Víz - ügyek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzése szerint a 2020-as a harmadik legszárazabb tavasz volt a mérések 1901-es kezdete óta. Országos átlagban mindössze 82,7 mm csapadék hullott a három tavaszi hónap alatt. A sokéves átlag nagyjából 140 mm. Mint írják, ennél szárazabbnak csak 1934 és 2003 tavasza bizonyult.

A március még átlagosan csapadékos volt, ezt egy rendkívül száraz április követte, ami szintén a harmadik legszárazabb volt 1901 óta. Májusban is csupán a szokásos csapadékmennyiség 54%-a hullott le országos átlagban.

És tessék, itt a június-júliusi előrejelzés.

Hát aki ezek után is kételkedik abban, hogy lassan, de biztosan közeledik a Szahara – akkor azon csodálkozom….

A baj csak az, hogy véleményem szerint ez ellen semmit sem tudunk tenni. Kell és lehet spórolni a vízfogyasztással - de ha egyszer elfogy a készlet ? 
Kéretik engem itt most nem megcáfolni, mert tudom, NEM holnapra fogy el a víz - és mindig írom, ezek a távoli dolgok személy szerint engem nem érintenek - de azért itt hagyok embereket akiket szeretek, itt hagyom ezt a gyönyörű Földet - és igencsak sajnálni fogom, hogy a felhő szélén csücsülve, egy élettelen  sivatagot nézegethetek csak.
És tudom, igen tudom, épp elég csillagászati filmet nézek (majdnem azt mondom 50 %-ban csak azt), tehát tudom, hogy egyszer lejár a naprendszerünk szavatossága - nem véletlenül keresgélik okos emberek a menekülés lehetőségeit, az esetleg élhető távolabbi bolygókat. De engem ma, most mégiscsak az érdekel, ami itt a közeljövőben történik. A menekülés a Földről legyen az utódok gondja...

Ez egy tavalyi cikk - ugyanis EZ lesz a folytatása jelenlegi helyzetnek:

https://infostart.hu/gazdasag/2019/08/12/oriasi-tevedes-azt-gondolni-hogy-magyarorszagot-nem-fenyegeti-vizhiany

„…A szakértő nem tartja kizártnak, -  annak ellenére, hogy Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekben -  hogy egy-két évtizeden belül, még hogyha időlegesen, és csak bizonyos területeken is,  de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet….”

És az okos emberek ezt a szituációt már jó előre tudták.

1974-ben hozták Magyarországon az első olyan törvényt, mely szerint a saját tulajdonú kutakból kivett víz  és a  felszíni vízkészlet használata után vízdíjat kell fizetni. Akkor még a kicsi, pár méteres ásott kutak után nem kellett fizetni – most hallom, már azokat is összeírják – s ki tudja, nem egészítik-e ki a rendeletet hamarosan úgy, hogy a felszín-közeli víz használata után is fizetni kell. Elvégre jogos, miért csak az fizessen, aki mélyebb kútból használ vizet ?

És csak példának írom – mert nem biztos, hogy minden olvasómnak van halastava és ismeri a szabályokat. A halastó esetében (ha nincs leeresztés), akkor egy bonyolult módon kiszámított egyenlet alapján a tó felületéről elpárolgott víz után kell fizetni - igaz, ezt ugye az átfolyó vízzel pótolni kell - de hát akkor is, most is őrületnek tartottam, hogy a vízpárolgás miatt kell fizetni. Ez épp olyan, mintha azért is fizetni kellene, hogy a területeden hány cm-es hó esett. Ha sok, akkor fizess, ha kevés, akkor ne… Végülis a hó is víz csak megfagyva és a te földedbe, vízadó rétegedbe szivárog  be. Jajistenem, csak nehogy kiderüljön, hogy ez az agymenésem már valamelyik íróasztal fiókjában félkész ügyiratként fekszik…

Na jó, ez csak egy kis „vízügyes kitérő” volt…bocsánat a szószátyárkodásomért…