ennek én vagyok az oka, hiszen ki tudja, ezek az "evésre tenyésztett" tücskök talán nem is alkalmasak a szabadban élésre.
Panaszoltam a madarak hiányát - most vettem egy gyönyörű új kis madáretetőt, tele van maggal... Három hete fent van: senki még csak a közelébe sem repül. Csináltam méhecskehotelt - légy se szállt rá.










ÉS...

és a szívem majd megszakad, de az én kertemben, ahol NINCS vegyszerezés, ahol szemöldökcsipesszel etettem a pókokat éveken át- egyetlen egy kis keresztespók sincs idén. Pedig - aki olvas, láthatta, még a szerelmi románcukat is lefotóztam tavaly. Hát hová lettek ? 


Könyörgöm,  mi van itt ? 
Rendben van, a macskáim 11 évesek - lassan talán elhagynak ők is. Rendben van én is elmúltam 75, lassan ideje készülődnöm. De hogy egy üres, lepusztult kert marad csak utánunk - elvadult virágokkal - hát azt rettentően sajnálom. 






7 megjegyzés:

  1. Szerencse, hogy vannak gyönyörű virágaid, amik körülvesznek! Bennük gyönyörködj! A többin nem nagyon tudunk segíteni, mivel minden megváltozott és folyamatosan változik. Két éve nálunk se volt madár, nem értettük mi van, de aztán egyszer csak visszatértek és újra zeng az udvar! Lehet, hogy hozzád is visszatérnek. Jó helyen vannak az etetők, egyszer majd rátalál egy "vendég" és hírül adja a többieknek. Csak győzd etetni őket!:) A macskák egyébként zavarhatják a forgalmat erősen..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A macskáim 12 évesek, épp csak enni jönnek elő a rejtekhelyeikről, még én se látom őket naphosszat, nemhogy esetleg egy madár...Szóval ők nem hibásak. Szomorú vagyok, mert minden leírt dologban a világom egy egy darabjának elvesztését érzékelem. És nem csak erről a 3 dologról van szó....

      Törlés
  2. Amin nem tudunk mi változtatni azon szerintem fölösleges magunkat idegesíteni, ezt nem a közömbösség mondja belőlem :) Virágaid csodásak a bejegyzésed utolsó mondatait olvasva remélem hamarosan felétek kisüt a nap és akkor hangulatod is megváltozik. Reménykedjél hogy a madárkák megtalálnak, lányoméknál már két éve nem volt fecske most három fészekbe is vannak:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem idegesítem magam - csal elgondolkodom, hogy vajon mi miért történik ? Keresem az okokat, először önmagamban - aztán a világban. S akár találok, akár nem, úgy érzem én nem sokat tudok változtatni ezeken. Emiatt vagyok szomorú, mert bizony jó lenne, ha lenne varázsvesszőm, akkor varázsolnék néhány dolgot.
      El, meg elő.

      Törlés
  3. Javaslom, az etető mellé tegyél ki vizet valami virágcserép aljban, vagy hasonlóban. Állítólag a madarak inkább szomjaznak ilyenkor.
    Egyébként nálunk se volt egy ideig madár, de most van. A rovarhotel-gyártmány nem jött be,de a téli tüzelőnkbe sokan beköltöztek - szóval nincs minden veszve.
    A 400 tő levendulámon meg tízezrével szoktak gyülekezni a méhek. Igaz, tavasztól csábítom őket, mézelőfüvem is van, meg sok-sok más, felmagzott rukkola, meg felmagzott mángold, és gyümölcsfák, kissé rendetlenül néz ki, de hasznos. Akinek nem tetszik, jöhet segíteni nagyobb rendet rakni -de ilyen még nem volt. Sőt: a levendula leszedésére se akad senki, még ingyen se kérik, ha el kell jönni leszedni.
    Helga

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Betettem -utólag- a madáritató fotóját. Merthogy az is van....
      De kár, hogy messze van a levendulásod ! Én immmmmádom! nekem egy óriási bokrom (majdnem fa már) van - most kezd nyílni. Minden évben leszüretelem, azzal illatosítom, és védem a szekrényben lévő cuccaimat a szemtelen molyoktól. Jobb minden molycsapdánál ! Amellett, hogy kb. 1000 éve csak levendula kölnit használok (ha egyáltalán használok), s mert itthon egy időben nem lehetett kapni, franciaországi barátnőm hozott vagy 3 litert. Nem tévedés, liter mondtam, kis üvegekben. Ki fog tartani életem végéig.De lehet, hogy a levendula már nem divatos - amit nagyon sajnálok, mert ennél tisztább, kellemesebb, elegánsabb illatot én nem tudok elképzelni.

      Törlés
  4. Nem tudom, lehet-e még ide írni...

    Alaposan meglepett az a ... júniusban madáretetés... de nehogy az legyen, hogy nekem semmi sem jó. ( Szerintem számtalan "nyugodtabb" helyet találnak ilyenkor a madarak, mint pl. a háza között... stb. Nálunk is alig vannak... esetleg fűnyírás után feketerigó ... más nem nagyon. Vannak pl. gyíkok ( az idén többen ) - kis csigák ( nem meztelen) - pár bogár ( katica - próbálja a tetveket enni...)

    VálaszTörlés